Mi a gond a hazai járványkezeléssel?

2020. november 12., csütörtök, Máról holnapra
Farcádi Botond

Hogy az egyre inkább elszabaduló járvány ellen valamiféle szigorításra szükség volt, az nem kérdés. A vírus közösségi terjedése olyannyira felgyorsult, hogy immár egyre többen betegszenek meg közvetlen környezetünkben is, a kórházak már így is tele vannak, félő, hogy ha semmi nem változik, lesz beteg, aki nem jut majd egészségügyi ellátáshoz.

Az intézkedések mikéntje viszont állandó és visszatérő probléma országunkban még akkor is, ha többnyire azokat a szabályokat igyekeznek életbe ültetni, amiket más európai államok is.

Most éppen a vásárcsarnokok és az iskolák bezárása ütötte ki a biztosítékot a lakosság jelentős részénél – ami nem is csoda, hiszen főleg az iskolák bezárása eltér az európai gyakorlattól, és szembemegy az Egészségügyi Világszervezet ajánlásával. De voltak más ellenállásba ütköző döntései is a kormánynak, emlékezetes, hogy tavasszal például a borsos, utólag törvénytelennek is bizonyult bírságok borzolták a kedélyeket. Az egyes intézkedéseket kísérő többé vagy kevésbé jogos felháborodás azonban újabb és újabb akadályt jelent a vírus visszaszorítását célzó küzdelemben. Ha pedig a felülről elrendelt szabályok miatti felháborodás értetlenséggel párosul, akkor nagyon könnyen épülnek be bizonyos vírustagadó összeesküvés-elméletekbe, amelyet aztán némi elégtétellel, büszkén hangoztat az a polgár, aki megfejteni, leleplezni véli a kormányzók hátsó szándékát akkor is, ha olyan voltaképpen nincs is.

Az ördögi kör feloldására szemléletváltásra lenne szükség rövid és hosszú távon egyaránt. A legfontosabb az lenne, hogy a hatalom együttműködésre hívja a lakosságot, ne csak korlátozzon, tiltson, tereljen és büntessen, hanem egyenrangú partnerként viszonyuljon a polgárokhoz. Fontos lenne elmagyarázni az egyes intézkedések mögött rejlő logikát is, ha pedig nincs ilyen, akkor felülvizsgálni azokat még akkor is, ha ez meghátrálást, többletszabályozást jelent. Ugyanígy: a korlátozások miatt megélhetési problémákba ütközők számára megoldásokat kellene felmutatni, nem pedig üres ígéreteket. Végül pedig arra is figyelnie kellene a hatalomnak, hogy milyen a krízishelyzetben hozott intézkedések üzenete. A piacok bezárása például kiválóan alkalmas arra, hogy aláássa a kormányba vetett bizalmat, és hogy sokan külföldi érdekek kiszolgálóinak állítsák be a hatalmon levőket.

A legrosszabb üzenete azonban továbbra is az iskolák, óvodák differenciálatlan bezárásának van: az ugyanis az állam oktatáshoz, neveléshez való viszonyulását tükrözi. Egészen pontosan megerősíti azt, amit amúgy már régóta tudunk, hogy a mindenkori román kormánynak nem fontos a minőségi oktatás, a gyermekek képzése, és nem hajlandó áldozni arra, hogy a Klaus Iohannis államelnök által meghirdetett Művelt Románia program valóra váljék. És ezt egy olyan időszakban, amikor ismét egyre világosabbá válik: problémáinkra tartós megoldásokat csak az oktatás, a képzettség, a tudás nyújthat.

Hozzászólások
Szavazás
Részt vesz-e a december 6-i parlamenti szavazáson?







eredmények
szavazatok száma 1168
szavazógép
2020-11-12: Világfigyelő - :

Befogadnák a munkát végző bevándorlókat (Olaszország)

Luciana Lamorgese olasz belügyminiszter szerint az illegális bevándorlást törvényes migrációs folyosókkal lehet felszámolni, valamint munkavégzés címén adott tartózkodási engedélyekkel, miközben a római parlament az előd, Matteo Salvini migrációs intézkedéseit módosította.
2020-11-12: Közélet - :

Vidéki településeken szigorítanak

Az előző két hétben emelkedő tendenciát mutatott a koronavírusos esetek száma, és a fertőzési mutató is magasabb három ezreléknél, így a megyei vészhelyzeti bizottság tíz háromszéki vidéki település esetében tegnaptól szigorító intézkedéseket vezetett be.