A tűzoltók szerint szikra, a gazda szerint gyújtogató okozta a tüzet

2008. október 24., péntek, Közélet

A kovásznai Cserépgyár utca 19. szám alatt lakó Tóth János szerdán 20.15 órakor hazaérkezve, a kapun belépve arra lett figyelmes, hogy háza mögött valami világít.

Amikor az épület mögé ért, mindjárt segítségért kezdett kiabálni, ugyanis a hátsó udvaron lángolt a szénakazal. A szomszédok segítségére siettek, majd megérkeztek a helybeli civil és a kézdivásárhelyi hivatásos tűzoltók is, akiknek segítségével rövid időn belül sikerült a tűz továbbterjedését megakadályozni, ám ötven mázsányi széna kárba ment. A tűzoltóság szerint a tüzet szikra vagy égő szivarcsikk okozta, Tóth János viszont arra gyanakszik, hogy valaki szándékosan gyújtotta meg a szénakazalt, mely az udvart az utcától elválasztó kerítéstől kéznyújtásnyi távolságra állt. Lehetetlen, hogy szikrától gyúljon meg a kazal, hiszen sem nyílt tűz, sem villanyvezeték nem volt a környéken — állítja Tóth.

(bodor)

Hozzászólások
Támogassa a Háromszéket! Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Szavazás
Ön szerint feljut-e a mostani idényben a SuperLigába a Sepsi OSK?









eredmények
szavazatok száma 739
szavazógép
2008-10-24: Közélet - x:

Hazataláló fiatalok

Hazatalálás címmel indított tegnap délután előadássorozatot három civil szervezet. A Könczei László, a Csillagőrző és a Hajlék Egyesület rendezvényein múltunkat, jelenünket és jövőnket feszegetik közismert előadók bevonásával, akik történelemről, kultúráról, magyarságismeretről beszélnek.
2008-10-25: Emlékezet - Tófalvi Zoltán:

A legnagyobb erdélyi megtorlás — Szoboszlai Aladár eszméi és tanulmányai (2.)

Szoboszlai és az erdélyi kérdés alternatíváinak keresésében sors- és mártírtársai ― éppen az egyetemes és európai modellek ismeretének hiányában ― egyfajta axiómának tekintették: Erdélyben a lakosság kevertsége miatt nem lehet igazságos határt vagy határokat húzni. Oly sok szempont van, hogy bármilyen határrendezés nyomán valamelyik fél elkerülhetetlenül sérelmet szenved.