Ismét a parlament elé terjesztik állampolgári kezdeményezésként Székelyföld autonómiastatútumát — erről döntött szombaton ünnepi és munkaülésén a Székely Nemzeti Tanács. Az ötödik születésnapját ünneplő testület Gábor Áron-díjjal tüntette ki azokat, akik sokat tettek Székelyföld autonómiájáért, a székely közösségi tudat megerősödéséért.
,,Nem értük el öt év alatt Székelyföld autonómiáját, de nincs Európában egyetlen működő területi autonómia sem, amelyet öt év alatt vívtak volna ki. Elértük viszont, hogy a közfigyelem középpontjába állítottuk Székelyföld autonómiájának kérdését — ezekkel a szavakkal vonta meg az elmúlt öt esztendő mérlegét Izsák Balázs, az SZNT elnöke.
Visszatekintőjében felidézte az elmúlt évek eseményeit — a Csapó József által kidolgozott statútum érdemeit, ennek két parlamenti beterjesztését és elutasítását, a székelyudvarhelyi, majd gyergyóditrói nagygyűléseket, a népszavazást, a nemzetközi kapcsolatépítést —, de beszélt a közeljövő teendőiről is: nagyon fontos, hogy megnyerjék az ügynek a székelyföldi önkormányzatokat, hogy kezdeményezzék és támogassák a hivatalos népszavazás kiírását. Izsák megfogalmazása szerint ez szakítópróba, az önkormányzatok autonómia iránti hűségének próbája, és el kell érniük azt is, hogy a parlamenti képviselet minden eszközzel küzdjön az autonómiastatútum elfogadásáért. Meg kell nyerniük az anyaország és a nemzetközi fórumok támogatását — fogalmazott az elnök.
A szombati ülés ünnepi momentuma volt a Gábor Áron-díjak átadása. Az SZNT alapszabályzata szerint évente egy székelyföldi, egy Kárpát-medencei, egy Kárpát-medencén kívüli személyiséget és egy szervezetet jutalmaz a kitüntetéssel. Idén Birtalan Ákos képviselőt díjazták, aki elsőként vállalta az autonómiastatútum parlamenti beterjesztését, Egyed Ákos történészprofesszort, aki a legtöbbet foglalkozott a székelység történelmével, Komlóssy Józsefet az Európa Tanácsban és az ENSZ-ben kifejtett tevékenységéért, valamint a Társaság a Kárpát-medencei Magyarságért Egyesületet.
A testület két határozatot fogadott el. Döntöttek arról, hogy állampolgári kezdeményezésként — 100 000 aláírás összegyűjtésével — vagy a parlamenti képviselők révén harmadszor is a román parlament elé terjesztik Székelyföld autonómiastatútumát, illetve kérik a román és magyar kormánytól, újítsák meg, aktualizálják a két ország közötti, 1996-ben aláírt alapszerződést. Meglátásuk szerint az új dokumentumba be kell építeni az ET és az EP azóta elfogadott ajánlásait, amelyek garantálják az etnikai és nyelvi közösségek jogait és egyenlőségét. A szerződésnek nevesítenie kellene a területi autonómiát a kisebbségi jogok intézményi garanciájaként.
A székek elnökei beszámoltak a népszavazás helyzetéről. Mindenütt mozgolódnak, a határozattervezeteket sok helyen beterjesztették, de egyelőre alig néhány településen született döntés. A következő hetekben várhatóan megsokszorozódik ezek száma. Eddig Gyergyóditróban és Gyergyóalfaluban, Kézdivásárhelyen, Kőröspatakon fogadták el a határozatot, Újszékelyen elutasította az RMDSZ-es többségű tanács, Marosvásárhelyen, Kovásznán és Zágonban a polgármesterek nem hajlandóak napirendre tűzni. Az SZNT ülése végén létrehozta a nyolc szakbizottságot, melyek feladata lesz különböző szakterületeken tanulmányokat, tervezeteket készíteni.
Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
