Az utóbbi években nyelvművelő szógyakorisági listájának élére a címül választott két kifejezés is fel szokott kerülni. Az autonómiát nyelvünkben 1845-től lehet kimutatni, jelentése: önkormányzat.
Alapszavát, az autonóm formát az itt következő mondatban rögzítette a magyar nagyszótár cédulaanyaga 1866-ból: Erdély autonom függetlenségre tett szert. Jelentése: önkormányzattal rendelkező. Modern értelmező szótáraink szerint ma az autonóm fő jelentése (a politikai életben): „aminek önkormányzata van; önkormányzaton alapuló”. Az autonómia pedig az államigazgatásban, politikában elsősorban ezt jelenti: „valamely (nemzeti) kisebbség számára biztosított önrendelkezés”. Ennek a számos európai nyelvben használt szócsaládnak a görög nyelv a végső forrása, ott az önkormányzat mellett élt egy másik jelentése is: önmagának törvényt szabó. Az autonómia szó nyelvünkbe vagy a latinból, vagy a németből került, az autonóm forma biztos, hogy a németből származik – állítja a szótörténeti kutatás.
A nagyszótár példamondatával egybevágó A nevek világa című névtudományi munka itt következő megállapítása is: „Magyarországnak általában nem voltak hosszú időre nagyobb függetlenséggel rendelkező tartományai, az egy Erdélyt kivéve, amely a XVI–XVII. században többé-kevésbé független életet élt és körülbelül a szabadságharc koráig külön közigazgatás alatt állt.”
Erdély neve az erdő és elve (elv = valamin túl fekvő rész) szóösszetételből származik, jelentése: erdőn túli rész, éppen úgy, mint Havaselve, azaz a havasokon túli terület (ma inkább Havasalföld, másképp: Munténia). Erdélynél maradva: az „erdőn túli rész” az Alföld, vagyis Nagyvárad felől értendő. A román Ardeal a magyar Erdélyből származik, a Transilvania pedig a magyarországi latinból tükörfordítással keletkezett.
A székelyföldi területi autonómia apropóján szoktuk rosszalló értelemben is emlegetni a Balkán földrajzi nevet Bukarest csökönyös politikája miatt. A kutatók szerint a hegynév az oszmán (török) Balkan formából ered, az pedig az „erdővel borított magas hegylánc” jelentésű köznévi balkan szóból származik. A politikai szóhasználatban, a közéletben sokszor hallható balkáni állapotok, balkáni helyzet, balkáni szemléletmód stb. kifejezések kialakulásában és elterjedésében a balkáni országok kezdetleges, fejletlen, elmaradott gazdasága, ipara, kereskedelme, közlekedése, valamint a civilizáció, a polgárosodás lassú üteme játszott szerepet.
Az őshonosság petíciójóval kapcsolatosan tehát ismét időszerű a kérdés: használhatjuk-e és használjuk-e széles körben, a hivatalos ügyintézésben is anyanyelvünket? A tömör válasz az országvezetés részéről: nem. Van ugyan egy nyelvtörvény, de nem élünk vele úgy, ahogy kellene. Nem mutatnak jó példát még a Székelyföldön sem a magyar nyelvhasználatban az önkormányzatok, polgármesteri hivatalok, az igazságszolgáltatásról nem is beszélve. És az is igaz, hogy a kormányhivatalok megyei vezetői, a nyelv dolgaiban járatlan prefektusok sietnek csírájában elfojtani minden igyekezetet. A nagyon kevés kivételt leszámítva nincs magyar felirat például a nagyáruházakban, bankokban, postahivatalokban, telekommunikációs cégek irodáiban. Ennek okát a helyi vezetőkben, illetve a politikai közgondolkodásban kell keresnünk.
Úgy tűnik, a döntéshozók nem hallottak az Európai Unió pluralista nyelvpolitikájáról, új alkotmányáról. Abban benne van a soknyelvűség megőrzése, és az is, hogy a tagországok nyelve azonos értékű, egyenrangú, hivatalos jogállású. A hivatalos (nyelv) kifejezés nemcsak a többségi (nemzet) nyelvét jelenti, hanem a hivatalokban, intézményekben, közigazgatásban, igazságszolgáltatásban, sajtóban stb. használt más nyelvet is. Romániában is létezik regionális nyelvi többség, ilyen például a székelyföldi vagy a partiumi őshonos magyar többség. Tehát regionális hivatalos nyelv kellene hogy legyen a magyar Erdélynek több térségében is. Az anyanyelvhasználat az alapvető emberi jogok közé tartozik.
Az ellenzők átlátszó, nevetséges módon arra hivatkoznak, hogy az autonómia más nyelveken mást és mást jelent. A megoldás egyszerűnek tetszik: nevezzük annak, aminek jogszerűen lennie kéne, önredelkezésnek. Mert igazságot mondott a költő: haza csak ott van, hol jog is van.
Komoróczy György
Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Havi támogatás (előfizetés): a megadott összeget havonta automatikusan levonjuk a kártyádról (minimum 5 RON/hó). Bármikor lemondható, a kezeléshez e-mailben küldünk egy egyszer használható kezelő linket.
