,,Ezzel szemben a román kirakatpolitika műfajába illeszkedő magyar—román közös kormányülések napirendjéről rendre lemaradnak az erdélyi magyarság számára életbevágóan fontos kérdések. Jól jövedelmező kormányzati pozíciójából ehhez a hazug szomszédságpolitikához asszisztál az RMDSZ" — írja Tőkés, aki szerint eme alapjaiban elhibázott ,,megbékélési" politika igazi kárvallottjai viszont a sorsukra hagyott határon túli nemzetrészek. Az EMNT elnöke arra figyelmeztet, hogy a közelgő parlamenti választások miatt újra beindult a ,,kampány-autonómia-propaganda", az ,,elcsépelt választási sikerpropaganda", valamint a ,,pártegységre leszűkült, üres egységpropaganda", miközben az autonómiától éppoly távol állunk, mint tizenkilenc évvel ezelőtt, nemzetpolitikánkat inkább a kudarc jellemzi, ,,egységet pedig mind Kárpát-medencei, mind erdélyi viszonylatban — önáltatásból vagy szavazatszerzés céljából — legfeljebb csak hazudnunk lehet". Tőkés László úgy véli, hogy ,,az RMDSZ nemzetünk iránti felelősségükről megfeledkezett vezetői" ,,ismételten elmulasztották a megegyezést lesajnált legitim ellenzékükkel", és ezzel kockára tették az erős magyar képviseletet. Zárszavában a független EP-képviselő nemzeti összefogást sürget.

Indulhat Kincses

A Maros megyei táblabíróság végleges és megfellebbezhetetlen döntése szerint indulhat Kincses Előd a parlamenti választásokon. A tegnap született ítélet egyúttal elutasította a perelő RMDSZ perképességét is. Pénteken alapfokon a Maros megyei törvényszék is Kincsesnek adott igazat, eltörölve a választóiroda ítéletét, amely eljárási okokra hivatkozva elzárta volna az MPP támogatását élvező független szenátorjelöltet a választásokon való részvételtől. Azonban a Maros megyei RMDSZ fellebbezett, noha ez esetben csupán az ügyészség nyújthatott volna be óvást (nem tette). Egyébként azért zárta volna ki Kincsest a választási iroda, mert támogatói listájának négy eredeti példánya helyett egy eredetit és három, közjegyző által hitelesített változatot adott le.

Nem emel bért a kormány

Nem hajlandó végrehajtani a tanügyi alkalmazottak 50 százalékos fizetésemelésére vonatkozó törvényt a kormány, és lemondani sem fog — jelentette be tegnap az NLP egyik alelnöke, Ludovic Orban egy többórás megbeszélés után, amelyen a lehetséges eljárásokat vették számba. Az államfő által már kihirdetett törvényt a kormány felelősségvállalásával vagy sürgősségi kormányrendelettel lehetne leállítani, ezeket a kezdeményezéseket azonban a parlament leszavazhatja. Egy harmadik megoldás a többlépcsős béremelés lenne. A kormány mai ülésén dönt arról, hogy milyen eszközhöz folyamodik.

Bűnvádi eljárást kér Boc

Ha a kormány valóban elgáncsolja a tanügyi béremelést, mentelmi jogának megvonását fogjuk kérni, és bűnvádi feljelentést teszünk a közérdek ellen elkövetett hivatali visszaélésért — jelentette be Emil Boc. A Demokrata-Liberális Párt egy bizalmatlansági indítványt is előkészített már, és aláírására szólította fel mindazokat, akik a vitás törvényt megszavazták.

Lesz pénz, ha lesz reform

Helyesli a tanügyi és egészségügyi béremeléseket Traian Băsescu államfő, ám nem feltétel nélkül: szerinte az ágazatban dolgozóknak bizonyítaniuk is kell, mert a rendszer ugyancsak rászorul a reformra. Van pénz a kulcsfontosságú szükségletekre, ezt azonban felelősen kell felhasználni, jelenleg ugyanis nagy összevisszaság tapasztalható, s noha sokat költöttek a korszerűsítésre, nem vált versenyképessé sem a betegellátás, sem az oktatás — fejtette ki azon a tanácskozáson, ahol az egészségügy helyzetéről tárgyaltak, és a közalkalmazottak helyzetét is érintették. Az államfő tegnap a nyugdíjemelésről szóló jogszabályt is aláírta, így a nehéz és nagyon nehéz munkakörülmények között dolgozók havi nyugdíja 50, illetve 25 százalékkal nő január elsejétől. A kormány korábban ezt a törvényt is megóvta az alkotmánybíróságon, de a taláros testület szerint nem alkotmánysértő.