Ha nem is kitűnő, de elfogadható volt a tavalyi mezőgazdasági év – legalábbis Háromszéken. A termés mennyisége, minősége szempontjából mindenképp, az árral viszont nem minden esetben elégedettek a termelők. Országos viszonylatban egészen más a helyzet. 2020-ban az utóbbi fél évszázad legnagyobb szárazságával szembesültek a farmerek – főként a déli, délkeleti és északkeleti megyékben. A bajra rátett a koronavírus-járvány, újabb veszteségeket okozva a mezőgazdaságban. Mindez nem csak az agrárágazatot érintette, a bruttó hazai terméken is látszik a visszaesés – ami 2021-ban is vissza fog ütni, nemcsak a mezőgazdaságra, hanem a fogyasztók zsebére nézve is.
Csökkent a termés
A mezőgazdasági minisztérium által közzétett statisztikai adatok szerint 2019-ben 30,4 millió tonnára rúgott az ország teljes gabonatermése, ezt 5,56 millió hektárról takarították be. 2020-ban a gabonaágazatban az összesített eredmény csupán 17,03 tonnát ért el, csökkent a termőterület is, 5,34 millió hektárra. A hozam ugyancsak csökkent, a 2019-ben mért 5461 hektáronkénti kilogrammról 3188 kilogrammra. Összességében a gabonaszektor 44 százalékos visszaesést élt meg 2020-ban.
Az egyedüli gabonakultúra, amely növekedést mutatott a tavalyi évben, a rozs: 2019-hez képest a tavalyi termés 26 százalékkal több, országos szinten elérve a 33 048 tonnát (2019-ben 26 182 tonna volt). A hektáronkénti hozam is nőtt, a 2019-es 2799 kilogrammos hektáronkénti átlagról 3219 kilogrammra.
Az agrártárca adatai szerint a tavalyi búzatermés 41 százalékkal maradt el a 2019-ben regisztrálttól. Kétmillió hektárról 6,09 millió tonna búzát arattak le, az átlagtermés 2,91 tonna volt hektáronként (2019-ben 4,74 tonna). Jelentősen csökkent az őszi és tavaszi árpa termése is, alig érve el a 727 ezer, illetve 279 ezer tonnát (2019-ben a teljes termésmennyiség 1,34 millió, illetve 539,5 ezer tonna volt).
Csábító, de veszélyes is lehet a kukorica
A kukoricatermesztésben 2018-ban és 2019-ben Románia az uniós országok toplistájának élén volt. Tavalyelőtt 18,66 millió tonna betakarított kukoricát jelentettek a hatóságok. Igaz, az Európai Bizottság túlzottnak találta a mennyiséget, úgy látta, országunk túlbecsülte a termést, így az adatok újraértékelését kérték az uniós szervek.
Tavaly 45 százalékos visszaeséssel közel felére csökkent a termés, 9,63 millió tonnára. Országos szinten 2,61 millió hektáron termett kukorica az országban (63 000 hektárral volt több 2019-ben). Az országos átlagtermés hektáronként 3695 kilogramm volt, 2019-ben 6508 kilogramm.
Habár a termésmennyiségek elmaradtak a korábbi évekétől, a kukorica mégis a gabonafélék sztárja lett – főként az ár tekintetében. Tavaly decemberre rekordárat ért el a konstancai kikötőben: megközelítette az ezer lejt tonnánként, ezzel jóval meghaladta a búza árát. A statisztikák szerint az ország régióinak szintjén a keleti részeken volt a legjobb ára a kukoricának: 836 lej/tonna. A nyugati országrészeken 690 lej volt tonnája. A tengeri kikötőhöz közeli déli régiókban az átlagár 700 lej/tonna volt az év végén. Az áringadozást a növekvő kereslet és a készleten lévő, rendelkezésre álló kukoricamennyiségek befolyásolják.
Háromszéken pillanatnyilag 80 banit ígérnek a 14 százalék nedvességtartalmú kukorica kilójáért. A nedvesség általában 20 százalék körül van, így a leütéssel 70 bani körül alakulhat az eladási ár – magyarázta Orbán Miklós agrármérnök, illyefalvi farmer. Kereslet van, a piacon megjelentek a déli megyék kukoricatermelő gazdái is. A szárazság miatt nem tudtak termelni, nem tudják teljesíteni szerződéses kötelezettségeiket, ezért kell Háromszékről (is) vásárolniuk kukoricát – magyarázta a piac alakulását Orbán, hozzátéve: soha nem volt ilyen ára a szemes kukoricának, a megszokott kifizetés 40–50 bani között alakult eddig. Termés tekintetében 2020 gyengébb volt, mint 2019, de így is elérte a 9–10 tonnát.
Nyerő lesz-e idén is a kukorica? – kérdeztük a szakembert.
Orbán szerint sok tényezőt figyelembe kell venni. Elsősorban a háromszéki kukorica árát a déli megyék termése befolyásolja. Tavaly nagy volt a szárazság, de nem valószínű, hogy idén is így alakul. Azt sem lehet előrevetíteni, milyen lesz az időjárás nálunk. A kukorica most vonzó kultúrának tűnik. Nem nagy a termelési költség, a talaj előkészítése és a vetés után egyszer kell tápanyagot adagolni, majd gyomirtózni. Ez előnyös a gazdáknak, egyre növelik a kukoricás területeket, de ebben veszély is rejlik. Nem tartják be a vetésforgót, monokultúrában termesztik a kukoricát. Ez rossz döntés a kártevők szempontjából. Már megjelent az amerikai kukoricabogár (Diabrotica virgifera), és ennek pusztítása meglehetősen nehéz. A kukoricát virágzása előtt kellene permetezni, de ilyenkor a növények már meghaladják a kétméteres magasságot, lehetetlen elvégezni a hagyományos permetezést. Azt is figyelembe kell venni, hogy a kukoricát későre lehet betakarítani, így késik vagy el is marad az őszi szántás. Azt pedig tudjuk, hogy a nem megfelelő időben, tavasszal végzett szántás a következő kultúra hozamának rovására megy – magyarázta a tudnivalókat Orbán Miklós.
