Kártérítés mellett támogatás

2020. november 17., kedd, Gazdakör

Jégeső, vihar és heves esőzés okozta károk megtérítésére fizették a legnagyobb biztosítási összegeket a gazdáknak az elmúlt két évben. Ezek teszik ki a kártérítések 96,3 százalékát – áll a romániai biztosítók és viszontbiztosítók szövetségének (UNSAR) jelentésében.

A szélsőséges meteorológiai jelenségek – árvíz, jégeső, kora őszi, téli vagy késő tavaszi fagy, hosszú ideig tartó esőzés, vihar, szárazság stb. – okozta károk megtérítésére különböző biztosításokat köthetnek a gazdák. A lehetőség ellenére az ország mezőgazdasági területeinek csupán 20 százalékára, mintegy kétmillió hektárra kötöttek szerződést (a teljes terület 8,3 millió hektár).

A biztosítást kötő gazdáknak az esetleges kártérítés mellett lehetőségük van támogatás formájában visszaigényelni a biztosításra költött pénz egy részét. A 17.1-es alintézkedésnél 40 millió euró áll rendelkezésre, november végéig lehet feltölteni a pályázatokat a Vidéki Befektetéseket Finanszírozó Ügynökség számítógépes rendszerébe.

A biztosítótársaságok szövetségének elnöke, Adrian Marin szerint a biztosítási összegek részleges megtérítésének lehetősége valós segítség a gazdák számára, főként, amikor a klímaváltozás miatt a mezőgazdasági károk növekedése várható.

Hozzászólások
Szavazás
Részt vesz-e a december 6-i parlamenti szavazáson?







eredmények
szavazatok száma 1170
szavazógép
2020-11-17: Gazdakör - Bokor Gábor:

Létszükséglet lett az öntözés

Öntözővíz-felhasználói egyesületbe tömörült huszonhat maksai gazda. Céljuk újra működőképessé tenni az egykori maksai öntözőrendszert, így szeretnék biztosítani az általuk megművelt 800 hektárnyi terület locsolását. A maksai öntözőrendszer a besenyői víztározóra – a Besenyői-tóra – alapozott, ez biztosíthatja ezután is a vízellátást. Még a rendszerváltás előtt létesítették az öntözőrendszert, a kollektív-időkben használták is. 1500 hektárra tervezték.
2020-11-17: Világfigyelő - :

Vétózott Magyarország és Lengyelország (Európai költségvetés)

Magyarország és Lengyelország nem szavazza meg a 2021-ben kezdődő hétéves uniós keretköltségvetést és a helyreállítási alapot, mert a jogállamisági feltételekhez kötik az uniós pénzek kifizetését – derül ki a tegnapi budapesti és varsói nyilatkozatokból. Estére ígéretük valósággá vált.