A Bodzafordulói-hegyek nyugatra néző hegylábi övezetének majdnem fele Uzon község területére esik, pontosabban Bikfalva, Lisznyó-Lisznyópatak és Sepsimagyarós térsége. Ez az Uzon községhez tartozó bodzai hegyvonulat azon szakasza, amely a Lisznyópatak feletti 1029 méter magas Szeredő-tetőben éri el legmagasabb pontját, határt képezvén a Bodzák és Uzon község közigazgatási területei között. Sajnos, a megyénk földrajzi mikroterületeire vonatkozó tanulmány még várat magára, pedig Szeredővidéknek méltán ott lenne helye a Felvidék, a Szentföld, az Alvidék-Alvég, Oltfej kisebb kiterjedésű vidék- és helynevei között.
Vendégforgalmi értékek
Párját ritkító értékeket kínál ez a vidék az ide érkező látogatóknak. Az ilyen összefüggő kisebb tájegységek is méltán lehetnének részei a Háromszéki Települések Modernizációs Programjának, annak a megyei finanszírozású fejlesztési tervnek, amelynek részleteiről nemrég döntött Kovászna Megye Tanácsa. A Bikfalva közvetlen közelében emelkedő Köves-hegy tetejéről tiszta időben páratlan rálátás kínálkozik a Kárpát-kanyar hegyeire, a Barca síkjára. A Szeredő-ponk oldalában elterülő Kukuj pusztája megyénk legnagyobb hóvirágmezejét kínálja március elején, ahová bárki könnyűszerrel eljuthat annak a turistaösvény-hálózatnak a segítségével, melyet az uzoni önkormányzat jelölt ki, s amiről részletes turisztikai térképet is megjelentetett.
Az egyes helyek idegenforgalmi értékeire hamar rálátó falusi kisközösségnek kellene ráébrednie arra, hogy Bikfalva vonzó külsejű kúriahálózata párját ritkító egész Sepsi-vidéken, és többi értékeivel együtt – beleértve a vendéglátóipari egységek-panziók hálózatát is – segíti s ösztönzi az uzoni községvezetést, hogy lépésről lépésre fejlessze hosszabb távú stratégiáját. Bikfalva települést ugyanis már felvették az erdélyi és a megyei értéktárba, s a falut szeretnék hungarikummá minősíttetni az elkövetkező évek során. El kell érni, hogy ez az egyedi külsejű sepsiszéki település felkerüljön az UNESCO világörökség listája – ennek azonban számos feltétele van.
Semmivel sincs kevesebb értéke Lisznyónak és Sepsimagyarósnak, mint más településeknek: Lisznyó műemlék temploma, régi várromjai, Sepsimagyarós kazettaornamentikái kiemelkedő idegenforgalmi kincseket képviselnek.
A bikfalvi I–IV. osztályos általános iskola
Településfejlesztés
A települések fejlesztésének állása felől Uzon község polgármesterétől, Ráduly Istvántól érdeklődtünk. Mint mondta, a kis régióban 2021 a megkezdett munkálatok folytatásának esztendeje lesz, de olyan nyertes pályázatuk is van, amelyet ezután kezdenek el. Mihelyt az idő helyreáll, folytatni akarják mindhárom településen a mellékutcák aszfaltozását. Bikfalván következik a Főutca és a Tópataka utca felső része, valamint a Gátutca teljes aszfaltozása, ezek után pedig sorra kerül a Lisznyó és Bikfalva közötti 27/B aszfaltozott műút 150 méternyi szakasza, egy híd újjáépítésével együtt. Lisznyóban korszerűsítik az 1,2 km hosszúságú Pét utcát, valamint aszfaltozzák a Lisznyó és Lisznyópatak közötti 3 kilométer hosszú útszakaszt a Heveder hídjától Lisznyópatak felső végéig. Ugyancsak ennek a tervezetnek része a Sepsimagyarós központján áthaladó községi útszakasz véglegesítése. A szerződést aláírták a kivitelező Valdek céggel, és a felsorolt munkálatokat az év végéig befejezik. A két település utcahálózatának korszerűsítése meghaladja az 1,2 millió euró értéket, és az országos helyi fejlesztések programjából finanszírozzák.
Ebben az évben megkezdik a bikfalvi népiskola tatarozását, ez egyike annak a 400 népiskolának, amelyeket Magyarország ezeréves fennállásának tiszteletére építtettek. Elkészültek a lisznyói kultúrotthon megmentésének-felújításának dokumentációi, ha jóváhagyja a gyulafehérvári regionális központ, a munkálatra meghirdetik a közbeszerzést. A kivitelezéshez szükséges pénzösszeg már három éve rendelkezésre áll. Ezt követné a lisznyói volt községháza épületének teljes felújítása, ahol a műszaki terv elkészítésén dolgoznak. Mindkét munkálathoz a pénzt uniós pályázaton nyerték.
A csendes, festői környezetben elterülő Lisznyópatak sem maradhat ki településfejlesztési tervek sorából – folytatta Ráduly István. Már második alkalommal nyújtottak be egy olyan projektet, amely lehetővé tenné, hogy az iskola és a kultúrotthon közös tető alatt levő épületét átalakíthassák-bővíthessék ötven gyermek befogadását biztosító téli-nyári iskolai tábornak. A tervezetet benyújtották az állami befektetési alaphoz. A lisznyópataki iskola nem működik, a néhány ottani gyermeket a lisznyói iskolában oktatják. Pályáztak – még 2018-ban – az országos fejlesztések helyi programjában a sepsimagyarósi kultúrotthon felújítására is, választ azonban még nem kaptak. A községben ez az egyetlen kultúrotthon, amit eddig nem sikerült korszerűsíteni.
A terveknek-elképzeléseknek nincsen vége – tette hozzá a polgármester –, hiszen saját költségvetésükből is igyekeznek létesítményeket létrehozni. Ilyen lesz a lisznyói ravatalozó, amelyet a Magyarhegy oldalában építenek, a református egyházközség biztosított helyet, sikerült beltelkesíteni, készül a tervezetet, várják az engedélyeket. Nyertek pályázatot arra is, hogy minden faluban kicserélik a lámpatesteket. Fontos távlati tervük az is, hogy bevezessék a földgázt Uzon község mind az öt településére. Ez egy 7,8 millió eurós befektetés lenne, Illyefalváról hét kilométer hosszú fővezetéken érkezne ide a gáz. Van azonban buktatója is a munkálatnak, mert olyan nagy az önrész, hogy azt a község önerőből megoldani nem tudja. Nem csüggednek azonban, hiszen máris vannak támogatóik.
Zátyi Tibor falufelelős
Bikfalvi értékleltár
Az idegenforgalmi értékekben bővelkedő Bikfalva egyre rendezettebb külsővel várja a látogatót. Méltányolják a helybeliek, hogy az egykori tehetős sepsiszéki település két főépületét, az egykori községházát többfunkciós központtá alakíttatta az uzoni községvezetés, amelyben minden alkotó személy és vállalkozó csoport helyet kapott. Sajnálatukat fejezték ki a helybeliek, hogy a helyhez kötődő, zömében néprajzi jellegű kiállítás létrehozója, ahogyan a faluban ismerték, Kerezsi tanár úr nem érhette meg, hogy – feleségének köszönhetően – újra eredeti helyére került a „bikfalvi gyűjtemény”. Reménykednek a helybeliek, hogy a járvány elülte után ismét részt vehetnek azokon a hangversenyeken, melyek elindítását szintén a Kerezsi házaspárnak köszönhetik. A házaspár jelölte meg a községháza épületének homlokfalát kettős emléktáblával, amely tudtára adja az ide érkezőnek, hogy itt született a festő és rézmetsző Koréh Zsigmond (1761–1793), akinek tanítványa volt a falu nevét viselő Bikfalvi Falka Sámuel (1766–1825) nyomdász és rézmetsző. Itt él és alkot Péter Alpár képzőművész és felesége, Várallyay Réka művészettörténész.
– Lassan megmutatja igazi arcát Bikfalva is – derült ki a Zátyi Tibor falufelelőssel folytatott beszélgetésből. – Megújul az emléktáblával ellátott régi iskolánk, de még mindig veszélyek leselkednek egy sor értékes kúriára. Aggasztó módon alakult az Alsó-Háromszék történelméhez több szállal kötődő Simonyi Óbester-féle műemlék udvarház sorsa, amely éppen az én utcámban, a Gát utcában található. Itt működik egy panzió is, ha aszfaltozásra kerül sor, akkor a patakon is hidat kell építeni, hogy elérhető legyen az említett műemlék kúria.
Bikfalva műemlék jellegű épülete a jelenlegi református templom, az egykoron védelmi célokat is szolgáló templomvár, amely középkori eredetű, keskeny lőréseivel egyedülálló a megyében. Kis méretű gótikus temploma helyett – mert az kicsinynek bizonyult és romlásnak indult – 1863-ban újat építettek. A toronyban még mindig használatban van az a szakirodalomban is ismert műkincs jellegű harang, amelyen elsőként jelenik meg ezen a vidéken a latin mellett a magyar nyelvű felirat. Ez egy brassói harangöntő mester munkája 1640-ből.
– A mi feladatunk védeni-őrizni a templomot – mondotta Barti Ferenc Róbert, az eklézsia fiatal és tevékeny lelkipásztora. Ebben az esztendőben kicserélik a templom ablakkereteit, újjáépítik a temetőt körülvevő kerítést, és szándékukban áll elvégezni a gyülekezeti háznál és az ott lévő melléképületeknél adódó munkálatokat.
Új utakon Lisznyó
A helytörténet ismerője tudja, hogy milyen sok, a nép számára nehezen elviselhető eseményt kellett átszenvednie a falu lakosságának a XX. században. Nem volt elég, hogy az erdei talajokból termő televényt varázsolt a lisznyói gazdaember, besorolták a falut is a kollektív rendszerbe, és 1968 óta tagja lett a hét településből álló Uzon községnek. Németh János falufelelős és községi képviselő szerint el kell felejteni a múltat, annak kell örvendeni, ami van, lassan közművesített település lett Lisznyó, a földbe kerültek a vezetékek, ráöntötték a második aszfaltréteget a falun áthaladó műútra fel egészen a sepsimagyarósi feltérőig, s ebben az esztendőben Lisznyópatak felső részéig is korszerűsítik az utat. Felszólították a lakosságot, hogy mezőgépeikkel ne hordják ki a sarat a műútra.
Három vallási felekezethez tartozik a helybeli lakosság: református, római katolikus és ortodox. Egyformán örvendtek, hogy új református lelkipásztor érkezett Gál Adél személyében, aki mindenkihez szeretettel közeledik. Temetőtakarítást szervezett, a volt görögkatolikus, most katolikus temetőbe pedig nemzetiségre való tekintet nélkül helyezik pihenőre szeretteiket a vegyes házasságbeliek is. Sor kerül a falu iskolaépületének felújítására is, baj az, hogy megviselték az évek a kultúrotthont, s eddig még nem jelentkezett cég, amely vállalná a felújítást, de ami késik, nem múlik...
Kovács Zsombor, a „magyarósi mindenes”
Vadkárok Sepsimagyaróson
Vadak zavarják Sepsimagyaróst – számolt be Kovács Zsombor falufelelős, aki elmondta, hogy még a sakál is megjelent a vidéken, a lisznyópataki vadőr látott egy példányt. A vadak kárt tettek a kukoricavetésekben és búzában is. Annak rendje és módja szerint meg is jelent náluk Sárkány Árpád, összeállították a jegyzőkönyveket, de igenlő választ eddig még senki sem kapott, pedig mindenki igyekezett villanypásztort felszerelni, ami feltétel a kártérítéshez. „Az én juhaimat is a farkasok tépték össze, a bőrömön érzem a kártérítés hiányát” – mondta Kovács Zsombor.
Ha idén leöntik a még hiányzó mintegy 500 méter aszfaltszőnyeget a falu útjára, Sepsimagyarós bármely irányból műúton lesz elérhető. Kovács Zsombor a maréknyi helybeli református egyházközség gondnoka is. Szeretettel várták a Lisznyóból ide is beszolgáló Gál Adél lelkipásztorukat, s azon tanácskoznak, hogy mi volna a legfontosabb teendő a műemlék jellegű magyarósi eklézsiában: a paplakot tatarozták, külső vakolásra vár a templomépület, vissza kellene végleg szerezni az egyházközség nem is kevéske erdő- és termőföld vagyonát, amire itt, a lélekszámában egyre fogyó faluban a legnagyobb szükség lenne.
