Négy háromszéki helyszínen, Torján, Mikóújfaluban, Uzonban és Baróton került sor az elmúlt csütörtökön gazdafórumokra. Az eseményeket a Székely Gazdaszervezetek Egyesülete szervezte a kisrégiókért felelős falugazdászok révén. Az utóbbi hónapokban a járványügyi megszorítások miatt nem kerülhetett sor kiscsoportos szaktanácsadásra sem, de az enyhítések után a falugazdászoknak egyre több lehetőségük lesz személyesen találkozni a gazdákkal.
A múlt heti fórumokon a fő témákat a biogazdálkodásra való áttérés, valamint a biogazdálkodás állami és uniós támogatása jelentette. Ezekről Ladó Hunor és Mika Dezső falugazdászok tartottak előadást. A gazdák számítottak a gyergyóremetei tejfeldolgozó képviselőjének jelenlétére is, neki kellett volna pontos adatokkal szolgálnia a cég által tervezett, jelentős mennyiségű biotej napi felvásárlásáról, ám végül nem jutott el az eseményre, ígérete szerint későbbi alkalommal beszélget majd a háromszéki gazdákkal. Személyes hiányát pótlandó, kisfilmet küldött a találkozóra, ezt levetítették a jelen lévő gazdáknak. A filmben a biotej előállításának előnyeiről, kihívásairól esett szó, tejtermelő gazdák is megszólaltak a felvételen. Összegzésként hangzott el: a bioelőírások betartása mellett kevesebb tejet adnak a szarvasmarhák, de a nagyobb felvásárlási ár bőségesen pótolja a mennyiségi veszteséget.
A jelen lévő szakemberek a biotejtermelésre való átállásról elmondták, a teheneknél erre csupán hat hónapra van szükség. Viszont a takarmányok esetében ez az időszak már két év. Előírás, hogy ugyanazon a farmon nem termelhető egy kultúra hagyományos és bioeljárással is. Például, ha a legelőket állítják át bióra, a farm minden legelője esetében kötelező az átállás. Ugyanez a helyzet más növények, például kukorica, abraktakarmányok termelésénél. Fontos kitét, hogy a biotejhez a szarvasmarhák nem takarmányozhatók silóval, a szenázs, a fonnyasztott zöldtakarmány azonban elfogadott. Ugyanígy nem adható el az antibiotikumokkal kezelt szarvasmarha teje, csak a kezelést követő 72 óra múltán. A növényi kultúrák esetében nem használhatók gyomirtó szerek, a gyomok irtását a helyes vetésforgóval lehet elvégezni. Ugyanígy nem használhatók műtrágyák, csak szerves trágyák, ezek esetében is be kell tartani a nitrátelőírásokat. Ladó és Mika egyaránt hangsúlyozta: senkit nem akarnak meggyőzni a biotermelésre való átállásról, ezt mindenki saját belátása, számítása szerint teheti meg. Az ő feladatuk átadni a szükséges információkat, ezzel segítve a gazdákat a helyes döntés meghozatalában – húzták alá.
A megbeszéléseken jelen volt dr. Albert Imre mérnök, a Romániai Biotermelők Egyesületének igazgatója, a biominősítést végző Bioservice Kft. tanácsadója, Sebestyén Botond, a Mecomag gépkereskedés megbízottja is, a Kovászna Megyei Mezőgazdasági Igazgatóságot László József képviselte. Dr. Albert érdeklődésünkre ismertette néhány biotermelési támogatás értékét. Az átállási időszakban a 11.1-es alintézkedés révén (a 11. intézkedés vonatkozik a biomezőgazdaságra) a szántóföldi növénytermesztést évi 293 euróval támogatják, zöldségek esetében az évi támogatás 500 euró, gyümölcsösöknél 620 euró/év, fűszer- és gyógynövények esetében 365 euró/év. Legelők esetében az M10-es vállalással (agrárkörnyezeti és klímavállalások) nem terhelt területek egy hektárjára évi 143 euró a támogatás az átállási periódusban, az M10-es vállalás mellett 39 euró évente.
Ne korlátozzák a sertéstartást!
Mikóújfaluban – ahol Demeter Ferenc polgármester volt a házigazda – jelen volt Könczei Csaba parlamenti képviselő, valamint Orbán Miklós, a Székely Gazdaszervezetek Egyesületének alelnöke és Jákó Tibor, a Kovászna Megyei Szarvasmarha Tenyésztők Egyesületének elnöke is. Könczei a jogszabálytervezetekről beszélt a jelenlévőknek, külön kitért a mezőgazdasági és vidékfejlesztési minisztérium azon rendelettervezetére, melynek értelmében a nem kereskedelmi farmokon öt egyedre korlátoznák a tartható hízósertések számát. A képviselő elmondta: nem ért egyet a tervezettel, minden lehetségest megtesz, hogy ebben a formában ne lépjen hatályba. Nem látni a tervezet végkifejletét, eredményét, de biztos, hogy nem oldja meg a sertéstenyésztés problémáit. Nem a hagyományos tartásmódon kellene változtatni, hanem javítani kellene az adminisztratív munkán, a gazdák, állatorvosok, az illetékes hatóságok, a szakmai egyesületek együttműködésén – húzta alá a képviselő.
Az átállást követően is támogatják a biomezőgazdaságot. A 11.2-es alintézkedés értelmében szántóföldi növénykultúrák esetében 218 euró az éves támogatás hektáronként, zöldségeknél 431 euró, gyümölcsösöknél 442 euró, fűszer- és gyógynövényeknél 350 euró, M10 nélküli legelőknél 129 euró, M10-es vállalással terhelt legelőknél 73 euró hektáronként.
