Ezt a tizenhárom napot mindössze tízéves gyermekként éltem át. A segesvári Petőfi Sándor-iskolában.
Sosem felejtem el, nem felejthetem el azokat a perceket, órákat, amikor mi, tudatlan kis lurkók is megéreztük a levegőben terjengő feszültséget. Láttuk, hallottuk, amint a felnőttek, tanáraink, nevelőink titokban összedugják a fejüket, suttogva beszélnek, halkan, néha büszkeséggel, néha meg iszonyattal a szemükben. Láttuk, éreztük a nagy kérdőjelt: Mi lesz most? Mi lesz ezután? Mi lesz velünk, Erdélyben élő magyarokkal? Mi lesz a gyerekekkel?
Szüleink, nagyobb testvéreink, nevelőink titokban a Szabad Európa Rádió adásait hallgatták. Onnan szivárgott ki a mi kis értelmünk számára felfoghatatlan véres valóság.
Hogy patakokban folyik a vér a magyar főváros utcáin, hogy ölik a kommunistákat, etetik velük a tagsági, piros könyveket, hogy az ávósok menekülnek, közben gyilkolnak, hogy orosz tankok dübörögnek az utcák kövein, ágyúikkal rommá lövik a környező épületeket, hogy velem egykorú gyerekek Molotov-koktélokkal fogadják a ruszki tankokat, amelyek alá testközelből dobják benzines bombáikat, sokszor magukat is feláldozva, kamikaze módra… Hogy a Corvin közben iszonyatos harcokat vívnak, a Széna téren folyik a küzdelem és a magyar vér, hogy utolsó csepp vérükig helytállnak a Forradalmárok, de már minden elveszett, mindent lánctalpuk alá tipornak a Kádár-tankok, hogy később menekülők áradata hagyja el a hazát Hegyeshalomnál, és bárhol át a határon, Nyugat felé, mert Amerika csak ígérgetett, lázított, de nem segített, nem avatkozott be a bajban, itt nem volt annyi olaj, hogy megérje neki, Anglia sem segített, a Nyugat passzív maradt…
Sírtunk. Együtt éreztünk a határon túli testvéreinkkel. Nem mondtunk számukra Nemet!
Aztán jöttek a kegyetlen megtorlások. És ,,születtek" újabb vértanúk! Nem csak tizenhárom...
A többit már jobban tudjuk és értjük, hiszen lassan felnőttünk...
Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Havi támogatás (előfizetés): a megadott összeget havonta automatikusan levonjuk a kártyádról (minimum 5 RON/hó). Bármikor lemondható, a kezeléshez e-mailben küldünk egy egyszer használható kezelő linket.
