Szent Borbála előtt Sepsibükszádon

2020. november 24., kedd, Faluvilág

Napsugár nélküli szürkeség üli meg a medencezugot, s a koronavírus okozta kilátástalanság is nyomasztó. Hát a nép zömének így kell leélnie a hátra levő éveket? – kérdezi mindenki, ez volt ottjártunkkor a közhangulat kitapintható üzenete. Maréknyi szent sorakozik azonban vigasszal segíteni a helyieken: közeledik Szent András, a szkíták védőszentjének ünnepe, s elhozza elődeink régi erejét, s mert az Olt völgye az életet-megélhetést adó kő világa, Szent Borbála, a kőbányászok védőszentje is adhat reményt az ittlakóknak.

  • Albert Levente felvétele
    Albert Levente felvétele

A megtartó kő

A kő mellett az üveggyártás és az erdőrengeteg volt segítségükre az idevalósi embereknek. Maradt még az erdőből, a legeltető állattartásból is, s itt maradt a kifáradt talaj is utolsó megtartóként. A bükszádi völgyszakasz bányáinak kitermelése többnyire a Székely körvasút megépítését szolgálta, de kőből épített családi házak is voltak a vidéken, már jóval azelőtt. Kisebb falusi kőbányák még nyíltak az Olt völgyében, de a bükszádi szakaszon levők közül csak a mai Bixad bánya működik teljes kapacitással. Különböző méretű tört követ – andezitet – szállítanak megrendelésre a környező megyékbe – tájékoztatott Varga Levente, a bányát vezető mérnök. Ettől északabbra az egykori Funduka és a volt Carpitus-bánya kitermelése jelenleg szünetel. A Carpitus neve egy betűszó – magyarázta Herbst István –, a román elnevezés (Cariera Piatra Tușnad) rövidítése. Herbst István jelenleg Sepsibükszád krónikájával, a település egykori életének bemutatásával foglalkozik, s mint megtudtuk, már túl van kéziratának 80. oldalán. A szerző hosszú idő óta gyűjti a Bükszádra vonatkozó adatokat, reméljük, hogy munkája hamarosan nyomdafestéket is lát.

Újjáéledt a kő megmunkálásának hagyománya Bükszádon, Boga Imre, aki egy mikóúfalusi kőfeldolgozó cégnél kockakő készítésével foglalkozott, hazaköltözött. Elmondta, hogy nem bánta meg, a nyáron jól haladt a munkával és az eladással is, ugyanis a tágabb környéken senki sincs, aki bükszádi kemény szürke kőből készítene kockakövet. „November derekával befejeztem a hideg miatt, csak tavasszal folytatom majd, ha kivirul az idő” – mondta.

„Középiskolás koromban szülőfalum története és falusfeleim élete foglalkoztatott – idézünk olvasóinknak Herbst István említett és ideillő krónikájából. – Restelkedve vettem tudomásul, az én falum még túl fiatal, s azt is, hogy nincsenek híres szülöttei. Másoknak bezzeg van Kriza Jánosa, Mikes Kelemene, Kőrösi Csoma Sándora, Benedek Elekje, itt a falu határában még egy kisebb csata sem volt. Bár ez nem éppen így van, hisz Hanzigödrében tatárjárás kori fegyvereket is találtak. Még nem céltudatosan, de elkezdtem minden nyomtatott és szájhagyomány útján terjedő információt begyűjteni. Mindenre odafigyelni, ami történik. Évtizedekkel később kacérkodtam a gondolattal, hogy bármit, amit csak tudok, valamilyen formában meg kellene írni. Kétségesnek tűnt, hogy minderre képes leszek-e. Ha igen, milyen legyen a forma és mennyi a tartalom. Az egészet kellene megírni, ami volt és ami van – úgy, ahogy volt és ahogy van! Az itt zajló életet, az emberek életét akarom megmutatni történelmi és táji dimenzióban. Amit írok, nem tudományos igénnyel írom, arra én nem vagyok felkészülve. A valót írom, amit megéltem, amit láttam, amit hallottam, amit örökre megtanultam. Amiért lelkesedtem, amiért elkeseredtem. Azt a sok gyönyörűséget, ami itt körbevesz! Nem monográfiát és nem szociográfiát, szülőfalum és a faluközösség életrajzát.”

 

Mi volna itt erdő nélkül?

– tettük fel a kérdést Nyáguly Antalnak, az Egyesített Sepsibükszádi Erdőközbirtokosság elnökének.

– Az erdő ma is nagy kincs – mondta –, nekünk éppen 400 hektár van tulajdonunkban, mellette 213 hektár legelőterület. Valamikori kisebb birtokosságok egyesítéséből alakultunk: ilyen volt az Uzonkai, a Nagymezői és a Jakab Jánosi területeké. Mondhatni, rendben vagyunk, a tagság a tavalyi jussot – ki fában, ki készpénzben – úgy 99 százalékban megkapta. Valamennyi ipari fát is értékesíteni tudtunk egy baróti cégnél. Mi már az idei bélyegezéssel biztosítottuk a fát a téli vágásra, pontosan az Uzonka részen. De nemcsak vágtunk, hanem ültettünk is. Kicsimező pusztáján húszezer vegyes csemete, többnyire fenyő, juhar és bük került a földbe. Csemetékkel az Eminescu Alapítvány támogatott minket, az volt a kikötésük, hogy vigyük ki az iskola V–VIII. osztályos tanulóit a munkálatra, győződjenek meg ennek a fontosságáról. Együtt szerveztük az ültetést Bács Csaba polgármesterrel, és mondhatom, a munkálat elérte erkölcsi célját.

Nyáguly Antal azt is megemlítette, hogy az Olt völgyében, a bükszádi vasútállomás közelében a birtokosságnak van egy halfajtákkal benépesített halastava is.
 

Simion György, aki kettős életet él

Kettőst, mert mezőgazdasággal foglalkozó vállalkozóként alaposan ismeri a krumplitermesztés csínját-bínját, és tájékozott a pityóka jelenlegi értékesítési gondjairól is. Elmondta, hogy az idei év kedvezett a krumplinak, szerinte valahol az értékesítési folyamat közepénél tartanak, nehézséget jelent azonban, ha a termelőnek nem sikerült kialakítania saját piacát. Akinek otthon kell értékesítenie feleslegét, az nem kap többet 40–45 baninál a pityóka kilójáért, aki viszont évek óta kapcsolatokat teremtett regáti felvásárlókkal, az magasabb áron is eladhatja. Örvendetes az, hogy a sepsibükszádi nagyobb termelők igyekeztek helyben megfelelő kapacitású raktározóhelyet kialakítani.

– Nekem évek óta élő kapcsolataim vannak Dobrudzsában – mondta –, Konstanca és Călărași városokban tudom értékesíteni a megtermelt krumpli mintegy 90 százalékát. Búzát is termelek, a vetésforgó miatt muszáj. Állattenyésztéssel nem foglalkozom, de évek óta kísérletezem földieperrel, érdekel, hogy itt, a Csomád alatt, a Hargita vonulat végében, ahol huzatos a hely, hogyan lehet növelni a terméshozamot. És nagy a kereslete az epernek.

Simion György másik élete a helybeli római katolikus egyházközség gondnoki tevékenységében teljesedik ki. A népes plébánia rekordidő alatt teljesen új lelkészi lakot épített a tűz pusztította régi helyett, és a munkálat állandó felügyeletet kíván. A gondnok elmondta, hogy a télire és a tavaszi időre már a falak simítása, meszelése, a fürdők-mosdók kialakítása maradt.

Sepsibükszádon három tör­ténelmi felekezet működik: a katolikus, a református és a görögkeleti. A református leányegyházközség az idők folyamán templomot építtetett magának, s annak tatarozására, javítására készül a mintegy hetven lélekből álló kis közösség, amelynek a lelki gondozását Bálint Csongor tiszteletes, a mikóújfalusi anyaegyházközség lelkipásztora végzi.

– Nyílászárókat akarunk cserélni – tájékoztatott –, amelyeket már be is szereztünk. A munkálatokat jövőre terveztük, amit tetőjavítással, cserépforgatással kezdünk. Filiánk gondnoka Kádár Lídia.

 

Indul a távoktatás

 

Távoktatás a Mikes Ármin-iskolában

– Bár nem nagyon terjedt Bükszádon a koronavírus, alig néhány személynél jelentkeztek tünetek, mégis úgy adódott, hogy iskolánkban zöld, utána sárga, ismét zöld, s jelenleg az országos rendelkezés alapján piros forgatókönyv szerint folyik az oktatás, ahány osztály van, annyi csoportban – tudtuk meg Kádár Rózália igazgatótól. – Sajnos, annyi felszereléssel rendelkezünk jelenleg is, amennyi volt az előző hónapokban, tizennyolc pedagógus és három óvónő – egy személy kivételével, aki bejár az iskolába – otthonról végzi órarend szerint az oktatást, negyvenperces órákkal, két tanóra közt húszperces szünettel. A szülőkkel közösen pályáztunk Az Iskola otthon programhoz 22 táblagépre, egy másik programhoz, szintén a szülőkkel közösen, a tanfelügyelőségen keresztül 39-re. Szerencsénk van, mert községünkben jó az internetlefedettség. Pedagógusaink online internetes tanfolyamon vettek részt, hazatérve ki a gyermekeknek, ki pedig a szülőknek adta át tapasztalatait.

Bükszádon az óvoda és iskola gyermekei az elmúlt időszakban nagy örömmel vettek részt a meghirdetett online versenyeken, a kicsinyek most éppen a sepsiszentgyörgyi Hófehérke Napközi Otthon által meghirdetett Rajzolj szeretettel és küldj egy kedves szót elnevezésű vetélkedőn. Az iskolások eredményesen szerepeltek a Kriza János mese- és balladamondón, a szatmárnémetiek József Attila Szavalóversenyén, a pedagógusszövetség Láthatatlan maszk elnevezésű vetélkedőjén, a nagyváradi baptista szervezet karácsonyi fogalmazásversenyén és a Bod Péter Megyei Könyvtár által meghirdetett olvasásnépszerűsítő versenyen. Utóbbinak két fordulója lejárt, de még folytatódik. Az egész iskolai év folyamán zajlik a mesék, szavak, számok és szelek szárnyán levelező verseny, melyen több alsós és felső tagozatos bükszádi gyermek versenyez. Az igazgató elmondta, hogy a helyi önkormányzattól maszkokat, tisztító- és fertőtlenítőszereket kaptak, s a polgármesteri hivatal 80 egyszemélyes iskolai ülőpadot rendelt számukra.
 

Az elöljáró kivár

– Jelenleg számunkra nagyon fontos pályázati kiírásokra várunk – tájékoztatott Bács Csaba polgármester. – Uniós alapokat szeretnénk lehívni a sepsibükszádi országútról leágazó mellékutcák aszfaltozására, valamit egy járda kivitelezésére a főút mellett. Az elsőre már el is készíttettük a megvalósíthatósági tanulmányt, a másik pedig azért lenne fontos, mert a lakosság nagy hányada a főút mellett lakik-közlekedik. Van a kormánynak egy újabb kezdeményezése, amely nem hangzik rosszul: lehetséges lenne régiónkban a gázházhálózat kiépítése, azonban a fővezetékre csak azok a települések pályázhatnak, ahol a lakosság összlétszáma meghaladja az 1000 személyt. Körvonalazódott egy olyan elképzelés, hogy az Oltfej települései közösen pályázzanak egy egyesülettel. Igényfelmérést végeztünk, és örömünkre falus társaink 80 százaléka (mintegy 550 kapuszám) óhajtaná a földgáz bevezetését. Ha ez sikerrel járna, időlegesen lemondanánk az említett aszfaltozási munkálatokról. Megvárjuk: egyelőre december 6-át s a majdani új kormányt.

Hozzászólások
Szavazás
Ön szerint mikor lesz vége a koronavírus-járványnak?







eredmények
szavazatok száma 325
szavazógép
2020-11-24: Magazin - :

A tömeges gyorstesztelés véget vethet a járványnak?

Hat hét alatt meg lehetne szüntetni a koronavírus-járványt a Co­lorado Boulder Egyetem munkatársai szerint. A Science Advances nevű szaklapban pénteken közölt tanulmány egy olyan stratégiát javasol, amely a gazdaság leállásával járó óvintézkedések helyett a kevésbé megbízható gyorstesztek tömeges alkalmazásával küzdené le a COVID-19-járványt.
2020-11-24: Gazdakör - Bokor Gábor:

Hanyatlóban a répatermesztés

Egyre kevesebb répát termesztenek a háromszéki gazdák, annak ellenére, hogy a répának fontos szerepe van a vetésforgóban, de ami még fontosabb: gazdasági szemszögből az egyik legjobban jövedelmező mezei kultúra. A területvesztés nem írható a gazdák rovására, ők szívesen termelnének répát, de gond van az értékesítéssel. A botfalusi cukorgyár gondokkal küzd, nem fizeti naprakészen a leadott répát. Pedig a cukorrépa idén is jó termést hozott. A Kovászna Megyei Mezőgazdasági Igazgatóság adatai szerint az átlagtermés közel negyven tonna hektáronként, a legjobb parcellákról hetven tonna hektáronkénti termést is betakaríthattak a gazdák.