Mihail Jurjevics Lermontov (1814–1841) orosz költő, regény- és drámaíró sokrétű művéből általánosan ismert regényét, a Korunk hősét olvastam boldog ifjúkoromban, és jegyeztem le belőle néhány megfontolandó gondolatot. Érdemes továbbgondolni.
„A becsvágy nem más, mint az uralkodás szomjúsága. És mi a boldogság? Kielégített büszkeség.”
A lovashadnagy Lermontov szenvedélyes hangú versben gyanítja a költő Puskin megrendezett párbajhalálát, a cárközeli tisztek közreműködésével. A kor szokása szerint a becsület megvédése párbajjal Lermontovnak is a végzete lesz, alig 27 évesen, tiszttársa pisztolya által.
Becsvágy, boldogság? A hétköznapi emberek életében is fontos mindkét lelkiállapot. Tudatosan vagy szándékainkban, nem megfogalmazva, hanem ösztönösen törekszünk eljutni képességeink maximumához, egyfajta „uralkodáshoz” szűkebb-tágabb körünkben. Ez a vágy („szomjúság”) életünk legszűkebb közegében, a családban, tágabb közösségben a munkahelyen, még fennebb, a kor társadalmában valósulhat meg – mert a kielégítést nyert boldogság levegőjével jutalmazza büszkeségünket önnön értékeinkre. Személyi tragédia csak akkor származik belőle, ha megvalósíthatatlanul magasra helyezzük elérendő céljainkat, messze túl valós értékeinken, képességeinken.
Még egy érdekes megállapítás Lermontovtól: „Két barát közül az egyik mindig rabja a másiknak, bár a legtöbb esetben egyik sem akarja ezt magának bevallani.”
Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
