Lemondott a miniszterelnöki tisztségről Ludovic Orban. A kormányfő tegnap este a Victoria-palotában tájékoztatta döntéséről a közvéleményt. Kijelentette, gesztusa bizonyíték arra, hogy nem ragaszkodik görcsösen egyetlen tisztséghez sem, kormányfői megbízásáról pedig a teljesített kötelesség tudatában mond le. Orban bejelentését megelőzően Klaus Iohannis államfő ismertette, a napokban tárgyalásokat kezdeményez a parlamenti pártokkal kormányalakítás céljából.
„Döntésemnek nagyon pontos célja van: a választópolgárok kifejezték szándékukat, és el kell kezdeni a kormányalakítási tárgyalásokat. Romániának felelős, az ország korszerűsítésére és fejlődésére vágyó polgárok akaratát tükröző kormányra van szüksége” – fogalmazott Orban. Hozzátette, döntése azt is hivatott bizonyítani, hogy nem ragaszkodik görcsösen a kormányfői tisztséghez. A kormányalakítási tárgyalásoknak egy, a jobbközép pártokból álló kabinet alakulásához kell vezetniük – nyomatékosította Orban. Elmondta azt is, lemondását követően a kormányt a kabinet egyik tagja vezeti majd ügyvivőként, akit az államfő nevesít. Ugyanakkor kifejezte meggyőződését, hogy a koalíciós kormány vezetőjét is a Nemzeti Liberális Párt adja majd.
Klaus Iohannis államfő tegnap este a védelmi tárca vezetőjét, Nicolae Ciucăt nevezte ki ügyvivő kormányfőnek.
Marcel Ciolacu, a Szociáldemokrata Párt elnöke felelőtlenségnek minősítette Ludovic Orban tettét. „A miniszterelnöki tisztséget nem hagyhatod el csak úgy. Nem hagyhatod az országot káoszban, mert te megsértődtél. Megbocsáthatatlan, amit Orban tett” – fogalmazott a Digi 24-nek adott telefonos nyilatkozatában Ciolacu. Elmondta azt is, pártja politikai tanácsának szerdai ülésén javasolni fogja, hogy Alexandru Rafilát nevesítsék miniszterelnöknek.
Jobbközép koalíciót jósol az államfő
A parlamenti választások után egy jobbközép koalíció látszik kikristályosodni – jelentette be tegnap esti rövid sajtónyilatkozatában Klaus Iohannis államfő, aki jelezte azt is, napokon belül kormányalakítási tárgyalásra hívja a parlamenti pártok képviselőit. Hangsúlyozta, az új kormány feladatai közé tartozik majd, hogy irányítsa a koronavírus-járvány elleni harcot és az oltási kampányt, hogy sürgősen előterjessze a régóta várt és gyakran késleltetett reformintézkedéseket és a legrövidebb idő alatt előterjessze a 2021-es költségvetés tervezetét, valamint azt az elképzelést, hogy miként hívják le az európai alapokat.
Az államfő rámutatott: a részeredmények szerint a jobbközép pártok együttesen megszerezték az érvényesen leadott szavazatok több mint felét. „Őszintén elmondhatom, hogy ez volt a célom, és ezért az utóbbi hetekben egy kicsit gyakrabban kellett megnyilvánulnom a nyilvánosság előtt. Így egy teljes választási ciklus után – európai parlamenti választások, népszavazás, elnökválasztás – a Szociáldemokrata Párt kívül maradhat a politikai döntéshozatalon” – mutatott rá Iohannis.
Az államfő szerint az eredmények azt mutatják, nincs egyértelmű győztese a vasárnapi parlamenti választásoknak, és az alacsony részvétel okait is alaposan meg kell vizsgálni. Iohannis összevetette a vasárnapi eredményeket a pártok által a négy évvel ezelőtti választáson elért eredményekkel. Rámutatott, a Nemzeti Liberális Párt 2016-ban a voksok 20 százalékát szerezte meg, most pedig 25 százalékos eredményt ért el, „tehát egyértelmű a növekedés”, a Mentsétek meg Romániát Szövetség négy éve 8 százalékon volt, a Szabadság, Egység, Szolidaritás Pártjával (PLUS) közösen pedig ezúttal a voksok 15 százalékát szerezte meg, „ami szintén egyértelmű növekedést jelent” – mondta. „Az SZDP, amely 2016-ban a szavazatok 45 százalékát kapta, drasztikusan visszaesett 29 százalékra” – tette hozzá.
Fölényesen vezet az SZDP
Az SZDP szenátorjelöltjeire a választásra jogosultak 30,17, képviselőjelöltjeire 29,79 százalékuk szavazott a vasárnapi parlamenti választáson, míg a Nemzeti Liberális Párt 25,36 százalékot ért el a szenátusban és 25,01 százalékot a képviselőházban – közölte a Központi Választási Iroda a szavazókörzetek közel 85 százalékából beérkezett jegyzőkönyvek adatainak összesítése után. A harmadik helyen az USR–PLUS Szövetség áll, amelynek szenátorjelöltjeire a voksolók 15,29 százaléka, képviselőjelöltjeire pedig 14,85 százaléka szavazott. A Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) szenátorjelöltjeire a választók 8,50 százaléka adta le voksát, a képviselőjelöltjeire 8,16 százaléka, az RMDSZ pedig 6,82 százalékot ért el a felsőházban és 6,64 százalékot az alsóházban az eddigi eredmények szerint.
Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Havi támogatás (előfizetés): a megadott összeget havonta automatikusan levonjuk a kártyádról (minimum 5 RON/hó). Bármikor lemondható, a kezeléshez e-mailben küldünk egy egyszer használható kezelő linket.
