A tárcavezető hozzátette: ahhoz, hogy a valós helyzetet felmérjék, egy sor tesztet fognak íratni, hogy ezek eredményét vegyék figyelembe, amikor kijelölik az országos vizsgák anyagát és kidolgozzák a vizsgák tételsorát. Megjegyezte: a diákoknak „időben ismerniük kell”, hogy milyen anyagból vizsgáznak.

„Semmi esetre sem lehet egy elveszett generációnk. Ez elfogadhatatlan. Ugyanakkor annak sincs értelme, hogy ne vegyük tudomásul, hogy ez a járvány nemcsak Romániában, hanem más európai államokban is nagy veszteségeket okozott az oktatási rendszerben – és nem csak. Elveszett generáció semmilyen formában nem lehet. Az oktatási minisztérium vállalja az iskolai helyzet lezárásának felelősségét, és vállalja az országos vizsgák megszervezését”– szögezte le.

Cîmpeanu ismét kitért arra, hogy a második félévben tananyagpótló órákat akarnak bevezetni. Szerinte ezeken el lehet mélyíteni a korábban leadott anyagot. Hozzátette: a plusz órákat tartó pedagógusok plusz pénzt kapnak.

Az anyagot „elmélyítő” órákra azoknak a diákoknak is szüksége lehet, akik a teljes anyagot felvették az online oktatás ideje alatt – vélekedett. Ezek az órák a diákok fizikai jelenlétét feltételezik az iskolában, és a sárga és piros övezethez tartozó megyékben ezt úgy oldják meg, hogy csak az osztályok egyik része megy iskolába. A miniszter azt javasolja, hogy hetente öt anyagpótló és/vagy tudáselmélyítő órát tartsanak 16 héten keresztül. Az elképzelés szerint nem kell minden tanulónak az összes órán részt venni, a vonatkozó döntést a tanár hozza meg, miután konzultált a szülőkkel.

Sorin Cîmpeanu arról is beszélt, hogy nyolcvanezer tanügyi alkalmazott jelentkezett a koronavírus elleni oltásra, s hatezer pedagógus már meg is kapta az első dózist.

A tárcavezető szerint február 8-áig „módszeresen előnyben részesítik” a tanárokat anélkül, hogy felrúgnák a korábban összeállított programot.

Indokolatlan a tanügyi járványpótlék

Semmi nem indokolja, hogy a közoktatásban dolgozók kockázati pótlékot kapjanak, amiért a koronavírus-járvány idején dolgoznak, hiszen semmivel sem kitettebbek a fertőzés veszélyének, mint más ágazatok alkalmazottjai, akik például ügyfelekkel kerülnek kapcsolatba munkájuk során – többek között ez áll abban az alkotmánybírósági indoklásban, amelyet tegnap tettek közzé.

A közoktatásban dolgozók a szükségállapot és a veszélyhelyzet idejére kaptak volna havi 1500–2000 lejes kockázati pótlékot, egy tavaly ősszel – a választási kampány és a szociáldemokrata parlamenti többség idején – elfogadott törvény értelmében, a jogszabályt azonban a kormány megtámadta az alkotmánybíróságon, amely már tavaly december 9-én helyt adott az óvásnak, de csak most magyarázta meg, miért.