AnyanyelvünkAutonómia és anyanyelvhasználat

2021. január 15., péntek, Kultúra

Az utóbbi években nyelvművelő szógyakorisági listájának élére a címül választott két kifejezés is fel szokott kerülni. Az autonómiát nyelvünkben 1845-től lehet kimutatni, jelentése: önkormányzat.

Alapszavát, az autonóm formát az itt következő mondatban rögzítette a magyar nagyszótár cédulaanyaga 1866-ból: Erdély autonom függetlenségre tett szert. Jelentése: önkormányzattal rendelkező. Modern értelmező szótáraink szerint ma az autonóm fő jelentése (a politikai életben): „aminek önkormányzata van; önkormányzaton alapuló”. Az autonómia pedig az államigazgatásban, politikában elsősorban ezt jelenti: „valamely (nemzeti) kisebbség számára biztosított önrendelkezés”. Ennek a számos európai nyelvben használt szócsaládnak a görög nyelv a végső forrása, ott az önkormányzat mellett élt egy másik jelentése is: önmagának törvényt szabó. Az autonómia szó nyelvünkbe vagy a latinból, vagy a németből került, az autonóm forma biztos, hogy a németből származik – állítja a szótörténeti kutatás.

A nagyszótár példamondatával egybevágó A nevek világa című névtudományi munka itt következő megállapítása is: „Magyarországnak általában nem voltak hosszú időre nagyobb függetlenséggel rendelkező tartományai, az egy Erdélyt kivéve, amely a XVI–XVII. században többé-kevésbé független életet élt és körülbelül a szabadságharc koráig külön közigazgatás alatt állt.”

Erdély neve az erdő és elve (elv = valamin túl fekvő rész) szóösszetételből származik, jelentése: erdőn túli rész, éppen úgy, mint Havaselve, azaz a havasokon túli terület (ma inkább Havas­alföld, másképp: Munténia). Erdélynél maradva: az „erdőn túli rész” az Alföld, vagyis Nagyvárad felől értendő. A román Ardeal a magyar Erdélyből származik, a Transilvania pedig a magyarországi latinból tükörfordítással keletkezett.

A székelyföldi területi autonómia apropóján szoktuk rosszalló értelemben is emlegetni a Balkán földrajzi nevet Bukarest csökönyös politikája miatt. A kutatók szerint a hegynév az oszmán (török) Balkan formából ered, az pedig az „erdővel borított magas hegylánc” jelentésű köznévi balkan szóból származik.  A politikai szóhasználatban, a közéletben sokszor hallható balkáni állapotok, balkáni helyzet, balkáni szemléletmód stb. kifejezések kialakulásában és elterjedésében a balkáni országok kezdetleges, fejletlen, elmaradott gazdasága, ipara, kereskedelme, közlekedése, valamint a civilizáció, a polgárosodás lassú üteme játszott szerepet.
Az őshonosság petíciójóval kapcsolatosan tehát ismét időszerű a kérdés: használhatjuk-e és használjuk-e széles körben, a hivatalos ügyintézésben is anyanyelvünket? A tömör válasz az országvezetés részéről: nem. Van ugyan egy nyelvtörvény, de nem élünk vele úgy, ahogy kellene. Nem mutatnak jó példát még a Székelyföldön sem a magyar nyelvhasználatban az önkormányzatok, polgármesteri hivatalok, az igazságszolgáltatásról nem is beszélve. És az is igaz, hogy a kormányhivatalok megyei vezetői, a nyelv dolgaiban járatlan prefektusok sietnek csírájában elfojtani minden igyekezetet. A nagyon kevés kivételt leszámítva nincs magyar felirat például a nagyáruházakban, bankokban, postahivatalokban, telekommunikációs cégek irodáiban. Ennek okát a helyi vezetőkben, illetve a politikai közgondolkodásban kell keresnünk.

Úgy tűnik, a döntéshozók nem hallottak az Európai Unió pluralista nyelvpolitikájáról, új alkotmányáról. Abban benne van a soknyelvűség megőrzése, és az is, hogy a tagországok nyelve azonos értékű, egyenrangú, hivatalos jogállású. A hivatalos (nyelv) kifejezés nemcsak a többségi (nemzet) nyelvét jelenti, hanem a hivatalokban, intézményekben, közigazgatásban, igazságszolgáltatásban, sajtóban stb. használt más nyelvet is. Romániában is létezik regionális nyelvi többség, ilyen például a székelyföldi vagy a partiumi őshonos magyar többség. Tehát regionális hivatalos nyelv kellene hogy legyen a magyar Erdélynek több térségében is. Az anyanyelvhasználat az alapvető emberi jogok közé tartozik.

Az ellenzők átlátszó, nevetséges módon arra hivatkoznak, hogy az autonómia más nyelveken mást és mást jelent. A megoldás egyszerűnek tetszik: nevezzük annak, aminek jogszerűen lennie kéne, önredelkezésnek. Mert igazságot mondott a költő: haza csak ott van, hol jog is van.

Komoróczy György

Hozzászólások
Szavazás
Ön be fogja oltatni magát koronavírus ellen?







eredmények
szavazatok száma 4538
szavazógép
2021-01-15: Kultúra - :

Molnár H. Lajos: Volt egyszer egy udvar (Székely könyvtár)

Molnár H. Lajos 1981-ben elnyerte a Romániai Írószövetség irodalmi díját. Akkor már két, nagy port felvert riportkötet ‒ És akkor átmentem a tűzön (1978), Kilépés (1980) – és egy még emlékezetesebb regény ‒ Donki Ákos (1981) – jelezte egy nem mindennapi író jelentkezését.
2021-01-15: Kultúra - :

Tóth Árpád: Álarcosan

Hát rossz vagyok? szótlan? borús? hideg?
Bocsáss meg érte. Hisz ha tudnám,
A világ minden fényét s melegét
Szórva adnám.