Tamás Sándor elmondta, a lécfalvi hulladékkezelési központban az azt működtető Bihar megyei vállalat már 2017 októbere óta komposztál. 2018-tól vannak mérhető adatok a lebomló hulladék begyűjtéséről, valamint a komposztkészítésről. Abban az évben 4150 tonna lebomló hulladékot sikerült begyűjteni a megyéből, 2019-ben ez 6100 tonnára nőtt, míg 2020-ban 6700 tonnára.

Az újrahasznosítható egyéb hulladék begyűjtése terén is jelentős előrelépést tapasztaltak az elmúlt két évben, 2018-ban 4300 tonna érkezett a lécfalvi létesítménybe, 2019-ben több mint 6300 tonna, majd tavaly ezerrel több, 7300 tonna. Ennek köszönhetően a szemétként lerakott hulladék mennyisége folyamatosan csökkent.

Tamás Sándor úgy vélte, a jó tájékoztatásnak és a menedzsmentnek köszönhetően az emberek megértették a szelektív gyűjtés fontosságát, illetve nagyobb hangsúlyt fektetnek a komposztálásra. A szelektív gyűjtésben Sepsiszentgyörgy és Kézdivásárhely a municípiumok között országos szinten messze az első helyen áll, mindkét településen harminc százalék fölötti az arány. Ezzel szemben az ország megyéinek több mint felében a biológiailag lebomló hulladék begyűjtése és feldolgozása nulla százalékon áll, a törvény hatályba lépése ott okozhat gondokat.

Ambrus József, a Kovászna Megyei Hulladékgazdálkodási Egyesület igazgatója szerint a felsorolt eredmények mutatják, mit is jelent az integrált hulladékgazdálkodási rendszer. Ugyanis, ha bármelyik összetevő: a begyűjtő vállalatok, az egyesület, a megyei önkormányzat vagy a lécfalvi létesítmény működtetője hiányozna a láncból, nem lehetne ilyen a teljesítmény. A megyei önkormányzat nélkül nem lenne infrastruktúra, az egyesület nélkül nem létezne koncepció, a működtető Eco Bihor nélkül a begyűjtők hiába törekednének arra, hogy a lebomló hulladékot is összeszedjék, a feldolgozás nem történne meg.

Ambrus József kitért arra is, mit jelent a két város által a szelektív gyűjtés terén elért eredmény a lakossági díjszabások tekintetében. A 2020-as adatokat alapul véve, amennyiben a harminc százalék fölötti teljesítmény (lebomló és újrahasznosítható hulladékok együtt) nem lenne, akkor a mostani 10 lej helyett városon személyenként közel 18 lejt kellene fizetni havonta. Kis túlzással szólva, a rendszer hároméves működtetése egy hónap alatt 7,8 lejes megtakarítást jelent személyenként.

Nem vártak a törvényre

Ami a most hatályba lépett törvényt illeti, nem vártak erre, mivel már jóval korábban látszott, hogy a begyűjtésre kerülő hulladék mintegy 50–60 százalékát a lebomló teszi ki. Egyértelmű volt, hogy az újrahasznosítható egyéb hulladék begyűjtése mellett a lebomlóval is kezdeni kell valamit. Ezért amint lehetőségük volt, 2017-ben elindították a lebomló hulladék külön gyűjtését, illetve a komposztálást a lécfalvi hulladékkezelő központban. A nagy áttörést az hozta, hogy a városi begyűjtők a magánházaktól kapuról kapura haladva elkezdték külön összeszedni a biológiailag lebomló hulladékot, majd Sepsiszentgyörgyön és Kézdivásárhelyen a lakónegyedekben is külön kukákat helyeztek el. Ambrus József szerint, mint minden kezdet, ez is nehéz volt, nem volt hiány a bírálatokból, de úgy tűnik, mostanra az emberek megszokták és alkalmazkodtak. Az igazgató ugyanakkor azt a kérést is megfogalmazta, hogy a lebomló hulladékot lehetőleg ne nejlonzacskóba téve dobják ki, vagy ha ragaszkodnak ehhez a megoldáshoz, akkor a zacskó is legyen lebomló anyagból. Elmondása szerint a nejlonzacskóban elhelyezett szerves hulladék felhasználhatatlanná válik.

Ambrus József továbbá arra is felhívta a figyelmet: a most hatályba lépett törvény, de az uniós irányelvek is előírják, hogy vidéken egyénileg kell megoldani a komposztálást. Tisztában vannak azzal, hogy ez gond, hiszen falun is egyre gyakoribb az olyan porta, ahol már nem gazdálkodnak, „angolgyep van”. A megoldás ezek esetében, hogy jelezzék a begyűjtőknek, akik kötelesek átvenni a lebomló hulladékot is. Ambrus József szerint ez egy kompromisszumos megoldás, mert bár a begyűjtők eleget tesznek a lakossági kérésnek, ennek magasak a költségei, ezért a helyes út középtávon mégiscsak az lesz, hogy vidéken mindenki megtalálja a megoldást az egyéni komposztálásra.

A lécfalvi hulladékkezelő központban egyébként az előállított komposztból virágföld készül, amit az Eco Bihor Kft. értékesít.