Farkas Réka
Lesz-e Markó—Tőkés találkozó? Jelen pillanatban ez tűnik a romániai magyar politika legfontosabb kérdésének. Szükségességét mindkét fél felmérte — erről árulkodnak nyilatkozataik, s míg Markó retorikája hétről hétre, napról napra engedékenyebb, Tőkés egyre keményebb feltételeket szab.
Markó Béla régóta emlegeti a tárgyalásokat, a magyar—magyar párbeszéd szükségességét, de minden jel arra mutat, valóban komolyan csak a bukott népszavazási kampány óta gondolja. Az RMDSZ akkor szembesült először azzal, hogy a magyar szavazókra gyakorolt hatása már nem egyértelmű. Egy hónappal ezelőtt, az SZKT-n már a nyitás szele fújdogált, s ez azóta egyre erősödik. Pénteken Tusnádon Markó már úgy beszélt a megegyezésről, mint szükségszerűségről, igaz, kiemelte, az RMDSZ a tapasztalt, erős szervezet, amelynek tárgyalnia kell a gyenge, kis támogatottságot élvező, ,,súlytalan", ,,más szervezetekkel", ellenkező esetben ,,hiányozhat a szavazatuk", és a képviseletet kockáztatnák. Kissé lekezelő, erőfitogtató, de hosszú út vezetett idáig, hisz egy-két évvel ezelőtt az RMDSZ elnöke még hallani sem akart arról, hogy a szövetségen kívül is van élet, került minden hivatalos találkozót, hogy ne hitelesítse a polgári oldal létét. A struccpolitika nem volt eredményes.
Novemberben, decemberben, az EP-lista összeállítását megelőzően még könnyű lett volna Tőkésékkel tárgyalni, elegendő lett volna egyetlen befutó hely. Ma már sokkal nehezebb a helyzet. A polgári oldal, amely segített a majdnem 140 000 aláírást összegyűjteni, egyre többet követel, Szász Jenő, az MPSZ elnöke hallani sem akar arról, hogy Tőkés az RMDSZ-listán induljon, sőt, azt szeretné, ha a szövetség visszavonná listáját, és Tőkést támogatná. Merev és logikátlan álláspont, de akárcsak a másik oldalon, az erőfitogtatás itt is a tárgyalások előkészítésének számlájára írható. S mindezen túl ott van még a hatalmas bizalmatlanság, Tőkés csapata átveréstől tart, attól, hogy Markóék csak kampányfogásnak szánják a tárgyalásokat, megtépázott imidzsüket kozmetikáznák újra egy látszatkiegyezéssel.
Nehéz helyszínt és időpontot találni a Markó—Tőkés találkozónak, de még nehezebb lesz érdemi megállapodást kötni. Mindkét oldalon vannak ellenzői a kiegyezésnek, akik eddig is nyertesei voltak a konfliktushelyzetnek, s tartósítanák a jelenlegi állapotot. Csakhogy ez nem lehetséges. Választások következnek, melyeknél kiemelt tétje van, hogy együtt vagy külön-külön próbálkoznak a magyar politikai alakulatok. A felelősség a két vezető, Markó és Tőkés vállára nehezedik. Képesek lesznek-e felülemelkedni hiúságukon, sérelmeiken? Hajlandóak-e lemondani teljhatalmuk egy részéről? Egyéni vagy az erdélyi magyarság érdekei a fontosabbak? — ezekre a kérdésekre a következő napokban, hetekben választ kapunk!
