7/2.Székelyderzs és Székelymuzsna értékeiről /Bánja-e a székely? /

2020. október 26., hétfő, Riport

Tervem, hogy körbejárjam a történelmi Udvarhelyszék településeit, amelyek jórészt a mai Hargita megye délnyugati részén helyezkednek el, illetve részben átnyúlnak Háromszék/Kovászna, Maros és Brassó megyébe is. Riportsorozatom egyik célja, hogy bemutassam Székelyföld különálló tájegységeit, áthajolva szomszédos közigazgatási területekhez tartozó kerítéseken, körülnézve ugyancsak székely településeken. Jelen esetben Udvarhelyszék irányából Erdővidék felé közelítve vesszük szemügyre a falvak mai gazdasági és társadalmi helyzetét, a rejtett és megmutatkozó potenciált, a pillanatnyilag zajló folyamatokat és a közeljövőre vonatkozó terveket. Minden egyes települést megvizsgálok az egyházközségek, a helyi vállalkozások szintjén, illetve a civil berkekben zajló közösségépítő munka szemszögéből is, külön figyelve arra, hogy rávilágítsak a szellemi és az épített örökségre.

  • Székelymuzsna szépségei
    Székelymuzsna szépségei

Székelyderzsi utcakép

Székelyderzsen jelen van a meggyérült, ám még mindig a falu többségét alkotó unitárius székely-magyar lakosság, viszont elmondható, hogy az utcakép teljesen megváltozott. Nem nagyon van megmenthető házsor, amelyet fel lehetne mutatni. A látogató egy 21. századi, frissen leaszfaltozott utcáról, betonjárdáról lép be a templom udvarára. Az egykori jeles építőmesterek utódai gondoskodtak az utóbbi évtizedekben arról, hogy mindenféle balkáni és nyugat-európai minta jelen legyen a helyi építkezési kultúrában. Hogyha látunk a templom közelében régi házakat, azok majdnem minden esetben romosak, vagy pedig a felismerhetetlenségig sikerült modernizálniuk a mostani lakóknak. Helyiek mondják, hogy már a kollektivizálás előtt kezdetét vette itt az átalakítási láz. Ekkor az út iránt hosszan kifordított, két, illetve négy ikerablakos házak épültek, de a régiek közül is sokat hasonló „fazonra” igazítottak. Aztán a hatvanas-hetvenes években, amikor zajlott a székelyföldi szocialista iparosítás, Székelyudvarhely elszívó ereje felerősödött. Érzékletes példa: 1960-ban 17 ház épült újjá, ami az akkori lakóházállomány öt százaléka volt. Több ilyen lakóház ma is „pirosban áll”. Később elszórtan történtek a felújítások, olyan mértékben, hogy régi alig maradt. A többnyire romos állapotú hagyományos bennvalók száma pedig mindössze húsz – kis jóindulattal, közölte a polgármester –, vagy még ennél is kevesebb. Ennek az áldatlan állapotnak részben az is az okozója, hogy az örökösök nem tisztázták a telekkönyveket és a tulajdonosi viszonyokat.

Székelyderzsben a településkép akkor válik, válhat majd „eladható vagy felmutatható” élménnyé, ha jelentkezik a faluban a hagyományos formák visszaállításának az igénye. Ez azonban igen hosszú és költséges folyamat.

 

Az építkezés a fejekben kezdődik

A múlt század elején épült „régi” iskolát visszavette az egyház. Ebben néhány helyi intézmény és civil szervezet kapott helyet, de az épület nagyobb részét az unitárius gyülekezet használja. Egyebek mellett ifjúsági programokat, felnőtteknek szánt konferenciákat, népfőiskolai jellegű előadásokat tartanak benne, felszerelt konyhája, szálláshelye van, így alkalmanként vendéglátásra is hasznosítható. Ha már érintjük a vendéglátást, akkor itt elmondjuk, hogy négy kulcsos ház és egy panzió áll szálláshelyként rendelkezésre.

Székelyderzsben a községi vezetés, a lelkész házaspár, az elszármazottak és az ide kötődők közül is sokan helyesen észlelik a fő csapásirányokat. Többször teremtettek alkalmat az útkeresésre. Sikerült jelentős lépéseket tenniük. Egyre inkább bekerülnek a köztudatba azok az alkalmak, amikor lehetőség van hagyományos seregszemlékre és tömegrendezvényekre. Igyekeznek gyarapítani a magas presztízsű, népviselettel, népzenei parádéval is járó hagyományőrző és turistacsalogató programok számát.

Az utóbbi néhány évben a székelyudvarhelyi Arany Griff Rend hagyományőrzői több alkalommal tartottak itt bemutatót, menet közben az egyik bástyában fegyver- és viseletkiállítást hoztak létre. A közösség csatlakozott a Szent László-emlékév (2017) programkínálatához, a vallásszabadság 450. évfordulója alkalmából szervezett lovas zarándoklathoz (2018) – ennek a helyi unitárius lelkész, Demeter Sándor Loránd volt az egyik kezdeményezője és lebonyolítója – a Griff pedig –, vezetőjük, Sashalmi-Fekete Tamás történész jóvoltából – szerepet vállalt a kenyérmezei csata és a freskók keletkezésének 600. évfordulóján tartott konferencián, illetve a kapcsolódó harcászati bemutatón (2019).

 

 

Kiaknázatlan a „lassíts és kezdj élni” szellemisége jegyében megfogalmazódó „slow turism”, a lassú és kíméletes turizmus, amely csendben, kis csoportokban zajlik. Ehhez szépen konzervált környezet kell, hagyományosan berendezett, de a mai kényelmi és higiéniai elvárásoknak megfelelő szállások, megfelelő ellátás, amelynek – optimális esetben – a teljes kínálata helyi termékekből, helyi receptek szerint készül, kiegészítve gyalogtúrázás lehetőségével, kulturális és sportprogramokkal, amelyek legalább 4–5 napos tartózkodásra teszik alkalmassá a helyet.

Amikor István Adrián polgármestert a kiadott építkezési engedélyekről kérdezzük, azt mondja, hogy az utóbbi húsz évben felépült új családi házakat megszámolhatja az egyik kezén. Kevés az itt letelepedő fiatal család, mely életpályamodellt szolgáltatna.

 

Székelymuzsna és a lehetőségek

Hasonlóan a községközponthoz, Székelymuzsnát, Udvarhelyszék e déli peremtelepülését is úgy emlegették, hogy hátrányos helyzetű, félreeső. Orbán Balázs is „végfalunak” mondja. Mivel Herman nevű papját már a XIII. század elején emlegetik, több mint bizonyos, hogy valaha itt is volt szász népesség.

Jelen pillanatban két jelentősebb fakitermelő cég működik, a Ramocsa Kft. és a Prodlemn Kft. Mintegy 60 alkalmazottat foglalkoztatnak, de nagyobb részük nem helybeli, az adminisztráció, a telephely, az üzem viszont helyben van. Az ország különböző megyéiben lévő állami erdészeteknek dolgoznak, kitermelik a fát, egy részét tűzifaként, a műfát pedig félkész termékként értékesítik. Talán 15–20 fő lehet helyi munkás ennél a cégnél, de egy ekkora lélekszámú településen már ez is számottevő. A falunak nincsen közbirtokossága, csak helyi erdészeti társulása, amely az itteni tulajdonosok 164,69 hektárnyi erdős területeit adminisztrálja. A mintegy 200 szarvasmarhát többnyire háztáji gazdaságokban tartják, a tejet nagyobb feldolgozóknak adják tovább. A polgármesteri hivatal közlése alapján pozitívumnak számít, hogy hamarosan újraindul egy családi cégként működő tejfeldolgozó. Ez már reményre jogosítja fel a szemlélőt, hiszen élénkülni látszik valamelyest a vállalkozási kedv. Három vegyesbolt, illetve kocsma működik a faluban.

 

 

Ismét Sepsiszéki Nagy Balázst idézzük (látlelete a 2002. esztendő májusában készült): „A településkép meghatározói a református templom, az unitárius templom és a művelődési háznál nagyobb Ramocsa-ház (…) A hatvannál több lakatlan, pusztuló épület lehangolóan hat a falut bejáró szemlélőre.” Ez a kép azóta sem változott – sőt, tovább romlott. Ha történt pár beavatkozás, az is csak a hagyományos falukép további rombolásához vezetett. Holott több forrás szerint, a derzsiekhez hasonlóan, a muzsnai férfiak jelentős része is kiváló ács-, illetve kőművesmesterként dolgozott korábban. Egyébként még jól látszik ez a létezett igényesség a házakon és udvarokon. Valaha híresek voltak arról is, hogy a földjeiket nagy hozzáértéssel és szorgalommal művelték, de a vadak jelenléte és a lakosság elöregedése miatt a szántóföldi növénytermesztés a minimálisra csökkent. A határban haszonnövényt jóformán alig termelnek. A területek mintegy húsz százalékát vetett takarmány előállítására, illetve kaszálóként hasznosítják.

Lőrincz József (1947, Székelydálya) nyugalmazott székelyudvarhelyi magyartanár, aki húsz éven át (1970–1990) dolgozott a Viharsarok településein, pedagógusként, községi és iskolai könyvtárosként, kultúrház-igazgatóként, de a tanügyi munkán és a közművelődés szervezésén túl fontos néprajzi és nyelvjárás-tudományi gyűjtéseket végzett és publikált, végig érzékelte és követte a jelenségeket, azt vallja, hogy Székelyderzs és Székelymuzsna revitalizációját a mostani infrastrukturális fejlesztések nagyban befolyásolhatják. Tegyük hozzá, jó lenne, ha fiatal beköltözők is hozzájárulnának ezekhez a pozitív előjelű változásokhoz.

Simó Márton

Hozzászólások
Szavazás
Részt vesz-e a december 6-i parlamenti szavazáson?







eredmények
szavazatok száma 840
szavazógép
2020-10-26: Sport - :

Harmadik meccsét is elvesztette a KSE Futsal (Teremlabdarúgás, 1. Liga)

Fordulatos mérkőzésen szenvedett vereséget tegnap a KSE Futsal a teremlabdarúgó I. liga ötödik fordulójában. A hazai teremlabdarúgó élvonal második teremtornájának keretében, Székelyudvarhelyen lejátszott mérkőzés 33. percéig a KSE Futsal együttesének állt a zászló a Luceafărul Buzăuval szemben, a végére azonban 6–4-re kikaptak Gazda József tanítványai.
2020-10-26: Múltidéző - Farkas Árpád:

Lóvátevők

Ahogy száguldanak velünk az évek, egyre kevésbé vesszük észre, hogy mi történik velünk. Bár a többpártrendszer élményét is megtapasztaló erdélyi magyarság csaknem három részre szakadásakor óvón intettünk a kisebbségben élés és jogharc számtani veszélyére, lám, annyi megtapasztalt kudarc után most is időszerű figyelmeztetnünk a nemzeti minimum országos viszonylatban érvényesíthető fölöttébb nélkülözhetetlen voltára. Az elmúlt harminc év elhenceghető sikereivel, tévedéseivel és traumáival szembenézni sose késő, így is csökkenő és megszaporodó nemzeti gondjainkkal üresen röppent el egy emberöltőnyi élet. Amolyan tanulságként merítünk föl egy történelmi pillanatot fölöslegesnek tetsző küzdelmeink hátteréből Farkas Árpád napokban megjelent, Nem ilyen lovat akartam című kötetéből. Az írás 17 esztendővel ezelőtt a Székely Nemzeti Tanács megalakulásának előestéjén született, e civil kezdeményezés azóta folytatja olykor látványos (székely szabadság napja, székely autonómia napja, székelyek nagy menetelése), máskor elsősorban sok-sok háttérmunkát igénylő (európai aláírásgyűjtés) küzdelmét, melyek időnként békülékeny egységkovácsolásra kényszerítenek, és bár pillanatnyi sikerrel nem kecsegtettek, de talpon tartják az igazságot.