Putyin hangsúlyozta, hogy a hazájukban kialakult helyzetet a fehéroroszoknak maguknak kell tárgyalások útján megoldaniuk, külföldről érkező súgás nélkül. Logikusnak és időszerűnek nevezte, hogy Lukasenka alkotmánymódosítást kezdeményezett hazájában. Leszögezte, hogy Moszkva elkötelezettje marad a Minszkkel kötött együttműködési megállapodásoknak, egyebek mellett a Kollektív Biztonsági Szerződés Szervezetén és a Szövetségi Államon belül. Hangsúlyozta, hogy a két ország katonai együttműködését folytatni kell.

Putyin a találkozón kifogásolta, hogy a kétoldalú áruforgalom több mint 21 százalékkal csökkent, amit elsősorban a koronavírus-világjárvány számlájára írt. Indítványozta a korábbi nagyságrend helyreállítását. Emlékeztetett rá, hogy Oroszország a legnagyobb befektetője a szomszédos ország gazdaságának, rámutatva, hogy egyedül az épülő nukleáris erőmű értéke 10 milliárd dollár.

Lukasenka köszönetet mondott Putyinnak a jelenlegi helyzetben képviselt álláspontjáért és azért, hogy rámutatott: a fehérorosz határok egyúttal a Szövetségi Állam határai is. Nehezményezte, hogy a NATO az ellenzéki tüntetések idején hadgyakorlatot tartott Fehéroroszország közelében, és arra kérte vendéglátóját, készítse fel csapatait arra, hogy ellenálljanak egy esetleges agressziónak. Kifejezte háláját amiatt is, hogy Moszkva megígérte Fehéroroszország ellátását a COVID-19 elleni vakcinával.

Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője korábban elmondta, hogy a két vezető négyszemközt tárgyal, és az eszmecserének nincs kötött időkerete. A két elnök nem tervezi dokumentumok aláírását és nem tartanak sajtótájékoztatót sem.

Lukasenka az első külföldi vezető, akit Putyin a járványhelyzet kezdete óta személyesen fogad kétoldalú tárgyaláson, a fehérorosz államfő pedig először hagyta el hazáját a vitatott végkimenetelű, tömegtüntetéseket kiváltó augusztus 9-i elnökválasztás óta. A két vezető négy hónap alatt immár harmadszor találkozott egymással.