Körülbelül tíz év múlva talán lesz európai szintű kórháza a megyeközpontnak, addig ellenben úgy kell működtetni a három éve építőteleppé vált egészségügyi intézményt, hogy se az orvosok, se a betegek ne futamodjanak el innen. Az egykori jó hírnévből már így is veszített a kórház, de ilyen körülmények között is meg kell tenni minden emberit és emberfölöttit azért, hogy a beteg enyhülést kapjon fájdalmára, illetve minél gyógyultabban térjen haza otthonába. Tömören így summázható a Dr. Fogolyán Kristóf Megyei Kórház orvosigazgatója, Albert István álláspontja, melyet akkor fejtett ki lapunknak, amikor a betegelvándorlásról és a jelenlegi orvoshiányról érdeklődtünk.
A statisztikai hivatal adatai szerint 223 258 lakosa van Kovászna megyének, ahol 294 orvos (közülük száz családorvos) dolgozik, ez pedig 1,3 orvost jelent ezer lakosra, és nem 0,6-ot, ahogy az a prefektus tájékoztatása alapján a Háromszékben is megjelent — szögezi le az igazgató. ,,Igaz, hogy csupán a megyei kórházban nem mutatkozik igazi orvoshiány, itt százan gyógyítanak, a többi városban ellenben még az alapszakok sincsenek mind lefödve." Kérdésünkre: tudnak-e tenni valamit kórházaink, hogy a háromszéki fiatal végzősöket részesítsék előnyben az alkalmazásnál, Albert doktor elmondta, biztatják őket, hogy jöjjenek és érdeklődjenek, mert biztosítanak nekik helyet akár rezidensképzésre, akár szakorvosként a megüresedő állásokra. Ha ez így van, akkor érthetetlen, hogy az utóbbi években milyen sok megyén kívüli, főként román anyanyelvű (magyarul csak ritkán tudó) fiatal orvos kapott állást a megyei kórházban, pedig évente közel harminc háromszéki fiatal végez orvosi egyetemet, igaz, a szakvizsgázók száma ennél jóval alacsonyabb. Ennek okát kutatva megtudtuk, hogy ,,éveken keresztül a rezidensképzésre történő versenyvizsgán hátrányos helyzetben voltak a megyénkből származó orvosok, mert a marosvásárhelyi képzés nem volt olyan jellegű, mint amit a versenyvizsgán kértek, a tesztrendszerre nem voltak felkészülve fiataljaink. A bukaresti egyetemen hamarabb változtatták a képzési rendszert, mint Marosvásárhelyen, és a mieinknek Bukarestben kellett vizsgázniuk, ennek nem tudtak megfelelni. De most már változott a vizsgatematika, és ennek most tökéletesen megfelel a marosvásárhelyi képzés is. Az eredményekben is megmutatkozik, a tavalyi évfolyamnak már nyolcvan százaléka került be a rezidensképzésbe."
Számszerűen soknak tűnik a száz szakorvos a sepsiszentgyörgyi megyei kórházban, de osztályokra lebontva még mindig nem elegendőek, többek között keresnek ortopédet, nefrológust, diabetológust, reumatológust, endokrinológust, gyermekorvost az újszülöttekhez, röntgenszakorvost, bőrgyógyászt, pszichiátert, onkológust, pneumatológust és sürgősségi orvost. A megye kórházainak jelenleg huszonnyolc rezidens orvossal van szerződésük, akik szakképesítés után Háromszéken folytatják tevékenységüket, a végzett szakorvosoknak meghirdetett helyekre előbb rá kell bólintania az egészségügyi minisztériumnak, majd kiírják a versenyvizsgát.
A betegelvándorlást illetően Albert doktor elmondta, csak egyes osztályokat érinti, elsősorban a sebészetet, ahol az építkezés miatt csökkent a kapacitás, és szerinte a betegek azért műttetik magukat máshol, mert itt nem tudnak olyan körülményeket biztosítani nekik, mint például Székelyudvarhelyen, Csíkszeredában, Brassóban, ám ,,ez nem az orvosaink számlájára írandó, ezt a betegek is így mondják, és azt is tudják, hogy a kórház felszerelkezett laparoszkóppal (hasüreg tükrözésére használt eszköz — szerk. megj.), minden műtőnek külön van ilyen felszerelése, de a zsúfoltság miatt az ápolási körülmények nem megfelelőek".
Az épület megerősítése és felújítása ugyan nem témája írásunknak, de lehetetlen a megyei kórházról beszélni anélkül, hogy szóba ne hozzuk a három éve megkezdett és jó ideje leállt építkezés ügyét. Legalább egy kérdés erejéig: mikor lesz az építőtelepből valódi kórház? Válasz: ,,Egy abszolút európai színvonalú kórház megvalósíthatósági tanulmányát készítette el az osztrák cég, ez azt jelenti, hogy tíz év."
Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Havi támogatás (előfizetés): a megadott összeget havonta automatikusan levonjuk a kártyádról (minimum 5 RON/hó). Bármikor lemondható, a kezeléshez e-mailben küldünk egy egyszer használható kezelő linket.
