Bevándorlóellenes az erdélyi magyarság

2020. november 5., csütörtök, Belföld

Az erdélyi magyarok a romániai és a magyarországi átlagnál is jobban ellenzik a bevándorlást – ez derül ki Az erdélyi magyarok az európai értékrendtérképen című felmérésből, amely eredményeinek második csomagját a kolozsvári Nemzeti Kisebbségkutató Intézet szakemberei ismertették.

  • Srí Lanka-i pékek Gyergyóditróban. Fotó: Maszol
    Srí Lanka-i pékek Gyergyóditróban. Fotó: Maszol

Az European Values Study (EVS) keretében először mérték fel az erdélyi magyar és a finnországi svéd közösség értékválasztásait is – közölte Horváth István, az intézet igazgatója. Az azonos kérdések feltevésével Európa 42 országában végzett felmérésnek ezúttal az idegenek elfogadására és a migrációra vonatkozó részét ismertették. Kiss Tamás társadalomkutató elmondta: a kérdések legtöbbje éles törésvonalat mutatott ki Nyugat-Európa és a volt szocialista országok között.

A vizsgálat során rákérdeztek arra, hogy mennyire fogadnának el „más fajú” embert, bevándorlót, romát, illetve muszlimot szomszédként. Míg a nyugati országok polgárai befogadóknak bizonyultak, a keletiek elutasítóan nyilatkoztak. Csehországban, Magyarországon, Bulgáriában, Szlovákiában és Montenegróban voltak a leginkább elutasítóak a megkérdezettek az idegenekkel szemben, míg Románia inkább a kelet-európai országok középmezőnyében található. Az általános kép a romákra vonatkozó kérdésnél torzult. Az olaszországi megkérdezettek például az egész kelet-európai tömbnél elutasítóbbaknak bizonyultak a romákkal szemben. Az erdélyi magyarok e tekintetben Magyarországhoz állnak közelebb, ugyanakkor az elutasítók aránya mind a négy kategória esetében meghaladja nem csupán a romániai, hanem a magyarországi értéket is.

Toró Tibor kutató elmondta: a bevándorlás fejlődésre gyakorolt hatását szintén különbözően ítélik meg Kelet- és Nyugat-Európában, a különbségek azonban nem annyira nagyok, mint a bevándorlók elfogadása tekintetében. Az erdélyi magyarok ebben a kérdésben is Magyarországhoz hasonlítanak, és egyben mindenkinél negatívabban ítélik meg a bevándorlás fejlődésre gyakorolt hatását. A kutató szerint a bevándorlásellenesség mögött különböző attitűdkomponensek állhatnak, mint például a munkaerőpiaci konkurencia képzete, az úgynevezett jóléti sovinizmus, illetve a biztonsági kockázatoktól való félelem. Ezekben a kérdésekben Romániát a kelet-európai régión belül mérsékelt értékek, Magyarországot pedig magas értékek jellemzik.

Az erdélyi magyarok a multikulturalizmus elfogadottsága terén mutatnak a kelet-európaitól eltérő viszonyulást és a középmezőnyben helyezkednek el. Körülbelül azonos arányban utasítják el és helyeslik, hogy „a bevándorlók megőrizzék sajátos hagyományaikat”. Toró Tibor szerint ebben a kérdésben az erdélyi magyarok nem tudják, hogy többségi vagy kisebbségi szempontból tekintsenek-e a bevándorlásra. Megjegyezte: a partiumiakra inkább a többségi, a székelyföldiekre inkább a kisebbségi attitűd volt a jellemző.

Kiss Tamás elmagyarázta: a nyugat-európai demográfusok és politikusok egyetértenek abban, hogy a népesség-utánpótlás nem oldható meg pusztán a belső szaporulatra támaszkodva. Szerintük a népesség és a munkaerő utánpótlásához, a jóléti ellátórendszer fenntartásához szükség van a bevándorlásra. Nyugat-Európában emellett az a nézet is egyre elfogadottabb, hogy nem szabad megválogatni a bevándorlókat a kibocsátó ország, a vallásuk vagy etnikumuk szerint. Hozzátette: a 2015-ös menekültválságot követően a téma a politikai vita homlokterébe került, és egyes kelet-európai államokban erősen bevándorlásellenes retorika kerekedett felül.

Hozzászólások
Szavazás
Ön be fogja-e oltatni magát koronavírus ellen?







eredmények
szavazatok száma 2464
szavazógép
2020-11-05: Történelmünk - Benkő Levente:

A földvári haláltábor

A Brassótól északra húsz kilométernyire elhelyezkedő Barcaföldváron működött a második világháború idején és annak európai befejezését követően közel fél éven át a köztudatba haláltáborként bevonult láger. Ide magyar és német hadifogoly katonák mellett elsősorban észak-erdélyi magyar és (részben) német ajkú civilek ezreit zsúfolták össze 1944 októberétől kezdődően, a munkaképeseket pedig a szovjet ellenőrzés alatt álló foksányi átmeneti lágeren át a Szovjetunió kényszermunkatáboraiba irányították. 
2020-11-05: Belföld - :

Hírsaláta

ÖTMILLIÓ OLTÁS LEHET. Ha az első adagok már 2021 januárjában megérkeznek, jövő nyárig akár ötmillió ember is megkaphatja a koronavírus elleni oltást Romániában, így immunissá válhat a kórral szemben – jelentette ki Alexandru Rafila, a Román Mikrobiológiai Társaság elnöke, az Egészségügyi Világszervezet (WHO) hazai képviselője, az SZDP képviselőjelöltje az államfő által összehívott egyeztetés után. Ehhez persze idejekorán meg kell szervezni az oltási központokat és az oltások kiszállítását, illetve beadását, mivel a románok nem éppen a szervezés bajnokai – tette hozzá