Tudathasadásos Trianon

2020. november 4., szerda, Jegyzet
Szekeres Attila

Dúl a koronavírus, egyre többen fertőződnek meg, hunynak el, a hatóságok képtelenek kezelni a helyzetet, fogalmuk sincs a jövő évi költségvetésről, s közben mi a legnagyobb gond Romániában?! Hát, hogy méltóképpen megünnepeljék Trianont! Ünnepnap lett hát június 4-e – döntött a képviselőház tegnap, miután a szenátus már szeptember 30-án megszavazta ezt.

Nincs hagyománya a trianoni békeszerződés románok általi megünneplésének, hiszen Romániában december 1-jét, a „nagy egyesülés” napját ünneplik. 1990 óta e dátum az ország nemzeti ünnepe, ugyanis 1918-ban ezen a napon mondta ki Erdély, Bánság és a Partium román küldötteinek Gyulafehérváron tartott nemzetgyűlése a területek egyesülését Romániával. Az új román állam kialakításának alapelveként megfogalmazták a teljes nemzeti szabadságot az összes együtt élő népnek. „Minden nép számára a saját nyelvén biztosít oktatást, közigazgatást és bíráskodást az illető népből származó egyének által, és létszámának arányában minden nép képviseleti jogot kap a törvényhozó testületben és az ország kormányzásában” – áll a harmadik pontban. Erről azonban megfeledkeztek, sőt, Románia parlamentje el sem fogadta, csupán az egyesülést, amiből feltétel nélküli egyesülés lett. No, de most nem ez a téma.

A magyarság számára gyásznap június 4-e, hiszen 1920-ban ezen a napon írták alá a trianoni békeszerződést, mely megvonta Magyarország határait, ezáltal a korábbi Magyar Királyság elveszítette területeinek kétharmadát, s a magyar nemzetiségűek harmada idegen államok lakójává vált.

Ezt eddig a románok nem ünnepelték. Legfennebb annyi történt, hogy a román sajtóban az jött le, a magyarok megint siratják Trianont.

Magyarországon a nemzeti összetartozás napjának nyilvánították a dátumot, már tíz éve, majd az idei, centenáriumi esztendőt a nemzeti összetartozás évének. Nyilván azért, hogy ne csak keseregjünk, hanem érezzük: mi, magyarok, bárhol is élünk, összetartozunk. Még tíz nap sem telt attól, hogy a magyar Országgyűlés a határozatot megszavazta, még tavaly nyáron, két román szociáldemokrata honatya, Titus Corlăţean volt igazságügy- és külügyminiszter, valamint Şerban Nicolae jogász törvénykezdeményezést iktatott a szenátusban: nyilvánítsák ünnepnappá Romániában június 4-ét, a trianoni békeszerződés napját, és megfelelőképpen ünnepeljék meg mind országos, mind helyi szinten.

A Trianon-törvényt a parlament két háza elsöprő többséggel elfogadta, és május 19-én kihirdetésre átküldte az államfőnek. Ekkoriban volt a nacionalista hisztériakeltés, amikor Klaus Iohannis megvádolta a szociáldemokratákat, hogy el akarják adni Erdélyt Magyarországnak. Természetesen, nem gondolta komolyan, de politikai viharfelhőket kavart. Ezek után várható volt, hogy az elnök kihirdeti a törvényt, de nem, még egy piruettet bevetett, s alkotmányossági óvást emelt. A politikai befolyás alatt álló taláros testület visszautasította azt, majd a törvénytervezet ismét a parlament két háza elé került, és mint várható volt, a honatyák döntő többsége megszavazta.

Trianon napja már eltelt, idén hát nem voltak állami ünnepségek. Közben a járvány okozta megszorítások éltek. Ám erre fittyet hányva, idegenből érkezett román nacionalisták Sepsiszentgyörgyön ünnepeltek. És még voltak más rendezvények is. Például a Román Tudományos Akadémia elnöksége június 4-én ünnepi ülést tartott. Az Akadémia elnöke, Ioan-Aurel Pop történész professzor, a kolozsvári Babeș–Bolyai Tudományegyetem volt rektora ünnepi beszédében összehasonlította Romániát és Magyarországot, a románokat a magyarokkal. A románok a győzelmeiket ünnepelik, míg a magyarok a veszteségeiken siránkoznak, fejtette ki, így 1920. június 4-e számukra a katasztrófa napja. A békeszerződés tartalmát boncolgatva megállapította, hogy pontosan e dokumentum által vált Magyarország mintegy fél évezred után ismét elismert független állammá. Pop hangsúlyozta, hogy a románok számára a trianoni békeszerződés semmiképpen nem tekinthető Erdély és Románia egyesülése beteljesülésének, mivel az csak nemzetközi síkon hivatalosított egy korábbi realitást, ami már 1918. december 1-jén megtörtént. Akkor minek is kell Trianont ünnepelni? – tesszük fel a szónoki kérdést.

Az akadémia elnöke még hozzátette, „Trianon csupán Románia nyugati határát rögzítő jogi epizódja a nagy egyesülés folyamatának”. Nos, hogyha csupán egy kis epizód, akkor minek is kell ünnepelni? – kérdezzük ismét. Tisztán tudathasadásos állapot!

A Historia történelmi folyóirat trianoni centenáriumi ünnepi számában jelzik, hogy a trianoni határok meghúzása nem esett egybe a nemzetiségi határokkal, s több mint két és fél millió magyar Magyarországon kívülre került, ilyen szempontból a trianoni békeszerződés nem tökéletes, mégis a helyzet „kimondottan szerencsés” mind Románia, mind Magyarország számára, mivel a nemzeti sokszínűség hosszú távon jó hatással lehet a fejlődésre – vélik. Nos, ezt száz év alatt nemigen tapasztaltuk, inkább visszafejlődést, Erdély lebunkózását érzékeltük.

Visszatérve a tegnapi határozatra: minek kell még egy Trianon-ünnepség, amikor ott van nekünk december 1-je? – tette fel a kérdést egy román szerkesztő – még a nyáron – a Szabad Európa Rádióban. S meg is válaszolta: hogy Bukarest még egyszer beletörülhesse lábát a magyarságba.

Hozzászólások
Szavazás
Részt vesz-e a december 6-i parlamenti szavazáson?







eredmények
szavazatok száma 1169
szavazógép
2020-11-04: Közélet - Iochom István:

Nyolc köztéri projektre lehet szavazni (Kézdivásárhely)

Szeptembertől indult útjára Kézdivásárhely önkormányzatának új weboldala, a www.bp.kezdi.ro. A lakosság bevonását célzó weboldal október közepéig volt nyitott olyan projektek leadására, amelyek egy-egy közösség életterének élhetőbbé, szebbé alakítását célozza. Az elfogadott projektekre elindult a szavazás – hétfőn erről tartott sajtótájékoztatót az ötletgazda, Szilveszter Szabolcs önkormányzati képviselő, aki ismertette a projekteket és a szavazás feltételeit is.
2020-11-04: Belföld - :

Ezernél több súlyos beteg

1001 koronavírusos beteg fekszik az intenzív osztályon azon a napon, amikor 8651 új fertőzést és 146 elhalálozást jelentettek az országban, utóbbiak közül 8-nak nem volt ismert társbetegsége. A fertőzöttek száma ezzel 267 088-ra emelkedett, az áldozatoké pedig 7419-re. Háromszéken 38 új fertőzést igazoltak az elmúlt 24 órában, amivel 2392-re nőtt a járvány kezdetétől jegyzett esetek száma, a kéthetes fertőzöttségi mutatója pedig 2,73-ra.