A múlt év /1./

2021. január 8., péntek, Kármentő
Kuti János

A pesszimisták mondhatják, hogy a 2020-as koronavírusos évnél – amelyik éppen most múlt ki – már rosszabb nem is lehet, de azért vannak optimisták, akik állítják, hogy az idei, a 2021-es lehet akár még rosszabb is. A múlt év elég jól kezdődött, de tudjuk, hogy minden jó, ha a vége jó, márpedig a tavalyi év vége rossz volt. Jóllehet, a koronavírus elleni védőoltás is megjelent a (látó)határon, sajnos, ennek beadása sokkal lassabban terjed, mit maga a járvány.

De vegyük sorra. Tavaly januárban még rágcsálóirtással foglalkoztunk, és csak úgy mellékesen fertőtlenítettek a sima, rendes, becsületes influenza miatt, mert akkor még csak az volt a divat. Az intézkedések olyan jól sikerültek, és az alkalmazott vegyszerek olyan erősek voltak, hogy Aradon és Bukarestben több gyerek kórházba került. Szerencsére, a szelíd influenzajárványt simán megúsztuk. Mit nem adnánk most, ha csak a szezonális influenza fenyegetne, sőt, még azzal is kibékülnénk, ha az dühöngene!

A jósok és károgók tudományos alapon azzal fenyegetnek, hogy bármikor jöhet egy újabb, még súlyosabb járvány is. Akkor majd a koronavírusra fogunk nosztalgiázva visszaemlékezni, úgy, mint most a szezonális influenzára. A tavaly azzal magyarázták ez utóbbi terjedését, hogy igen enyhe volt a tél, és amiatt nem pusztultak el a vírusok.

A koronavírus miatt, amely márciusban bújt elő, mint a hóvirág, karanténba zártak mindenkit, kivéve azokat, akiket kiengedtek spárgát szedni Németországba. A spárgaszedésben benne lehetett a Iohannis keze (és engedélye) is. A németek azt mondhatták, hogy ha már minden kötél szakad, akkor mehetnek tőlünk a fertőzöttek spárgát szedni is, mert ők majd a konyhában főzéssel fertőtlenítik a spárgát.

Mivel március végén rendesen ránk ijesztettek, és mindenki be is riadt rendesen, a koronavírus nem tudott hatékonyan terjedni. Különben az idei tél is nagyon enyhének mutatkozik, de lehet, hogy ennek a kínai COVID-19-nek a kemény tél sem ártana, hiszen védőoltása mínusz hetven fokot is kibír, sőt, mi több, azon kell tárolni.

A tavaly év elején az elnök és kedvenc liberális pártja még az előrehozott választásokról álmodozott téli álmában, ezért terítékre kerítették a speciális nyugdíjak ügyét. Azzal egy darabig elszórakoztak, és még a következő négy évben is tudnak vele bíbelődni anélkül, hogy megoldanák. Aztán voltak még némi bizalmatlansági indítványok, mikor az Orban-kormány saját magát is meg akarta buktatni, de abba is beleszólt a koronavírus. Így jó Ludovic Orbanunk a nyakunkon maradt, mint a vírus, és még majdnem egy évig kormányozott miniszterei élén. Persze, mindezt nem bírták józan ésszel, ezért kellett némi feszültségcsökkentő szer, amit Orban születésnapján a kormánypalotában alkohol formájában be is vettek, hisz belső fertőtlenítőként is hathatott. És ahogy régen a pestis ellen füstöléssel védekeztek, ők is füstöltek rendesen a miniszterelnök irodájában. Tavaly tavasszal kitört nálunk az intolerancia is. Ne tessenek Iohannis elnökünk Erdély eladásának emlékezetes leleplezésére gondolni, mert az egy hazafias tett volt, hanem csakis a ditrói magyarok cselekedetére, amikor is el akartak üldözni két szerencsétlen Srí Lanka-i vendégmunkást. Az intoleráns magyarok meg is érdemlik, hogy néha jól megbüntessék őket, mint például az úzvölgyi temető románok általi visszafoglalása kapcsán.

A tavaly Iohannist két nagy nemzetközi díjjal is jutalmazták emberfeletti küzdelme elismeréseként, amelyet a korona-, a vöröspestis- és a hungarovírus-ellenes harcban kifejtett. A tavaly ugyanis még az is kiderült, hogy hazánkban egyre terjed ez a hungarovírus is, amit Magyarországról hurcolnak be hozzánk felelőtlen politikusok segélyek, beruházások, támogatások segítségével, amely ellen csakis felfokozott hazafisággal lehet küzdeni.

Sajnos, nagy kudarc volt, hogy a Trianon-évfordulót nem sikerült tavaly június 4-e tiszteletére törvénybe iktatni, de aztán ami késett, nem múlott. Előzőleg sikerült megakadályozni, hogy március 15-e a romániai magyarok hivatalos ünnepe legyen, és a csíksomlyói búcsút sem volt szabad megtartani. Csak az olyan ortodox ünnepeket szabad (nem hivatalosan, de nagyon) megünnepelni, mint a jászvásári Szent Paraszkéva- vagy a konstancai Szent András-napi búcsú. A csíksomlyóit is meg lehetne tartani, ha a katolikusok kikeresztelkednének ortodoxnak, és Tomis érseke, Teodosie szervezné a búcsút, hisz őneki nagy gyakorlata van a törvények áthágásában.

Hozzászólások
Szavazás
Ön szerint mikor lesz vége a koronavírus-járványnak?







eredmények
szavazatok száma 349
szavazógép
2021-01-08: Máról holnapra - Mózes László:

Az őrült és a hatalom

A washingtoni Capitolium ostroma után egyértelműen látható, hová vezet, ha egy őrült kaparintja meg a hatalmat. Noha nehezen érthető, hogy az amerikai törvényhozás szigorúan őrzöttnek vélt épületébe miként juthattak be Donald Trump elnök tüntető, hőbörgő hívei – akiket egyébként ő maga rendelt január hatodikára a fővárosba –, az amerikai demokrácia fellegvárának tartott intézményben elművelt randalírozás képsorai világszerte borzadályt, megrendülést váltottak ki.
2021-01-08: Közélet - :

Évértékelő az Osonónál

A koronavírus-járvány miatt 2020-ban az Osonó Színházműhely tevékenysége öt hónapra és két országra, magyarországi és romániai projektekre korlátozódott. A hosszú leállások ellenére azonban az önfenntartó társulatként működő csapat 124 kulturális-oktatási-szociális eseményt hozott létre közel két és fél ezer résztvevő számára, és 43 200 euróból gazdálkodott. Ennek több mint felét magyarországi, közel 30 százalékát romániai és 10 százalékát nemzetközi pályázati források teszik ki. A társulat előadásokból és képzésekből származó saját jövedelme az évi költségvetés 6 százaléka volt.