A sepsiszentgyörgyi László Kálmán Gombászegyesület és a Székely Nemzeti Múzeum szervezésében idén is megtartották a hagyományos gombanapot, immár a 15. hasonló rendezvényt.
A programnyitó túrán résztvevők gombászni indultak Sebestyén Lajos vezetésével. A minden korosztályt képviselő mintegy harminc gyűjtőnek több mint százféle gombát sikerült összeszednie a Kerek-erdőtől a Honvéd-kútig, ahol aztán azonosították a begyűjtött gombák nagy részét. Az ehető gombákat a résztvevők hazavitték, egy részük pedig a Múzeumkertbe került, ahol a mérgesekkel együtt felcímkézve kiállították, és így mindenki láthatott számára addig ismeretlen ehető, gyanús, mérges vagy bolondgombákat is.
A Múzeumkertben a résztvevők megkóstolták a Park és a Bástya vendéglő által elkészített többféle gombaételt. A több mint negyven érdeklődőt a jó időben jó kedvre hangolta Filip Ignác, aki bemutatott és megszólaltatott többféle furulyát fia, Zsombor gitárkíséretével. Mint mondta, a furulyák közt is vannak – mint a gombák közt – nagyok, közepesek és kicsik, és hangjuk is különféle, akárcsak az emberi vagy állati hangok. Lehetett találgatni, hogy melyik mihez hasonlít. A résztvevők megcsodálhatták Gernedi Enderle Anikó csiperkékről és más gombákról készült élethű rajzait, és vásárolhattak a bemutatott szép kivitelű jövő évi gombanaptárból és a Moészia, az Erdélyi gombász 9–10. számából, de lehetett kapni gombakártyát is. A gyermekek gombarajzokat tartalmazó kifestős könyveknek örülhettek.
Zsigmond Győző egyetemi tanár Csiperkék a magyar néphagyományban címmel tartott vetített képes előadást. Mint mondta, ez az a gombafaj, amelyet sokan ismernek és gyűjtenek vidékünkön is. Felhívta a figyelmet arra, hogy a gombáknál óvatosnak kell lenni, és ha a legkisebb kételyünk is van a meghatározásban, nem szabad elfogyasztani. A legtapasztalatlanabbak a csiperkét esetleg összetéveszthetik a gyilkos galócával, amelynek bocskora van és lemezei fehérek. Ezeket a jegyeket nehezebb észrevenni, amikor még kicsi, tojás formájú a gomba. A csiperke leggyakoribb mérgező változata a sárguló csiperke, amelynek húsa nyomásra, vágásra megsárgul és karbolszagú, készítés közben kellemetlen vegyszerszagú lesz. A csiperkék a gombák azon nemzetsége, amelynek körülbelül 300 fajtája létezik. Leggyakoribb a kerti vagy mezei csiperke és az erdei csiperke. A nagy spórás csiperkét termeszteni is lehet. A gyengének tűnő gomba olyan „erős”, hogy még a betont is feltöri, hogy ki tudjon bújni. A népi gyógyászatban a csiperkét gyógygombaként is ismerik és a száraz köhögés ellen alkalmazzák.
Az előadás után a gyermekek kézműves-foglakozásnak örülhettek, ahol különféle gombaformákat készítettek Bartha Zonga és Vinczeffy Orsolya vezetésével. (K. J.)
Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Havi támogatás (előfizetés): a megadott összeget havonta automatikusan levonjuk a kártyádról (minimum 5 RON/hó). Bármikor lemondható, a kezeléshez e-mailben küldünk egy egyszer használható kezelő linket.
