Meg kell tanulni románul

2020. szeptember 10., csütörtök, Belföld

Az erdélyi magyarok soraiban szinte teljes az egyetértés abban, hogy a magyar gyermekeknek jól meg kell tanulniuk románul: egy tegnap ismertetett, a Székelyföldi Közpolitikai Intézet és a Bálványos Intézet által reprezentatív mintán végzett közvélemény-kutatás eredményei szerint a megkérdezettek 69 százaléka nagyon fontosnak, 22 százaléka pedig fontosnak tartotta, hogy a gyermekek jól megtanuljanak románul, és csupán 1-1 százalék gondolta, hogy ez nem fontos, vagy egyáltalán nem fontos. Ennek ellenére a megkérdezettek magukévá tették azt a román társadalomban széles körben elterjedt sztereotípiát, hogy „sok magyar nem is akar megtanulni románul”. Ezzel a megállapítással ugyanis 34 százalékuk teljes mértékben, további 13 százalékuk pedig nagy mértékben egyetértett, de a kijelentést nem magára, hanem másokra vonatkoztatta.

  • Fotó: kronika.ro
    Fotó: kronika.ro

A júniusban elvégzett telefonos felmérés során a megkérdezettek 22 százaléka vélte úgy, hogy tökéletesen vagy anyanyelvi szinten beszéli a román nyelvet, további 33 százalék úgy ítélte meg, hogy jól, de érezhető akcentussal beszél románul, 29 százalék válaszolta, hogy az esetek többségében meg tudja értetni magát román nyelven és 16 százalék, hogy nehézségekkel vagy egyáltalán nem beszél románul. A felmérés azt is kimutatta, hogy a román nyelv jelentős frusztrációk tárgya sokak számára. A válaszolók 22 százaléka szorong, ha románul kell beszélnie, és csupán 53 százalék azok aránya, akikre ez egyáltalán nem jellemző.

A Kisebbségi Monitor 2020 című kutatásról Székely István Gergő, Toró Tibor, és Kiss Tamás kolozsvári kisebbségkutatók beszéltek tegnapi sajtótájékoztatójukon. Kiss Tamás elmondta: az erdélyi magyaroknak lesújtó véleményük van általában a román oktatási rendszerről, a magyar nyelvű oktatást viszont lényegesen pozitívabban értékelik. Hozzátette: míg a politikai elitben elterjedt az a nézet, hogy a magyar nyelvű oktatás színvonala lemaradt a román nyelvűtől, ezt a nézetet a számok nem igazolják. A magyar diákok érettségi vizsgákon elért átlagát csupán a román nyelv és irodalomból elért osztályzat tolja az országos átlag alá, a magyar nyelven tanulók a nemzetközi (PISA) méréseken jobban teljesítenek az országos átlagnál. A felmérés szerint a felnőttkorú magyarok 67 százaléka érzi diszkriminatívnak, míg 28 százaléka igazságosnak, hogy a román nyelv és irodalom érettségi vizsgán ugyanazokat az elvárásokat támasztják a magyar anyanyelvű és magyar iskolában végzett diákokkal szemben, mint aminek a román anyanyelvűeknek kell megfelelniük. A szociológus kitért arra, hogy a román érettségi nyilvánvalóan diszkriminatív voltát az erdélyi magyar politikai elit egyáltalán nem tematizálja.

A válaszadók kétharmada szerint a jelenlegi romániai oktatási rendszer nem alkalmas arra, hogy a gyermekek megtanuljanak románul. Mintegy 40 százalékuk szerint a román nyelvtudás megszerzése érdekében az is elfogadható lenne, hogy bizonyos tárgyakat románul tanuljanak. A román nyelvtudással kapcsolatos aggodalmakkal függ össze, hogy az erdélyi magyarok a román és magyar oktatás utóbbi évtizedekben történt „párhuzamosodását”, az önálló magyar intézmények létrehozását sem helyeslik. Az önálló magyar iskolákhoz a marginalizálódás veszélyét társítják.

Hozzászólások
Szavazás
Mi a véleménye az iskolakezdésről?







eredmények
szavazatok száma 1011
szavazógép
2020-09-10: Belföld - Demeter J. Ildikó:

Mikor alkalmazzák a kisebbségi jogokat? (Kérdések az egészségügyi miniszterhez)

A kisebbségi jogok betartására kéri Benkő Erika háromszéki parlamenti képviselő Nelu Tătaru egészségügyi minisztert. A Mikó Imre Jogvédelmi Szolgálat vezetője a miniszterhez intézett levelében szóvá teszi, hogy egy júliusi rendeletében a Kovászna és Hargita megyei kórházakat a brassói egyetemi központhoz csatolta, tekintet nélkül arra, hogy a nemzeti kisebbségek tagjait ezzel megfosztja egy meglévő joguktól, az anyanyelven való ellátástól.
2020-09-10: Belföld - :

Tanévkezdési szabályozások

Kizárólag online is tanulhat egy gyermek, ha van ehhez orvosi igazolása – jelentette ki Monica Anisie tanügyminiszter. Kifejtette: az oktatási és az egészségügyi miniszter közös rendeletében több olyan helyzetet is megjelöl, amikor a szülő úgy dönthet, hogy gyermeke otthon marad és kizárólag online oktatásban vesz részt: ha a gyermek olyan betegségben szenved, amely súlyossá válhat, ha elkapja a vírust, vagy ha a családjában olyan személyek is vannak, akiket súlyosan érinthet egy esetleges fertőzés.