A román fejedelemségek egyesülésének jelképei

2021. január 28., csütörtök, Történelmünk

A Gergely-naptár (1.) szerinti január 24-én ünneplik a román fejedelemségek egyesülését annak emlékére, hogy – a Julianus-naptár szerint – 1859. január 24-én Havasalföld fejedelmévé választották Alexandru Ioan Cuza moldvai ezredest, akit január 5-én már Moldva uralkodójává választottak, ezáltal létrehozva a Török Birodalom fennhatósága alatt álló két autonóm tartomány perszonál­unióját. Ebből az alkalomból Bukarestben Románia Nemzeti Történelmi Múzeumában a Cuza uralkodása idejéből származó címeres emlékekből rendezett időszakos kamarakiállítást dr. Cristina Păiuşan-Nuică történész-muzeológus.

  • A sèvres-i porcelánkészlet darabjai az Egyesült Fejedelemségek címerével Románia Nemzeti Történelmi Múzeumában. A szerző felvétele
    A sèvres-i porcelánkészlet darabjai az Egyesült Fejedelemségek címerével Románia Nemzeti Történelmi Múzeumában. A szerző felvétele

Alexandru Ioan Cuzát hét-hét évre választották fejedelemmé mindkét tartományban. Előbb Jászvásárban, majd az egyesüléspártiak hatására Bukarestben is. A kettős választás meglepetésként hatott, elismerésének legfőbb támogatója III. Napóleon Franciaországa volt.

 

Az egyesült fejedelemségek nem hivatalos címere a porcelánkészleten. Fotó: MNIR

 

A krími háborút (1853–1856) lezáró párizsi békeszerződés (1856) engedményeket adott a török fennhatóság alatt álló Moldvának és Havasalföldnek, majd az 1858-as párizsi egyezmény lehetővé tette a továbbra is a szultán fennhatósága alatt álló Moldva és Havasalföld részleges egyesülését. A korábban kinevezett uralkodók helyett szabad fejedelemválasztást engedélyezett mindkét tartományban. Tehát külön uralkodója, külön kormánya, külön törvényhozása, külön hadserege lehetett mindkét tartománynak, közös intézmény a határ menti Focșani-ban székelő központi bizottság, valamint a legfelsőbb ítélő- és semmítőszék lehetett, továbbá a hadsereg parancsnoka, akit felválta nevezhetett ki a két állam. Mindkét fejedelemség továbbra is külön-külön adózott a török portának. Az egyezmény két külön uralkodó választását írta elő, de szövegszerűen nem tiltotta egyazon fejedelem megválasztását, s az unionisták ezt kihasználták. 1859-ben egyelőre perszonálunió jött létre. Megjegyzendő, hogy a fejedelemségek egyesülését Franciaország oroszellenes külpolitikája tette lehetővé.

1861 decemberében a szultán elismerte a fejedelemségek egyesülését, de csupán Cuza uralkodásának idejére. 1862 januárjában megvalósult a politikai egység is a két parlament és két kormány egyesítésével, Bukarest fővárossal.

Alexandru Ioan Cuzát mandátumának lejártával belső politikai erők eltávolították a trónról, ezt követően 1866-ban az egyesült fejedelemségek uralkodójává választották Hohenzollern-Sigmaringen Károly német herceget. Ugyanabban az évben elfogadták az ország első alkotmányát, melyben az állam neve hivatalosan Románia.

 

Ezüst tál az egyesült fejedelemségek második címerváltozatával. A szerző felvétele

 

Már a perszonálunió létrejötte után igyekeztek közös címert szerezni az egyesült fejedelemségeknek. Ion Ghica, Havasalföld miniszterelnöke felkérte Szathmári Pap Károly havasalföldi udvari festőt, készítsen két címertervet. Az erdélyi származású festőművész, fotográfus eleget tett a megrendelésnek, két tervet készített. Első, színes rajzát elfogadta a havasalföldi kormány, viszont a moldvai nem. Ám nem hivatalosan használták. 1861-ben Cuza napiparancsban elrendelte, hogy az ország teljes hadserege használjon olyan szolgálati jelvényt, amelyen az egyesült fejedelemségek jelképe látható. Ez közös fejedelmi koronával fedett két egymás melletti pajzsból állt, az elsőben Moldva bölényfeje, a másodikban Havasalföld csőrében keresztet tartó sasa. 1863-ban legfelsőbb napiparancs rendelkezett a zászló- és pecséthasználatról. A hadsereg zászlaira a csőrében keresztet tartó „római sast” kellett helyezni. A pecséten a bölénynek és a sasnak együttesen kellett megjelenniük. Ezek a jelképek nem voltak törvény által elfogadott címerek.

 

Porcelán pohár az egyesült fejedelemségek első címerváltozatával. Fotó: MNIR

 

1863-ban Szathmári Pap Károlytól rendeltek egy újabb címerrajzot, mely négyelt pajzsot tartalmazott, szívpajzzsal. Az alappajzs első és negyedik mezejében a „római sas”, a második és harmadik mezőben Moldva tulokfeje jelent meg, a szívpajzs kétszer vágott: kék-arany-vörös, azaz három vízszintes sávból állt, népiesen: kék-sárga-piros. Ez utóbbi nem Románia színeit jelenítette meg, hanem a Cuza család jelképét. Ezt a változatot sem fogadták el hivatalosan, de különböző tárgyakon használták, s ez képezte az 1867-ben törvényesített címer alapját.

A bukaresti kiállításon látható többek között egy színes porcelánpohár a fejedelemségek első címerváltozatával, egy 70 cm átmérőjű ezüsttál, közepén a második címerváltozattal, továbbá a Cuza család által rendelt sèvres-i díszes porcelánkészlet néhány darabja. Ezeken megjelenik a harmadik címerváltozat.

 

(1.) Romániában 1919-ben vezették be a Gergely-naptárt, Erdélyben már 1590-ben

Hozzászólások
Szavazás
Ön szerint mikor lesz vége a koronavírus-járványnak?







eredmények
szavazatok száma 529
szavazógép
2021-01-28: Sport - :

Thomas Tuchel a Chelsea új vezetőedzője (Labdarúgás)

A londoni klub kedden jelentette be: Thomas Tuchel veszi át a Premier League kilencedik helyén állócsapat irányítását.
2021-01-28: Történelmünk - :

A karlócai béke (1699. január 26.)

1699. január 26-án kötötték meg I. Lipót magyar király (ur. 1657–1705) és II. Musztafa oszmán szultán (ur. 1695–1703) követei a karlócai békét, mely lezárta a Bécs 1683. évi ostromával kezdődött háborút. A másfél évtizedes küzdelem eredményeként az Oszmán Birodalom végleg visszaszorult a Duna medencéjéből; Magyarország több mint 150 év után felszabadult a török uralom alól, Lengyelország megszerezte Podóliát, Velence meghódította a Peloponnészoszt, Nagy Péter (ur. 1682–1725) Oroszországa pedig Azov kikötőjével gyarapodott.