Elhunyt az erdélyi tömzsi sárkány felfedezője

2020. augusztus 28., péntek, Magazin

Fiatal kutatót veszített el nemrég az erdélyi tudományosság, Vremir Mátyást (1970–2020), aki az egyik legtitokzatosabb tudományágat művelte, az őslénykutatást, s azon belül is egy kevésbé ismert témával foglalkozott, az erdélyi dinoszauruszok érdekfeszítő világával.

  • A felfedező és a lelet. Fotó: Wikipédia
    A felfedező és a lelet. Fotó: Wikipédia

Kolozsváron élt, édesapja törökországi tatár származású festőművész volt, édesanyja székely asszony – tudtuk meg a Kolozsváron élő Wanek Ferenc geológus-tanártól és szakírótól, aki azt is elmondta: merész és fanatikus, de ugyanakkor felette változatos életű ember volt, s mi emiatt merészeljük Vremirt nagy elődjéhez, Nopcsa Ferenchez hasonlítani. Rejtvénysorozatunk fejtői, de olvasóink is bizonyára emlékeznek még Vremir Mátyás nevére, a Megkövült élet című sorozatunkban mutattuk be. Élt és él ugyan jelenleg is több olyan szakavatott őslénykutató szakértő Romániában, köztük magyarok is, akik ritkábban szerepelnek a napilapok, folyóiratok oldalain – többek között a Sepsiszentgyörgyhöz is kötődő dr. Csiki Zoltán volt mikós diák, a Bukaresti Egyetem Geofizikai és Geológiai Karának lektora –, de a 49 éves korában elhunyt Vremir Mátyás munkája azért is kiemelkedő, mert 2009-ben ő fedezte fel az Erdélyben élő krétakori húsevő dinoszauruszok egyikének máig legteljesebb csontvázmaradványát a Szászsebes környéki szárazföldi üledékekben. A 70 millió éves, teljesen új szárazföldi fajhoz tartozó szenzációs fosszíliát az Erdélyi Múzeum-Egyesület Kutatóintézetének külső munkatársaként Balaur bondocnak, azaz „tömzsi sárkánynak” nevezte el, és az Erdélyi Múzeum-Egyesületnek ajándékozta.

Felfedezéséről az őslénytankutatók világa is tudomást szerzett, többek között a magyar paleontológusok, majd Stephen Brusatte, a Columbia Egyetem Föld- és Környezettudományi Karának kutatója, valamint Mark Norell, a New York-i Amerikai Természettudományi Múzeum paleontológiai részlegének igazgatója.

Az állat testének átlagos hossza (a fejétől a farkáig) 1,8–2 méter lehetett. Viszonylag kis mérete ellenére félelmetes külsejűnek számíthatott. A szászsebesi zömök sárkány újabb bizonyítéka annak, hogy cserekapcsolat állhatott fenn az eurázsiai és az újvilági kontinensek között.

„Vremir temetésén rengetegen voltunk a Házsongárdi temetőben. Furcsa volt, hogy hamvai egy kis skatulyában elfértek” – fejezte be e sorok írójához küldött levelét Wanek Ferenc. Haláláról több hazai román nyelvű kiadvány is hírt adott. A Bukaresti Egyetem, kollégája, dr. Csiki Zoltán és külföldi, szakmabéli ismerősei a temetésére küldött koszorúval rótták le tiszteletüket.

Hozzászólások
Szavazás
Ön be fogja oltatni magát koronavírus ellen?







eredmények
szavazatok száma 4440
szavazógép
2020-08-28: Magazin - Nagy B. Sándor:

Akit megtalálnak a feladatok (Irodalomtól a színháztudományig)

Bartha Katalin Ágnes Sepsiszentgyörgyön nőtt fel, édesanyja magyartanár, édesapja geológus volt, egyik nagyapja nyelvész, történész, levéltáros. A Székely Mikó Kollégiumban érettségizett, majd a Babeş–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) magyar–angol szakán diplomázott. Szakdolgozatát részben színházi témában írta, Shakespeare erdélyi fogadtatásáról monográfiát írt. Május óta a kolozsvári Színház és Film Kar dékánhelyettese, ahol jelenleg épp új diákok toborzásán fáradozik.
2020-08-28: Elhalálozás - :

Elhalálozás