Közben születnek újabb városrendezési ötletek: „Antal Árpád két új munkálatot is bejelentett: a megyei tanáccsal közösen elindítják a Bodok Szálloda felújítását (először a leromlott épületrész homlokzatát kívánják rendbe tenni) és az Erdélyi Művészeti Központ új székházának építését. Utóbbit a Bodok Szálloda előtti téren helyeznék el, a diktatúrában lebontott Bogdán-ház helyén.” (Beruházások ideje Sepsiszentgyörgyön – Év végére összeáll a város, 2015. január 30.) Az építkezéshez azonban mégsem fogtak hozzá: „A városközpontot elcsúfító Bodok Szálloda egyelőre így marad: noha több elképzelés is van a felújítására, az önkormányzat a pályázati lehetőséget várja ahhoz, hogy lépjen.” (Kezdődik a vá­rosszépítés, 2015. március 20.)

Elképzelést a városlakók is próbáltak szuggerálni: „Inkább a romos Bodok Szállót kellene felújítani, s ha már ki kell költöznie mostani épületéből a kormányhivatalnak és a megyei tanácsnak, akkor nekik átadni.” (Kerekes Mária: Vox populi, vox dei, 2015. június 12.) „A megyei tanács is átköltözhet a Bodok szállodaroncs kornak megfelelően átépítendő épületébe Tamás Sándor elnök úr ízlése, terve és felügyelete mellett, mögötte a parkoló biztosított. Előtte a régi helyére vissza kell építeni a Király Károly által lebontatott Bogdán-házat, modern ötcsillagos szállodát képezve itt is.” (Dr. Szőts Dániel: Falra hányt borsó, 2015. június 19.)

Egy kis közbevetés: a gyanús körülmények között a háromszéki turisztikai létesítmények birtokosává vált Ioan Neculaie, a korábban a Forbes magazin által is nyilvántartott román milliárdos egyike végül szembekerült a törvénnyel: „Harmincnapos előzetes letartóztatásba helyezték Ioan Neculaie brassói üzletembert, a Brassói FC labdarugócsapat tulajdonosát adócsalás, közokirat-hamisítás, különösen súlyos következményekkel járó sikkasztás és pénzmosás miatt.” (Lebukott Neculaie, 2016. február 9.)

A Bodok Szálló tervezett felújítása nem került le a napirendről: még abban az évben 600 ezer lejt különített el az önkormányzat a procedúra elindítására, az épület rendeltetésén „az önkormányzat nem kíván változtatni, mert a városnak szüksége van egy három-négy csillagos szállodára, spa részleggel, konferenciateremmel, és ami még ebbe a kategóriába tartozik”. (Kisebb-nagyobb beruházások Sepsiszentgyörgyön – Iskolákra és szállodára is jut, 2016. július 27.) Az épületnek szállodaként való működtetése a város 2014–2020-as időszakra vonatkozó fejlesztési stratégiájába is bekerült.
 

Hajsza a pénz után

A Bodok Szálló felújításához szükséges pénz előteremtésére más módszerrel próbálkozott az önkormányzat: „Antal Árpád polgármester (...) elmondta: most már szinte biztos, hogy európai uniós forrás a szálloda felújítására nem lesz, lebontani sem lehet (kiemelés tőlem – a szerző megj.), saját költségvetésből pedig nagyon hosszú idő alatt lehetne korszerűsíteni a hatalmas épületet – a legjobb megoldásnak tehát egy magánbefektetővel való társulás tűnik. Az elöljáró szerint Sepsiszentgyörgynek szüksége van egy négycsillagos szállodára.” (Kérőkre vár a Bodok Szálloda, 2016. október 14.) Az út járhatónak tűnt: „Az önkormányzat által meghirdetett pályázat november 30-i határidejéig egy már hasonló beruházásokban érdekelt vállalkozó érdeklődött, jövő héten megkezdik a tárgyalásokat, és ha sikerül megállapodniuk, tavasszal nekifoghatnak az épület felújításának. A szándéknyilatkozat szerint a befektető két év alatt négymillió eurót ruházna be az évek óta parlagon heverő ingatlan korszerűsítésébe, a városvezetés reméli, nem kell önrésszel hozzájárulniuk, ha mégis, akkor kigazdálkodják a szükséges összeget – mondta el a polgármester.” (Beruházóra talált a Bodok Szálló, 2016. december 6.)
 

Újratervezés

A meg nem nevezett befektetővel zajló tárgyalások új útra terelték a Bodok Szálló sorsát: „Az egyeztetések során kiderült azonban, az előzetes elképzelés – az önkormányzat társulása a vállalkozóval a közösen elvégzendő felújításért – egyik félnek sem felel meg, így lehetőségként felmerült, hogy a város eladná a cégnek az épületet azzal a feltétellel, hogy az záros határidőn belül szállodává alakítja és legalább öt évig akként is működteti. Ehhez az ingatlant fel kell értékeltetni, eladási ára nem lehet kevesebb, mint amennyiért az önkormányzat megvásárolta (745 ezer euró). A hosszas procedúra elindítására a képviselő-testület ellenvetés nélkül rábólintott.” (Eladják a Bodok Szállót, 2016. december 29.) A meg nem nevezett befektető, mint egy interjúból kiderül, Szarvadi-Téglás Loránd volt, annak az Inter Domo Kft.-nek a volt társtulajdonosa, amely 2009-ben elsőként érdeklődött a Bodok Szálló megvásárlása iránt.
 

Ismét eladó

Az új elképzelés megvalósításának procedúrája kezdődött el tehát: „Versenytárgyalást hirdet a Bodok Szálloda eladására Sepsiszentgyörgy önkormányzata, de igen szigorú feltételekkel kíván gondoskodni arról, hogy a vevő valóban rendeltetésének megfelelően újítsa fel és használja a városközpontot már hosszú ideje elcsúfító, kereken tíz éve lakatlan épületet.” (Eladják a Bodok Szállodát, 2017. február 24.) A feltételek azonban túl szigorúak voltak, s bár „a versenytárgyalás első kiírásán három vállalkozó vásárolta meg a tenderfüzetet, végül azonban egyikük sem tett ajánlatot a városnak”. (Nem kelt el a szálloda, 2017. április 21.) Ezért a feltételek enyhítése következett: „Új elvárással álltak elő a sepsiszentgyörgyi egykori Bodok Szálloda megvásárlására jelentkező befektetők. A beruházók az ingatlantulajdonos önkormányzattal folytatott legutóbbi egyeztetésen azt kérték, hogy enyhítsenek a feltételeken. Az érdeklődők azt szeretnék, hogy a vásárlás után az ingatlant ne kizárólag szállodaként működtethessék, mivel egy ekkora vendéglátó egységet a város nem képes eltartani.” (Többfunkciós lehet a Bodok Szálló?, 2017. május 17.) A város hajlott az alkura, ezért enyhített a feltételeken. De az enyhébb feltételek még kevésbé vonzották az érdeklődőket. Talán újabb enyhítésekre vártak volna?

Végül egy utolsó próbálkozást is megtett az önkormányzat: harmadszor is áruba bocsátotta a szállodát. A kikiáltási ár maradt továbbra is 900 ezer euró (ennél alacsonyabbra nem engedhették, hiszen a felértékelt ára 860 ezer euró volt), de biztosítékként már nem 300 ezer, hanem csak 150 ezer eurót kértek. (Kevesebb jótállási pénzt kérnek – Harmadjára is meghirdetik a Bodok Szállót, 2017. szeptember 22.) Azonban így sem kellett senkinek a romos épület – az önkormányzat mégis tovább erőltette eladását: „A következő határidő november közepe, ekkorra ismét ajánlatokat várnak – közölte Antal Árpád polgármester.” (Nincs vevő a Bodok Szállóra, 2017. november 3.) Végül, amikor már Negyedszer sem kelt a Bodok Szálló (2017. november 23.), úgy tűnt, lemondtak eladásáról. De hogy mihez kezd az önkormányzat a „nyakán maradt” épülettel, az még sok ideig kérdéses volt a város számára, Antal Árpád polgármester is csak annyit tudott mondani: „sorsa a jövő év folyamán dől el”. (Ötleteket vár a városháza – parkoló vagy zöldövezet?, 2017. november 24.)

Aztán következő évben ismét visszatértek az eladás ötletéhez: „Eddig nem sikerült eladni, de tárgyalásokat folytatnak róla, és ha lesz egyértelmű vásárlói szándék, újra meghirdetik a Bodok Szálloda – helyesebben az e néven ismert üres toronyépület – eladását – közölte Antal Árpád, aki szerint közel állnak már ehhez.” (Még mindig eladó, 2018. október 31.) Hogy mennyire közel, arról nem beszélt a polgármester, de a szálloda eladására végül mégsem került sor – és többé fel sem merült.
 

Megnyugtató finálé

Ezután a Bodok Szálló neve már ritkán fordult elő az újságban, 2019. január 31-én egy publicisztikában veti fel a jegyzetíró, hogy „milyen jól elférne például a romos Bodok Szálló helyén egy parkolóház” (László Zsuzsa: Én, a delikvens), az év nyarán a hotel előtti parkoló kibővítésére került sor: „(...) már használható a valamikori Bodok Szálló előtti (a romos szökőkút helyén kialakított) parkoló” (Jósolni nem mernek, de haladnak, 2019. augusztus 13.) – és közben folyt a háttéregyeztetés. Hogy milyen újabb elképzelés alakult ki a Bodok Szállóval kapcsolatban, arról sok információ nem szivárgott ki, az elképzeléseket valamelyest előrevetítette a polgármester egy nyilatkozata: „Antal Árpád egyébként legszívesebben a Bodok Szállodát is lebontatná, mert egyetért azokkal, akik szerint a tízemeletes tömb a város urbanisztikai szövetébe való nagyon durva beavatkozása volt a kommunista korszaknak.” (Vásárcsarnokot terveznek, 2020. január 14.)

De már nem kellett sokat várni a bejelentésre: 2020. február 14-én Kató Béla református püspök, a Sapientia Erdélyi Tudományegyetem és a Sapientia Alapítvány képviselője, Antal Árpád, Sepsiszentgyörgy polgármestere és Tamás Sándor, Kovászna Megye Tanácsának elnöke közös sajtótájékoztatón jelentették be, hogy „Románia legmodernebb, legjobb akusztikájú hangversenytermét Sepsiszentgyörgyön kívánják felépíteni, mégpedig egy olyan kulturális és ifjúsági központban, amely összesen hat intézménynek adna helyet: a koncertterem mellett az Erdélyi Művészeti Központnak (EMŰK), a Bod Péter Megyei Könyvtárnak, a Tamási Áron Színháznak, az M Stodiónak és a Cimborák Bábszínháznak. (...) Az új központ ugyanis hármas összefogással, a megye, a megyeszékhely és a Sapientia Alapítvány együttműködésével épül majd meg az egykori Bodok Szálloda romjának helyén és a szomszédos területeken. A tervezési folyamatot már elindították, a kész épületegyüttes – amely messze a legnagyobb beruházás lesz Sepsiszentgyörgyön – 2024-ben válik működőképessé.” (Művelődési központ épül a Bodok Szálloda helyén, 2020. február 15.)
*
Ezzel történelmi visszatekintőnk végéhez értünk. A dolgok jelenlegi állása szerint a Bodok Szálló épületétől végre megszabadul a város, ami nem csak urbanisztikai szempontból jelentős fejlemény, ennél jóval fontosabb, hogy egy olyan épületegyüttes veszi át a helyét, amely emberi léptékű, nem tájidegen és – legfőképpen – a kultúrát szolgálja. Itt engedtessék meg egy személyes vélemény is: nem vagyok építész, nem tudom hát felmérni az egykori szálloda épületén végzett megerősítési munkálatok szakszerűségét és időtállóságát, de vajon egy olyan földrengést, mint amely 1990-ben számos magasépületet megrongált Sepsiszentgyörgyön, kibírna-e? Emlékezzünk vissza, a Bodok régi vendéglőrészét azzal az indokkal bontatta le 2008-ban volt tulajdonosa, hogy szerkezete meggyengült – pedig az csak egy egyszintes oldalszárny volt.

Számomra mindenféleképp megnyugtató ennek a hosszúságában szappanoperával vetekedő, nem várt fordulatokban, akciófilmes gazdagsággal megáldott történetnek a végkimenetele. És ha már filmes analógiák merültek fel, milyen stílszerű lett volna, ha 2020. szeptember 1-jén, a Bodok Szálló átadásának 47. évfordulóján kezdték volna el az épület bontását.