Etnikumközi Monitor 2020A titkosszolgálat a bizalom csúcsán

2020. november 3., kedd, Közélet

A magyarellenességet vizsgáló részhez hasonlóan elgondolkodtató eredményeket hozott a Bálványos Intézet, valamint a Székelyföldi Közpolitikai Intézet közös Etnikumközi Monitor 2020 felmérésének azon összetevője, amely a koronavírus-járvány romániai politikai kultúrára kifejtett hatásait vizsgálta. A kutatást nemrég ismertették Sepsiszentgyörgyön. Az elhangzottak alapján a járvány hatására, 2019-hez képest bővült azon polgárok köre, akik támogatják a nem demokratikus döntéshozatal különböző formáit, illetve csökkent az egyes intézményekkel szembeni bizalom, a titkosszolgálatokkal és az ügyészséggel szembeni viszont erősödött.

  • Toró Tibor politológus, a Bálványos Intézet kutatója Sepsiszentgyörgyön. Fotó: Vargyasi Levente
    Toró Tibor politológus, a Bálványos Intézet kutatója Sepsiszentgyörgyön. Fotó: Vargyasi Levente

A kutatás ezen összetevőjénél ugyanazt a módszertant követték, a román és a magyar lakosság körében is készítettek reprezentatív felmérést, a válaszokat pedig a 2019-es mérésekkel összehasonlítva vizsgálták. Toró Tibor politológus, a Bálványos Intézet kutatója szerint három feltételezésből kiindulva vizsgálták a témát. Elsőként arra voltak kíváncsiak, hogy a járvány nyomán nőtt-e a nem demokratikus döntéshozatali mechanizmusok iránti bizalom, és ezen vezetési modellek támogatottsága. A második kérdéssorozattal arra keresték a választ, hogy a vál­sághelyzet következtében csökkent-e a különböző intézmények iránti bizalom, és ez miként alakította a bizalmi sorrendet a lakosság felfogásában. Harmadikként azt szerették volna megvizsgálni, hogy megváltozott-e a nyugat-európai országokban élő románokhoz (elterjedt gyűjtőnevükön a diaszpórához) való viszonyulás.

Az első hipotézis esetében hét kérdésre keresték a választ, melyek mind olyan államirányítási berendezkedésekre vonatkoztak, melyek a parlamentáris demokráciától merőben eltérnek, és melyekben a demokratikus döntéshozatal sérül, továbbá csökken az állampolgárok közügyekbe való beleszólásának lehetősége. Az első felvetés az volt, támogatják-e, hogy az ügyészség vagy a korrupcióellenes ügyészség beleszólhasson abba, hogy a kormány és a parlament milyen törvényeket fogadhat el. Két kérdés az ország szakértők általi irányítására vonatkozott. Ezek révén arra voltak kíváncsiak, a válaszadók mennyire értenek egyet azzal, hogy pártoktól független szakértők irányítsák az országot, vagy a kormány helyett szakértők hozzák a döntéseket. A negyedik kérdés azt boncolgatta, mennyire elfogadott, hogy az országnak egy erős vezetője legyen, akinek nem kell a parlamenttel és a választásokkal bajlódnia. Az ötödik felvetés a parlament és államfő szerepét firtatta, azt, hogy melyiküknek legyen jelentősebb szerepe a döntéshozatalban. Az utolsó két kérdés a hadsereget és az egyházat célozta. A kutatók arra voltak kíváncsiak, hogy a válaszadók mennyire értenek egyet azzal, hogy ezen intézmények vezetői álljanak az ország élén (katonai diktatúra vagy teokratikus berendezkedés). A kérdések alapján négy viszonyulási típust is felállítottak, melyekhez az ügyészségi kontroll, valamint az erős vezető elfogadását vagy elutasítását vették alapul. Következetes demokratának nevezték azokat, akik mindkét mechanizmust elutasították, következetes autoriternek azokat, akik mindkettőt elfogadták. Továbbá klasszikus autoriternek hívták az erős vezetők, progresszív autoriternek pedig az ügyészi kontroll híveit. Toró Tibor szerint az eredmények egyértelműen igazolják, hogy nőtt az autoriter megoldások iránti szimpátia. Legnagyobb mértékben az erőskezű vezető iránti igény növekedett: 63-ról 79 százalékra, de a szakértői vezetés elfogadottsága is jelentősen gyarapodott. Az elnöki jogköröket bővíteni akarók, illetve a katonai irányítást igenlők aránya nem ugrott meg számottevően (56-ról 60, illetve 25-ről 29 százalékra), az ügyészi kontroll támogatottsága pedig állandóságot mutatott (77 százalék).

Érdekesség, hogy visszaesett az egyházi vezetés iránti támogatás (20-ról 16 százalékra). A magyarok a szakértői döntéshozatalt támogatnák az átlagnál nagyobb mértékben.

Ami az egyes intézményekkel szembeni bizalmat illeti, itt több szinten is csökkenést jegyeztek. Leginkább az Európai Unióban, a korrupcióellenes ügyészségben és az elnökben megbízók aránya csappant meg. Az ügyészség ennek ellenére még mindig jól áll. A 2020-as mérés eredményei szerint még így is az EU örvend a legnagyobb bizalomnak a felsorolt intézmények közül (60 százalék a románok, 44 százalék a magyarok között). Országon belül a románok között Román Hírszerző Szolgálatban bíznak a legtöbben (52 százalék), a magyaroknál ez az arány csak 11 százalék. A román válaszadók között a korrupcióellenes ügyészség 50, az önkormányzatok 43, az elnök 41, a parlament 28, a kormány 27 százalékos bizalmi indexnek örvend. A magyarok esetében ezek az adatok mind alacsonyabbak, kivételt képez a korrupcióellenes ügyészség. Utóbbiban a megkérdezettek csak 25 százaléka bízik.

Ami a „diaszpórával” kapcsolatos hipotézisüket illeti, miszerint a külföldön élő románok szavazati jogának támogatottsága csökkent, Toró Tibor szerint ez nem igazolódott be. A felmérés adatait egy 2014-es kutatáséval vetették össze. Az összehasonlítás azt mutatja, hogy hat évvel ezelőtt még csak 54 százalék, idén már 61 százalék értett egyet a külföldön élő románok szavazati jogával. Toró Tibor szerint a kérdés ennek ellenére megosztó, általában a magasabb társadalmi státusú, urbánus közegben élő, jobboldali érzelműek támogatják a diaszpórában élők szavazati jogát.

Hozzászólások
Szavazás
Ön be fogja-e oltatni magát koronavírus ellen?







eredmények
szavazatok száma 2616
szavazógép
2020-11-03: Máról holnapra - Nagy D. István:

Orban apó mesefája

Agysorvasztó az a szint, amelyet lassanként szinte minden nyilatkozatában képes megütni az aktuális kormány aktuális feje, Ludovic Orban miniszterelnök. Legyen szó koronavírus-járványról, parlamenti választásokról vagy éppen a jövő évi állami költségvetésről, Orban mester mára már művészi szintre emelte a demagóg mellébeszélést, handabandázást.
2020-11-03: A múlt hét - Kuti János:

Hibások kerestetnek

Öt éve keresik, hogy kik voltak a hibásak a Colectiv tűzeset miatt, aminek következtében 64-en hunytak el. A jelszó akkoriban az volt, hogy a törvények be nem tartása, a korrupció miatt történt a tragédia.