De vegyük sorra. Tavaly januárban még rágcsálóirtással foglalkoztunk, és csak úgy mellékesen fertőtlenítettek a sima, rendes, becsületes influenza miatt, mert akkor még csak az volt a divat. Az intézkedések olyan jól sikerültek, és az alkalmazott vegyszerek olyan erősek voltak, hogy Aradon és Bukarestben több gyerek kórházba került. Szerencsére, a szelíd influenzajárványt simán megúsztuk. Mit nem adnánk most, ha csak a szezonális influenza fenyegetne, sőt, még azzal is kibékülnénk, ha az dühöngene!

A jósok és károgók tudományos alapon azzal fenyegetnek, hogy bármikor jöhet egy újabb, még súlyosabb járvány is. Akkor majd a koronavírusra fogunk nosztalgiázva visszaemlékezni, úgy, mint most a szezonális influenzára. A tavaly azzal magyarázták ez utóbbi terjedését, hogy igen enyhe volt a tél, és amiatt nem pusztultak el a vírusok.

A koronavírus miatt, amely márciusban bújt elő, mint a hóvirág, karanténba zártak mindenkit, kivéve azokat, akiket kiengedtek spárgát szedni Németországba. A spárgaszedésben benne lehetett a Iohannis keze (és engedélye) is. A németek azt mondhatták, hogy ha már minden kötél szakad, akkor mehetnek tőlünk a fertőzöttek spárgát szedni is, mert ők majd a konyhában főzéssel fertőtlenítik a spárgát.

Mivel március végén rendesen ránk ijesztettek, és mindenki be is riadt rendesen, a koronavírus nem tudott hatékonyan terjedni. Különben az idei tél is nagyon enyhének mutatkozik, de lehet, hogy ennek a kínai COVID-19-nek a kemény tél sem ártana, hiszen védőoltása mínusz hetven fokot is kibír, sőt, mi több, azon kell tárolni.

A tavaly év elején az elnök és kedvenc liberális pártja még az előrehozott választásokról álmodozott téli álmában, ezért terítékre kerítették a speciális nyugdíjak ügyét. Azzal egy darabig elszórakoztak, és még a következő négy évben is tudnak vele bíbelődni anélkül, hogy megoldanák. Aztán voltak még némi bizalmatlansági indítványok, mikor az Orban-kormány saját magát is meg akarta buktatni, de abba is beleszólt a koronavírus. Így jó Ludovic Orbanunk a nyakunkon maradt, mint a vírus, és még majdnem egy évig kormányozott miniszterei élén. Persze, mindezt nem bírták józan ésszel, ezért kellett némi feszültségcsökkentő szer, amit Orban születésnapján a kormánypalotában alkohol formájában be is vettek, hisz belső fertőtlenítőként is hathatott. És ahogy régen a pestis ellen füstöléssel védekeztek, ők is füstöltek rendesen a miniszterelnök irodájában. Tavaly tavasszal kitört nálunk az intolerancia is. Ne tessenek Iohannis elnökünk Erdély eladásának emlékezetes leleplezésére gondolni, mert az egy hazafias tett volt, hanem csakis a ditrói magyarok cselekedetére, amikor is el akartak üldözni két szerencsétlen Srí Lanka-i vendégmunkást. Az intoleráns magyarok meg is érdemlik, hogy néha jól megbüntessék őket, mint például az úzvölgyi temető románok általi visszafoglalása kapcsán.

A tavaly Iohannist két nagy nemzetközi díjjal is jutalmazták emberfeletti küzdelme elismeréseként, amelyet a korona-, a vöröspestis- és a hungarovírus-ellenes harcban kifejtett. A tavaly ugyanis még az is kiderült, hogy hazánkban egyre terjed ez a hungarovírus is, amit Magyarországról hurcolnak be hozzánk felelőtlen politikusok segélyek, beruházások, támogatások segítségével, amely ellen csakis felfokozott hazafisággal lehet küzdeni.

Sajnos, nagy kudarc volt, hogy a Trianon-évfordulót nem sikerült tavaly június 4-e tiszteletére törvénybe iktatni, de aztán ami késett, nem múlott. Előzőleg sikerült megakadályozni, hogy március 15-e a romániai magyarok hivatalos ünnepe legyen, és a csíksomlyói búcsút sem volt szabad megtartani. Csak az olyan ortodox ünnepeket szabad (nem hivatalosan, de nagyon) megünnepelni, mint a jászvásári Szent Paraszkéva- vagy a konstancai Szent András-napi búcsú. A csíksomlyóit is meg lehetne tartani, ha a katolikusok kikeresztelkednének ortodoxnak, és Tomis érseke, Teodosie szervezné a búcsút, hisz őneki nagy gyakorlata van a törvények áthágásában.