Moszkvai külpolitikai értékelőVálaszintézkedéseket vezetnek be Berlin és Párizs ellen

2020. november 13., péntek, Világfigyelő

A világpolitika aktuális kérdéseiről tartott sajtóértekezletet Szergej Lavrov, Oroszország külügyminisztere tegnap Moszkvában. Kijelentette, Oroszország válaszszankciókat vezet be a német és a francia vezetés képviselői ellen a Navalnij-ügy kapcsán. Közölte, hogy Moszkva hamarosan értesíti „partnereit” a döntésről.

  • Szergej Lavrov. Fotó: krassever.ru
    Szergej Lavrov. Fotó: krassever.ru

Mint mondta, az orosz fél nem zárhatja ki annak lehetőségét, hogy Alekszej Navalnij orosz ellenzéki politikust Németországban vagy azon a repülőgépen mérgezték meg harci méreganyaggal, amellyel Omszkból berlini gyógykezelésre szállították. Felmerül a kérdés, hogy kik voltak ennek a repülőgépnek a fedélzetén az orvosokon kívül – fogalmazott Lavrov.

A hegyi-karabahi konfliktusról szólva közölte, hogy az összes fél érdekelt az orosz békefenntartó erők jelenlétében a konfliktusövezetben. Leszögezte, hogy török békefenntartókat nem vezényelnek a térségbe, a török megfigyelők mozgástere az Azerbajdzsánban a fegyvernyugvás felügyeletére létrehozandó orosz-török központra korlátozódik. Hozzátette, hogy az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezetnek a konfliktusban közvetítő minszki csoportja nem tervezi kibővíteni orosz-amerikai-francia társelnökségét. Moszkvába várják Washington és a Nemzetközi Vöröskereszt képviselőit, az orosz fél be kívánja vonni az UNESCO-t Hegyi-Karabah műemlékeinek helyreállításába. A külügyminiszter nem érzékel a hegyi-karabahi megállapodás meghiúsítására irányuló kísérleteket. Elismerte, hogy az örmény ellenzék „spekulálni” igyekszik a kialakult helyzettel kapcsolatban, egyúttal megértéssel nyilatkozott azokról, akiket sért, hogy minden így ért véget az adott szakaszban.

Lavrov tisztességtelennek nevezte azt a feltételezést, hogy Oroszország érdekelt a befagyasztott konfliktusok fenntartásában. Szerinte ez sem Hegyi-Karabah, sem a Dnyeszteren túl, sem más régiók esetében nem igaz. A politikus megengedhetetlennek minősítette azt a törekvést, hogy mesterségesen meghatározott határidőt szabjanak a konfliktus rendezésének. Lavrov szerint a terület státusát azt követően lehet majd rendezni, ha világossá válnak az összes helyi lakossági kategória jogai.

A fegyverzetkorlátozás ügyére kitérve felhívta a figyelmet arra, hogy Washington az elmúlt időben megpróbálta több feltételhez kötni a hadászati támadófegyverek csökkentéséről megkötött START-3 szerződés meghosszabbítását. Leszögezte, hogy azokhoz az időkhöz, a 90-es évekhez, amikor amerikai felügyelők ültek az orosz fegyvergyárak bejáratánál, nincs visszatérés. Mint mondta, Moszkva nem számít reális javaslatokra mindaddig, amíg le nem nyugszik az elnökválasztás nyomán kialakult helyzet. Azt hangoztatta, hogy az orosz félnek a START-3 meghosszabbítása nem kell jobban, mint Washingtonnak.

A Nyitott Égbolt egyezményről szólva – amelyből az Egyesült Államok megkezdte a kilépést – Lavrov azt mondta, hogy a maradó részes államoktól Moszkva garanciát akar területük és egyebek között az azon található amerikai objektumok feletti repülés lehetőségére. Emellett írásos kötelezettségvállalást vár el a partnerektől arra vonatkozólag, hogy az Oroszország feletti repüléseik adatait nem adják át az Egyesült Államoknak.

Az amerikai választásokkal kapcsolatban a külügyminiszter megismételte a Kreml által már ismertetett orosz álláspontot, amely szerint a győztesnek való gratuláláshoz meg kell várni a hivatalos végeredményt. Úgy vélekedett, hogy Joe Biden elnöksége esetén az amerikai politika nem fog megváltozni Oroszország vonatkozásában, és Barack Obama irányvonalának fog megfelelni. Úgy vélekedett, hogy sajnálatos lenne, ha a választások nyomán erősen megosztott amerikai társadalom az orosz ellenesség alapján próbálna meg újból összefogni. Megjegyezte, hogy az orosz fél nem kíván tanácsokat adni az Egyesült Államok archaikus elnökválasztási rendszerével kapcsolatban. Úgy vélte, Donald Trump kormányzata számára nem kellene különösebb ok ahhoz, hogy távozóban újabb szankciócsomagot vezessen be Oroszország ellen, ahogy az az Obama-korszak végén történt.

Lavrov nyugtalanságát fejezte ki a fehérorosz elnökválasztás után kialakult feszültség folytatódása miatt, de megelégedéssel szólt arról, hogy a tüntetések részevőinek száma csökkent. A miniszter szerint a tiltakozók Varsóból és Vilniusból pénzt és bombakészítési instrukciókat kapnak. Nyugtázta, hogy megindult a fehérorosz alkotmányozási folyamat. Nehezményezte, hogy az orosz újságírók minszki akkreditációja nehézségekbe ütközik.

Ukrajnáról szólva azt mondta, hogy Moszkva szerint Berlin és Párizs hozzájárul a rendezésről szóló minszki megállapodások lerombolásához. Mindaddig így fog vélekedni, amíg a két nyugati főváros nem inti határozottan Kijevet a megállapodások betartására.

Hozzászólások
Szavazás
Részt vesz-e a december 6-i parlamenti szavazáson?







eredmények
szavazatok száma 1170
szavazógép
2020-11-13: Világfigyelő - :

Erősödnek a német–magyar kapcsolatok

A német–magyar kapcsolatok erősödésére számít Szijjártó Péter magyar külgazdasági és külügyminiszter, valamint Heiko Maas német külügyminiszter, akik tegnap online tanácskozást tartottak.
2020-11-13: Közélet - Nagy D. István:

A nagy beruházásokon a hangsúly (Kovászna Megye Tanácsa)

Az erdővidéki megyei utak korszerűsítését szolgáló jelentős – európai uniós alapokból származó – összegnek a költségvetésbe történő bevételezéséről döntött egyebek mellett tegnap Kovászna Megye Tanácsa. A testület havi soros ülésén három újabb képviselő tette le a hivatali esküt, emellett jóváhagyták több alárendelt intézmény tisztségjegyzékének módosítását, megszavazták, kik képviseljék az önkormányzatot a Területi Közrendészeti Hatóságnál, és rábólintottak a mezőgazdasági termékek 2021-re érvényes átlagárait megszabó határozattervezetre is.