Szent Mihálykor Kökösben

2020. szeptember 30., szerda, Faluvilág

Reggeliben őszi csend üli meg az alvégi községet. Lassan ballagó szekerekkel, lomha traktorokkal hordják a terményt nemcsak a mezőről, hanem a zöldségeskertekből is. Idén itt is kissé hamarabb beérett minden. Később már az iskolába siető gyermekek zsivajától lesz vidámabb a reggel, de nemcsak tőlük zajosabb a település: épül Kökös csatornahálózata, újul és bővül a Gábor Áron nevét viselő általános iskola, s lassan már az őszi hálaadás ünnepére készül a falu.

  • Fotó: Albert Levente
    Fotó: Albert Levente

Szeptember derekán a kökösi műemlék templom árnyékában, Isten szabad ege alatt próbálta emelni az érdeklődők kedvét-hangulatát a baróti Kelekótya együttes – adta tudtunkra örömmel Bar­tha Alpár unitárius lelkész, a százötven lelket számláló helyi gyülekezet papja, a rendezvény házigazdája, Elmondta, hogy telt szívvel és lélekkel távoztak a résztvevők, kedves volt számukra a fellépők által bemutatott műsor, jól hangszerelt dalaikban a gitárok mellett hegedű, furulya, koboz, különféle ütőhangszerek is megszólaltak. Műsorukban klasszikus és kortárs magyar költők verseit is előadták.

– Az ősz nem jelenti számunkra a tétlenséget – jelezte a lelkész –, folyik konfirmandusaink felkészítője. Vasárnap tartjuk a Szent Mihály-napi őszi hálaadó istentiszteletet, amely kimondottan a magyar unitárius egyház ünnepe. „Keresztény ünnepeink eredetük szerint két nagy csoportra oszthatóak: történelmi és természeti ünnepekre. Történelmi ünnepeink mindenikéhez valamilyen kiemelkedő keresztény esemény fűződik. Ilyen pl. a karácsony, amely Jézus születésének eseményét ünnepli, a húsvét, amely az örök élet és a lélek halhatatlanságának ünnepe unitárius hitünk és értelmezésünk szerint. Pünkösd a lélek diadalának és a keresztény egyház megalakulásnak ünnepe. A felsorolt ünnepeken mindhárom alkalommal úrvacsorát veszünk; egy falat kenyeret és egy korty bort lelki életünk épülésére és gazdagodására. Ezzel ellentétben a természeti ünnepekhez nem kapcsolódik történelmi esemény. Ezeknek megtartását nem rendelték el, nem tervezték meg, nem határozta meg senki. Ezek az ember vallásos lelkének őstalajából nőttek ki. A történelmi ünnepek olyanok, mint a kerti virágok: ezeket mind egy szálig ültették, ápolták, nevelték és gondozták. Ezzel ellentétben a természeti ünnepek olyanok, mint a vadvirágok. Ezek közül az egyik legjellemzőbb az őszi hála­adás ünnepe. Unitárius ünnepeink közül ez a legfiatalabb. Nem jut ennek három nap a megünneplésére, mint ahogy a történelmi ünnepeknek. Nem sütnek kalácsot falun sem az emberek ekkor. Nem vásárolnak új ruhát és cipőt sem. Nem csinálnak nagy gondot ebből az ünnepből. Kétszáz évvel ezelőtt, amikor hozzávetőleges pontossággal kinőtt-megszületett ez az ünnepünk, viták támadtak megnevezése körül, de maradt szeptember utolsó vasárnapja, őszi hálaadás ünnepe” – idéztük Kászoni-Kövendi József unitárius püspöki helynököt.

 

Szórakoztatott a Kelekótya. Fotó: Bartha Alpár

 

Könyv a templomról és a községről

– Templomunk restaurálását követően egyházközségünk egy műemlék-bemutató kötet megjelentetésére készül – folytatta Bartha Alpár. A középkori kökösi unitárius templom az egyik legjelentősebb épített öröksége Alsó-Háromszéknek. Olyan műemlék ez, amely egy életerős, eleven hitű, vallását gyakorló közösségnek ad otthont napjainkban, de egy Európában is egyedi falfestészeti emléknek is, a Szent László-legendaciklus kivételes jelentőségű jelenetének – a várjelenetnek –, mely a templomhajót díszíti. A kökösi unitárius egyházközség mindezt egy reprezentatív kiadványban szeretné népszerűsíteni. Több, a műemlékvédelemben jártas szakember írt tanulmányt a templomról, ezek látnának napvilágot egy gazdagon illusztrált színes kötetben – tudtuk meg Jánó Mihály művészettörténésztől, a kötet szerkesztőjétől és társszerzőjétől.

– Könyveknél és a felekezeteknél tartva, rég tervezzük, hogy külön kiadványban kellene összefoglalni Kökös község múltját és jelenét, előrevetíteni a jövőt meghatározó elképzeléseket-álmokat – kapcsolódott a gondolatmenethez Silviu Tăraș, látogatásunk idején még megbízott, azóta megválasztott polgármester. Össze is állították azoknak a névsorát, akik szívesen vállalnák egy-egy fejezet megírását. A földrajzi-földtani-vízföldtani fejezetet és a régióban fellelhető hasznosítható természeti kincseket e sorok írója foglalná össze, szakavatott régész és történész él a faluban, a gazdasági potenciál bemutatására maga a hivatal vállalkozna, a négy felekezet lelkészének is kéznél vannak a históriás adatok. Sztolykáné Virág Ibolya magyar irodalom szakos nyugalmazott tanár, hajdani kökösi iskolaigazgató is igent mondott arra, hogy a régebbi kökösi közösségi életről, művelődésről, oktatásról, még feljegyezhető adomákról-szokásokról rövid összefoglalót írjon. Négy évvel ezelőtt jött létre a Kovászna Megye Értéktára Bizottság, amelynek célja a vidék kiemelkedő értékeinek dokumentálása és széles körű ismertetése, azok éltetése, népszerűsítése és hasznosítása. Alig akad olyan háromszéki és erdővidéki település, ahol a rendszerváltozás után ne újult volna meg egy-egy épített örökség, ipartörténeti, történelmi vagy éppen szellemi emlék, emlékhely, emlékmű, és ezek nemcsak a mi népünk, régiónk értékei. Ez a megállapítás igaz Kökös község esetében is. Könyvtárpolcnyi irodalma van már az 1848–49-es önvédelmi harcoknak és azoknak az eseményeknek, melyek által Gábor Áron emléke, alakja a községhez kötődik.

A közel ötszáz tagú református gyülekezet életéről Kovács Levente lelkipásztortól érdeklődtünk, aki szaporodó gondjaikról szólt. A templom, az imaház és a lelkészi lakás felújítási munkálatai után újra renoválásba akarnak kezdeni, ugyanis felújításra vár az új imaház közvetlen közelében lévő egykori református felekezeti iskola eléggé leromlott állagú épülete, amelyet visszakapott az egyházközség. A költségeket pályázatok útján szándékoznának előteremteni. A hívek közösségének utánpótlásáról sem feledkeznek meg, folyik a konfirmandusok felkészítése, október 25-én nyolc fiatal tesz bizonyságot református hite mellett.

 

Épül a tornaterem és az öltözők

 

Épül a szennyvízhálózat

A tervezők által kigondolt szennyvizes fővezetéket nemcsak a Feketeügyön, hanem az oszágút és a vasúti pályatest alatt is átvezetik a Brassó megyei Farkasvágón megépült gyűjtő- és ülepítőállomáshoz. Kivitelezését három szakaszban képzelte el a tervező – részletezte Silviu Tăraș polgármester. Az első szakaszban a sepsiszentgyörgyi Tricomserv cég megépítette a községközpont fővezetékét a farkasvágói ülepítőig, az eddig lerakott csövek összhossza 5,7 km. A második szakaszban a kökösi lakásokat csatlakoztatnák a fővezetékhez. Ezt a munkálatot is megkezdték a település alsó végénél. A beruházás ezen szakasza hosszabb időt igényel, ugyanis ehhez részlegesen fel kell majd törni a jó állapotban lévő aszfaltot. Jön újra a sár és a por, de nincs más megoldás... A munkálatok harmadik szakaszának helyszíne Kököbácstelek, ahol még ivóvíz-fővezeték sincs, bár tervezete most készül, s az ütemterv szerint egyszerre dolgoznak majd az ivóvízvezetékek és a csatornázás kiépítésén. A főút aszfaltrétegét itt is részben fel kell majd törni. A munkálatok összértéke 17 millió lej. A bácstelekiek örömére elkészült a faluhosszat elérő aszfaltburkolat. Nem lehetett várni többet erre, mert tűrhetetlen volt a sár és a por a faluban. Az aszfaltozó cég még adós a gyalogjárdák rendezésével, de megígérte, hogy feltölti és lehengerelteti a járda szegélyköveken belüli, alacsonyabban fekvő felületét – jelezték a bácsteleki községi képviselők. Sajnos, alaposan megviselte az idő a helybeli iskola épületét. Két éve kívül-belül teljesen felújították, mostanra viszont a tetőzet romlott meg, ez lesz az egyik jövő évi feladat. „Öröm számunkra – fejezte be a polgármester –, hogy a község lakosságának lélekszáma nem fogy, hanem inkább növekszik. Fiatalok, fiatal családok vásárolnak házépítésre szolgáló teleket vagy éppen lakóházat Kökösben.”

 

Szabó Enikő igazgató-tanár

 

Munkatelep a Gábor Áron Iskola

Szabó Enikő igazgató-tanár elmondta, hogy a központi iskola felújítása és bővítése régi terve a községvezetésnek. A legfontosabb gondjuk egy tornaterem hiánya volt, mely számára a régi épület folytatásában megfelelő hely kínálkozott.

– Bajainkban az önkormányzat mindig segítségünkre volt, főleg a pályázati lehetőségek megkeresésében. Az iskola központifűtés-rendszerét is teljesen ki kell cserélni, jelenleg is folyik az osztálytermek és a mosdók teljes felújítása. A munkálatokat egy brassói cég végzi, a majdan sporttermet és öltözőket is magában foglaló épület helyén már lebontották a régi melléképületeket – mondta az igazgató.

A kökösi és a kökösbácsteleki I–VIII. osztályos iskolákban zöld forgatókönyv szerint zajlik a tanítás. A központi iskola épületében folyó munkálatok miatt a tanulókat ideiglenesen átköltöztették a sportbázis épületébe, ahol a lehető legjobb körülmények vannak. A gyermekek közötti távolságot itt biztosítani lehet, az épület új, kifűthethető, az új mosdókat és illemhelyeket külön-külön igénybe tudják venni a gyermekek.

Hozzászólások
Szavazás
Mi a véleménye arról, hogy Sepsiszentgyörgyön a járványügyi vörös forgatókönyv lépett életbe?









eredmények
szavazatok száma 882
szavazógép
2020-09-30: Magazin - :

Újabb díjat nyert az Örök tél

Szász Attila alkotása, az Örök tél nyerte meg az egyik fődíjat a II. világháborús és antikommunista ellenállóknak szentelt, Megtörhetetlenek – Rendíthetetlenek – Kiátkozottak elnevezésű filmfesztiválon az észak-lengyelországi Gdyniában.
2020-09-30: Pénz, piac, vállalkozás - Demeter Virág Katalin:

Növekszik a munkanélküliség Háromszéken

Augusztus végén átlépte a négyezret a Kovászna megyében nyilvántartott munkanélküliek száma – derült ki a megyei munkaerő-foglalkoztatási ügynökség legutóbbi jelentéséből. Februárhoz képest kétezerrel, júniushoz viszonyítva pedig kilencszáz fővel nőtt az állástalanok száma térségünkben.