Orbán: Európa bajban van

2020. szeptember 1., kedd, Világfigyelő

Európa bajban van, mert még mindig nem sikerült meghatároznia új helyét a nemzetközi gazdaságban – mondta Orbán Viktor magyar miniszterelnök a 15. Bledi Stratégiai Fórumon tegnap. Az idei nemzetközi konferencia központi témái az Európa előtt álló kihívások és lehetőségek, elsősorban a koronavírus-járvány és a brexit tükrében. A fórumon számos ország állam- és kormányfői, illetve külügyminiszterei vesznek részt.

Európában nehezen értjük meg, hogy – az Egyesült Államokkal és Kínával ellentétben – nem vagyunk képesek gyökeresen megváltoztatni a játékszabályokat. Orbán Viktor szerint ennek az az oka, hogy nincsen közös európai hadsereg és ahhoz kapcsolódó tudományos-innovatív központok, amelyek a technológiai fejlődés motorjai lehetnének. A miniszterelnök moderátori kérdésre elmondta: Magyarországon valójában az intellektuális szuverenitásért zajlik a harc: „Azért küzdünk, hogy érvényesíthessük kereszténydemokrata-konzervatív demokráciafelfogásunkat a liberális nézetekkel szemben”. „Azért harcolunk, hogy ne csak egy mindenki által elfogadott szemszögből vizsgálhassuk az európai intézményeket és politikát, és lehessen vitázni olyan fogalmakról, mint család, nemzet, kulturális hagyományok, vallás és migráció.” A kormányfő aláhúzta: a magyar demokrácia legalább olyan jó, mint a német vagy az olasz, és megfelel a demokrácia európai követelményeinek.

Szerinte a szolidaritás közös sikert jelent, „de nem lehetünk sikeresek együtt, ha külön-külön nem vagyunk azok”. A nemzetek gazdasági-politikai sikere nem a közös, európai siker ellentétje, hanem annak feltétele és építőköve. Úgy vélte, az Európai Unió jövőbeli sikerének záloga a közös katonai védelmi kapacitás kialakítása, a tömb bővítése Szerbiával, illetve a versenyképes gazdaság létrehozása. Utólag újságíróknak nyilatkozva kifejtette: a fórumon világossá vált, hogy Közép-Európa választott politikai vezetői miként gondolkodnak Európa jövőjéről. Három fontos kérdést látnak közös feladatként az előttük álló évekre. Az első, hogy Szerbiát mindenképpen és minél hamarabb fel kell venni az Európai Unióba, mert Szerbia nélkül nincs befejezve az európai biztonsági építkezés, „a migránsok is ott jönnek föl”.

Ugyancsak fontos kérdés volt a biztonság, amely átvezet a gazdasághoz, mert azt látni a világban, hogy az Egyesült Államok és Kína azért „léptek el mellőlünk”, azért hagyták le az Európai Uniót, mert rendelkeznek azzal a katonai kapacitással, amely folyamatos tudományos megújulást tesz lehetővé. A modern világ legnagyobb felfedezései, amelyek a gazdaság fejlődését meghatározzák, általában hadiipari kutatásokból jönnek a civil világba. „Amíg nem lesz európai hadsereg és mögötte egy kutatási kapacitás, nem tudunk a technológiai sebességet és irányt kijelölő nagyhatalmak mellé fellépni. Ezért kellene egy európai katonai erő.” Orbán Viktor szerint a harmadik fontos kérdés a versenyképesség az árutermelés szempontjából. Az európai gazdaságot „áramvonalasítani” kell, hogy versenyképes legyen. Kiemelte: jó hír, hogy Lengyelország vezetésével – amelynek gazdasága a legrobusztusabb Közép-Európában – a V4 és a térség gazdasága sikertörténetet ígér.

A fórumon felszólaló Mateusz Morawiecki lengyel kormányfő szerint azért érték Közép-Európát gyakori támadások az elmúlt időszakban, mert felemelkedőben van, és versenyképessége egyre nő. A közép-európai országoknak úgy kell egységet és szolidaritást felmutatniuk, hogy közben nem veszíthetik szem elől, hogy az Európai Unió részei. Morawiecki nyomatékosította: „az Európa többi részétől annyira különböző közép-európai álláspont nem jelenti azt, hogy a többiek ellen vagyunk, de megvannak a saját problémáink, és elsősorban azokkal kell foglalkoznunk”.

Janez Janša  szlovén miniszterelnök és Aleksandar Vučić  szerb elnök azt kifogásolták, hogy kettős mérce működik az Európai Unió nyugati része és a többiek között. Andrej Babiš cseh kormányfő hangsúlyozta, hogy az Európai Unió túl lassan reagál a kihívásokra, és ez a koronavírus-járvány kezelésében is megnyilvánult. Bojko Boriszov bolgár miniszterelnök szerint a világ elbukott a koronavírus-járvány kezelése során, az országok nem mutattak szolidaritást, felkészületlenül érte őket a pandémia, és mindenki elsősorban a saját bőrét akarta menteni. Andrej Plenković horvát kormányfő szerint az egyik legnagyobb feladat az, hogy sikerüljön megtalálni a helyes arányt a nemzeti és az európai válasz között, mire elkezdődik a járvány második hulláma. Giuseppe Conte olasz miniszterelnök bízik abban, hogy az Európai Unió a jövőben közelebb kerül az állampolgárokhoz. Az EU nem maradhat elitista utópia, és képesnek kell lennie rá, hogy kielégítse az állampolgárok igényeit – jegyezte meg.

Kristalina Georgieva, a Nemzetközi Valutaalap igazgatója kiemelte: az elmúlt hónapokban példátlan válaszok születtek egy példátlan válságra, amelynek következtében 170 ország szegényebben zárja majd az évet, mint ahogy 2020 elején nekikezdett. Georgieva megjegyezte: sikerült közös erőfeszítéssel, a likviditás előmozdításával megtámasztani a világgazdaságot. Ha ez nem történt volna meg, annak tömeges államcsőd és a jelenleginél sokkal nagyobb mértékű munkanélküliség lehetett volna a következménye.

Hozzászólások
Szavazás
Mi a véleménye az iskolakezdésről?







eredmények
szavazatok száma 1009
szavazógép
2020-09-01: Belföld - :

Pályázatok előkészítésére

A kormány tegnapi ülésén kétmilliárd lejt hagyott jóvá a 2021–2027-es európai uniós pályázatok előkészítésére. Marcel Boloş európai alapokért felelős miniszter kifejtette: a pénzt olyan pályázatok előkészítésére szánják, amelyek – a kormány álláspontja szerint – prioritást élveznek.
2020-09-01: Máról holnapra - Farkas Réka:

Mindent a népért

Nehéz úgy kormányt buktatni, hogy még a vitához és a szavazáshoz szükséges jelenlétet sem sikerül biztosítanod – ezzel szembesült tegnap a Szociáldemokrata Párt, és nemcsak a liberálisoknak szánt fricska maradt el, de hatalmas öngólt rúgtak, amely az önkormányzati választások előtt néhány héttel aligha javít egyre gyatrább népszerűségi mutatóikon.