Kovászna Megye Tanácsának terveit, a Háromszék – 2030 című programját ismertette Tamás Sándor elnök, Henning László és Jakab Barna alelnök, valamint Kovács Ödön megyemenedzser tegnap a megyeházán, abból az alkalomból, hogy száz napja iktatták be a tavalyi helyhatósági választások nyomán alakult testületet.
A mandátum négy évre szól, ennyire lehet felhatalmazást adni-kapni, ám hosszú távban gondolkodnak, terveznek, azért alkották meg a Háromszék – 2030 programot – mondta a negyedik mandátumát taposó Tamás Sándor. Hozzátette, soha nem költségvetési évben gondolkodott, hanem a programok, tervek irányították a gondolkodást, azokhoz kerestek költségvetési forrásokat. Fontosnak tartják, hogy az emberek, munkatársai is úgy érezzék, a választás után is ugyanolyan erős a kapcsolat, mint előtte, a kampányban, együtt kell írni Háromszék jövőjét. Bejárják a megye összes települését választás után is, feltérképezik a gondokat. Online és papíralapú konzultációt is indítanak, kikérik az emberek véleményét, mi a fontos számukra. Ennek kapcsán Jakab Barna alelnök közölte, Sepsiszéken elkezdték a megyejárást, a barangolást Háromszéken, s azt tapasztalták, hogy a helyi vezetők partnerek a csapatmunkában.
Tamás Sándor közölte, a megyeházán az elmúlt száz napban átszervezték a munkaelosztást. Ezt egyrészt a korábbi tapasztalatok okán, másrészt az RMDSZ kormányba lépésének ténye új lehetőségeket nyitott, harmadsorban készülnek az új európai uniós költségvetési ciklusra. Össze kell hangolni a programokat, hiszen a pénzek több irányból érkeznek, európai uniós, országos forrásból – kormánytámogatás és az Országos Fejlesztési Ügynökség programjai –, valamint a helyi költségvetésből.
Az elnök elmondta, a tavalyi év megmutatta az egészségügyi rendszer hiányosságait. Eddig is támogatták a megyei kórházat, a családorvosi rendelőket, újabban a városi alárendeltségű kórházakat is, most a minisztériumi fenntartású kovásznai és bodzafordulói kórháznak is nyújtottak támogatást, és azon dolgoznak, hogy a teljes megyei rendszert összefogják. Henning László alelnök jelezte, Kézdivásárhelyen folyik a belgyógyászat felújítása, a kórház átszervezése úgy, hogy krízishelyzet esetén tudja átvenni a megyei kórház feladatkörét. Említette a Sepsiszentgyörgyön történő egészségügyi beruházásokat is, amelyekről lapunkban már beszámoltunk.
Újdonság, hogy a megyei tulajdonban lévő Út- és Hídépítő Rt. átteszi székhelyét Málnásfürdőre, s a Cigaretta utcában felszabaduló háromhektáros telkére új pszichiátriai kórházat építenek, rehabilitációs osztályt alakítanak ki, valamint továbbképzési, kutatóközpontot is létesítenek.
Az elnök beszélt a nagy infrastrukturális beruházásokról, az erdővidéki úthálózat felújításáról – mely folyamatban van –, a Nagyborosnyó és Bodzaforduló közötti út másfél éven belül befejezendő korszerűsítéséről is. Jakab Barna a Kézdiszentlélektől a „Szentföldön” át Lemhényig tartó megyei út felújításáról, okos megoldásokkal való ellátásról, bicikliút kiépítéséről számolt be. Tamás Sándor hozzátette, tervezik körút kialakítását a kerékpározók számára, említetten kívül Kézdivásárhelytől Kézdiszentlélekig és Lemhénytől Kézdivásárhelyig is. A vallási turizmust is támogatják, hisz a csíksomlyói után a perkői a legnagyobb búcsú Erdélyben. Az útvonal a kézdiszentléleki vártemplomon és perkői Szent István-kápolnán kívül az esztelneki ferences kolostort és a Szent Mihály-hegyi katolikus templomot is érinti.
Szó volt még a kisebb méretű, de a vidéki életminőség javítását célzó programokról, Kovásznán tűzoltóság létrehozásáról, a bodzafordulói egység felújításáról, a szociális ellátás támogatásáról.