KézdivásárhelyA kisebbségeknek joguk van az autonómiához

2008. október 27., hétfő, Közélet

Séta Kézdivásárhely főterén

Tíz órakor érkezett Sólyom László a céhes város, Kézdivásárhely főterére. Tamás Sándor, a megyei tanács elnöke a következő szavakkal köszöntötte: 1940 óta magyar főméltóság nem járt Kézdivásárhelyen, akkor Horthy Miklós, Magyarország kormányzója járt Kézdivásárhelyen. — Akkor éppen ideje volt — mondotta viccesen Sólyom László. Dimény Attila, a céhtörténeti múzeum vezetője a város történetéről tartott rövid ismertetőt. Az elnök és kísérete gyalog tette meg az utat az egykori hadapródkaszárnyáig, ahol Sólyom László megkoszorúzta az első és második világháborúban, valamint az 1848/49-es szabadságharcban elesetteknek állított emlékművet. Az elnök útban a Vigadó felé Gábor Áron szobrát is megtekintette.

A Vigadóban tartott sajtótájékoztatón Sólyom hangsúlyozta: a romániai választásokba a magyar államfő nem avatkozhat be, csak tanácsot adhat: a romániai magyarság minél nagyobb számban menjen el szavazni.

Kézdivásárhelyen Sólyom László elmondta: a történelmi Székelyföldet szeretné végiglátogatni és a lehető legtöbb helyre eljutni, a lehető legtöbb emberrel találkozni. Hangsúlyozta: igyekezett olyan településeket is felkeresni, amelyek a történelmi Szé­kelyföld részét képezték, ezért nem csupán a mai földrajzi felosztás szerinti Székelyföldre korlátozza útját. Emlékeztetett arra, hogy ennek a látogatásának az egyik célja az 1956-os forradalom évfordulójának megünneplése volt. Ennek szellemében tisztelgett Felsőcsernátonban Rákossy Árpád egykori bíró emlékműve előtt. Újságírói kérdésre, miszerint Sólyom látogatása ,,politikai és választási célokat szolgál, a köztársasági elnök elmondta: tanácskozott Markó Bélával, az RMDSZ elnökével, Tőkés Lászlóval, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnökével, valamint a Székely Nemzeti Tanács képviselőivel. Meghallgatta elképzeléseiket, de Magyarország köztársasági elnökeként óvakodott attól, hogy állást foglaljon. Sólyom László elmondta: az SZNT vezetőivel Sepsiszentgyörgyön folytatott megbeszélésén kifejtette, hogy támogatja az autonómiát, és emlékeztetett: tavaly februári hivatalos állami látogatása utáni bukaresti sajtóértekezleten már elmondta: Európá­ban a kisebbségeknek joguk van az autonómiához. És az adott kisebbségtől függ, mit képes megvalósítani belőle — fűzte hozzá.

Hozzászólások
Támogassa a Háromszéket! Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Szavazás
Ön szerint feljut-e a mostani idényben a SuperLigába a Sepsi OSK?









eredmények
szavazatok száma 756
szavazógép
2008-10-27: Közélet - Sylvester Lajos:

Sólyom László Felső-Háromszéken

Gelenceiek gyűrűjében a magyar államfő
Sólyom László köztársasági elnök szombati felső-háromszéki látogatása, mintha az időjárás is igazodnék a történelmileg is tematizált útvonalhoz, Eresztevényben Gábor Áron síremlékénél kora reggeli hidegben és metsző szélben kezdődött. A Nemere szele és az ennek szigorát mérséklő államelnök közvetlen és szimpatikus személyisége pirosította arcok érdeklődő figyelemmel követték Oláh Badi Álmos maksai polgármester köszöntőjét, majd e sorok írója által a kökösi csata megidézését, Gábor Áron halála körülményeinek rajzát, uzoni elhantolását egyetlen éjszakára s az eresztevényi temetést, a székelység szimbolikus hőse sírjának kozák lovasok általi megtiprását, az 1892-es monumentális emlékműállítást Gyárfás Győző inzsellér tervei alapján.
2008-10-27: Máról holnapra - Farcádi Botond:

A politikai csatározás áldozata

Olyannyira nagy a tétje a tanárok 50 százalékos béremeléséről szóló törvény sorsának, oly sok szempont szerint lehet megítélni a döntést, oly sokféle forgatókönyv születik a hogyan továbbról, oly látványosan előtérbe került a kormányfő és az államfő közötti háborúskodás, hogy éppen csak egy dologról nem esik szó: az oktatás reformjáról. A legfontosabb ügyről tehát.