Megmaradnak a baróti emlékfák

2020. október 16., péntek, Közélet

Szűk hónapja értesültünk arról, hogy a Barót központját meghatározó, a katolikus templomkertben található, 1896-ban ültetett két idős fát azok egészségügyi állapota miatt a plébánia kivágatná. A hírre erdészeti szakemberek, környezetvédők és lokálpatrióták kapták fel a fejüket: azok a fák a város ékét jelentik, ha nem is védettek, de emlékfaként számon tartottak itthon és külföldön is, meg kellene vizsgálni, a legdrasztikusabb megoldás elkerülhető-e? A párbeszéd eredményes volt, a fákat nem vágják ki, szakemberek bevonásával próbálják a felmerülő gondokat orvosolni.

  • Emlékfa a katolikus templom mellett. Fotó: Toró Attila
    Emlékfa a katolikus templom mellett. Fotó: Toró Attila

„Baróton a polgári fiúiskola növendékei az iskola udvarán több mint százötven fenyőcsemetét, a római katolikus elemi népiskola tanulói a közös temető körül szintén százötven facsemetéket, száz öl hosszúságban parkosított, a temetőhöz és a kápolnához kijáró úton pedig 206 díszfát ültetett el” – írta a Sepsiszentgyörgyön kiadott Székely Nemzet politikai társadalmi és közgazdászati lap 1896-ban. Ezt idézte Kis Emese Emlékfák nyomában című könyvében, melyből megtudjuk azt is, hogy nemrégiben „baróti római katolikuskertben meglévő két millenniumi vadgesztenyére helyeztünk el emléktáblát, a helyi plébános Tóth József javaslatára, a fák Álmos és Előd nevet kapták.”

Ezen két fára járt volna rá a… fejsze. Nem telejesen méltatlanul, mert meglehetősen megalapozott okot találni lehet rá. A Pogány-Havas Kistérségi Társulás által üzemeltetett, az ország legszebb fáit összegyűjtő arboriremarcabili.ro honlap 2016. november 18-án keltezett bejegyzésében azt írja, hogy egyikük, a 402 centiméter kerületű vadgesztenyefán elhalt részek, üreges, tőből letört ágak vehetők észre és látható daganat van rajta.

Szóval az egyházi elöljárók a műemlék besorolású épületeik és a hívek testi épsége miatt joggal aggódhatnának; mégis hagyták magukat meggyőzni Csákány László erdészeti szakember, Bálint Csaba és Tókos András, az olaszteleki állami erdészet mérnökei, Benedek-Huszár János megválasztott baróti polgármestert képviselő Asztalos Attila, Toró Attila természetbarát és Demeter Zoltán, az Elveszett Világ Természetvédelmi- Turista és Barlangészegyesület titkára által.

Csákány László örömét fejezte ki, amiért Tóth József megértő volt és nem ragaszkodott – a számukra minden bizonnyal néha nehézséget okozó – fák kivágásához. „Szűk óra alatt az udvaron beszélgetve ismertettük a plébános úrral nézeteinket. Szakmai véleményünk az volt, hogy a fák, bár nem teljesen egészségesek, de némi odafigyeléssel – a vegetációs időszak végén, azaz két-három héten belül tüzetesen meg kell vizsgálni állapotukat és jelentősebben meg kell metszeni őket – megmenthetőek. Elmondtuk véleményünket természetbarátként is: az ilyen különleges, figyelemre méltó fákat azért kell megmentenünk, mert természeti örökségünkre ugyanúgy kell tekintenünk, mint az épített vagy kulturális örökségünkre. Megértésre találtunk, a fák megmaradnak” – nyilatkozta az erdészeti és környezetvédelmi szakember.

Kis Emese szerint is elsősorban azért kell tennünk, hogy amíg lehet, megőrizzük ezeket a különleges fákat. És ne hagyjuk azokat akkor sem, amikor már tényleg menthetetlennek ítélik őket! Lehet belőlük térplasztikai alkotás, mint Zágonban a Mikes-tölgyekből, és Erősdön, ahol a református templomot veszélyeztető millenniumi emlék-feketefenyő törzséből Éltes Barna szobrász készített térplasztikai alkotást, a kovásznai belvárosi református templomkertben pedig a millecentenárium emlékére állított kopjafa alapanyagát adta az egyik 1896-ban ültetett szilfa.

Tóth József baróti plébános úgy nyilatkozott, ő sem kötelezte el magát a kivágás mellett, de néhány éve nyilvánvalóvá lett, lépni kell, mert a korhadó fáról vihar nélkül is le-letörtek 15–20 centiméter átmérőjű ágak, s gondot okoz a várfalat veszélyeztető gyökérzet is. Most, hogy szakemberek ajánlottak állapotfelmérésre és a fák metszésére vonatkozó segítséget, kész együttműködni. „Legalább húsz éve látjuk, mennyire veszélyesek tudnak lenni emberre és a műemlék templomunkra egyaránt. Arra is volt példa, hogy egy keresztelő után még alatta fényképezkedtek, majd amikor még a kaput sem zártuk be, egy hatalmas ág leszakadt magától. Rossz arra gondolni, hogy mi lett volna, ha néhány perccel hamarabb történik mindez. Az, hogy a fák magtartása mellett döntöttünk, nagy mértékben köszönhető a szakemberek ügyhöz való hozzáállásának” – válaszolta kérdéseinkre Tóth József.

Hozzászólások
Szavazás
Mi a véleménye arról, hogy Sepsiszentgyörgyön a járványügyi vörös forgatókönyv lépett életbe?









eredmények
szavazatok száma 830
szavazógép
2020-10-16: Jegyzet - Demeter J. Ildikó:

A szülő neve hallgass?

Ha a szülőnek valami nehézsége támad az oktatási rendszerrel kapcsolatosan, jobb, ha hallgat vele, mert megértés helyett ledorongolást kap. Erre lehet következtetni A pedagógusok gyalázása címmel megjelent írásból, amely a Szabad hétfő, szabad ámítás című jegyzetemre válaszol, személyes sértettséget és általánosítást is felhánytorgatva.
2020-10-16: Közélet - Demeter J. Ildikó:

Lezárják a Puskás Tivadar utcát (Sepsiszentgyörgy)

A következő három hétre teljesen lezárják a sepsiszentgyörgyi Puskás Tivadar utcának a hosszabbik részét, a Dália utca (a Grigore Bălan út felőli leágazás) és a Málik József utca (az 1918. december 1. út villanyrendőrre néző nagy saroktömbház mögötti utcácska) között. Az útfelújítás ideje alatt nem lehet autóval behajtani a lezárt részre, a tegnap már megkezdődött munkálatok befejezése után is csak szakaszosan.