Farkas Árpád: Szépkorúak méltósága

2020. október 30., péntek, Kultúra

Egy társadalom érettségi foka leginkább öregjeivel való bánásmódján mérhető. Nagy, fejetlen kapkodás kell ahhoz, hogy a figyelem teljesen elterelődjék róluk, kik az időt idáig elhozták, belecsavarván a hálás, de legtöbbször hálátlan történelembe; máról holnapra élés ahhoz, hogy mai öregjeink példájára nézve ne vessük tekintetünket a magunk holnaputáni sorsára.

Primitív keleti vagy északi népeknél hagyomány volt a hasznavehetetlen öregek élve eltemetése; s nem is olyas régen tájainkról hoztam példát e gyakorlatra. Nyolcvanesztendős embertől kaptam térdeplő betűvetéssel rótt levelet, melyben tanúskodik, hogy gyermekkorában még az ő falujában is vittek a büdösgödörhöz ilyen véneket, s könyörgi, kiabálja, kérdi, hogy ugye, ma már nem így van?

Válaszoltam, természetesen, hogy ma már nem így van.

Népi hiedelem, hogy a félelemtől cukrosodik a vér, azaz nő a vér cukortartalma. Lepuffantás előtt rettegesd a vadat, ízletesebb lesz a húsa.

Mitől félnek a vének? Nem mindig attól, amitől mi. Ők egyenesen őfenségétől, a Haláltól. Jellemző, hogy a filozófusok is többnyire öregkorukban kezdenek foglalatoskodni véle, de ők, úgymond, „palira” veszik. Mit mond Epiktétosz róla: „Ha lesz, nem leszek, míg leszek, nem lesz.” „A halál maga a nincs” – bólintanak rá a sztoikusok. Feuerbach pedig így ágál: „A halál a halál halála.” A lélek természete: minél többet beszélünk a rettegett mellé, annál jobban eláruljuk, hogy félünk is tőle.

Az emberi kultúrán öregedő ember azonban értelmét keresi elsősorban az elmúlásnak, elfogadni igyekszik, maga szája íze szerint dicséri, törekszik nem beállni a szellem kaszaéle alá.

Szophoklészt elborult elméje miatt gyámság alá akarták helyezni, mire felolvasta a tisztelt társaságnak legújabb művét, az Oidipusz Kolónoszbant.

Így, így. A fiatalság mindig forradalmakat csinál, hogy vénségére eltöprenghessen rajtuk. Milyen mulatságosak a forrófejű öregek, s mily szomorú koravén ifjúra nézni!

Az élet – bocsánat: az élés – logikája tehát nemcsak arra igyekszik berendezni a társadalmat, hogy legyen mit ennie vessen megöregedett improduktív tagjainak, hanem olyan szellemi-kulturális többletnyújtásra is, mely az elmú­lásnak is értelmet és vigaszt adhat.

Hogy ne beleöregedjünk, beleőszüljünk a korba, hanem a szellem méltóság­érzetével vénülhessünk ki belőle.

Hozzászólások
Szavazás
Részt vesz-e a december 6-i parlamenti szavazáson?







eredmények
szavazatok száma 839
szavazógép
2020-10-30: Mi, hol, mikor? - :

Mi, hol, mikor?

Látogathatók a temetők
SEPSISZENTGYÖRGYÖN hétvégén, a halottak napja alkalmából látogatható a köztemető. Felhívják a lakók figyelmét, hogy a temető területén is szükséges betartani az érvényben lévő egészségügyi előírásokat a koronavírus terjedésének megfékezése érdekében, így kötelező a maszk viselése és a távolság betartása. A tömeg kialakulásának elkerülése végett kérik, hogy lehetőségeikhez mérten ne mindenki vasárnap látogasson ki a temetőkbe, aki teheti menjen ki ma vagy szombaton.
2020-10-30: Kultúra - :

Illyés Gyula: Meghalni...

….udvariatlanság. A jó halálra való fölkészülés első leckéje, hogy meghalni neveletlenség. Még az életből kinézettek halála is önmagában merő ízléstelenség: hörgés hallik, tikácsolás, az asszonyok lavórral szaladgálnak, a férfiak fejcsóválva jönnek ki a pitvarra, a szomszédok a kerítéshez gyűlnek.  Meghalni visszaélés, afféle paraszti önzés. Soha nem okozunk annyi kényelmetlenséget szeretteinknek, mint midőn kimúlunk.