A Kárpátaljai Ruszin Szojm (nemzetgyűlés) és a Kárpátaljai Ruszin Néptanács nevű szervezetek közös fórumának küldöttei határozatot fogadtak el az 1938. november 22-én létrehozott Podkarpatszka Rusz kárpátaljai köztársaság visszaállításáról. A döntés értelmében az önálló ruszin államot abban az esetben kiáltják ki, ha Kárpátalja december 1-jéig nem kap Ukrajna kötelékén belül autonóm önkormányzati státust. 1991-ben egy kárpátaljai népszavazáson a helyi lakosság 78 százaléka az autonómiára voksolt, ez az alapja a mostani követelésnek. Dimitrij Szidor, a Szojm elnöke sajtónyilatkozatában kijelentette, hogy a kongresszus önálló kárpátaljai ruszin államiságra vonatkozó határozata azonnal hatályba lép, ha az ukrán hatóságok rendkívüli állapotot vezetnek be, üldöztetés vagy represszió éri a ruszin aktivistákat, illetve kísérlet történik a kárpátaljai ruszinok területi-közigazgatási egységének megváltoztatására, vagy ha ukrán nacionalista-terrorista szervezetek a terület megszállására irányuló akciókba kezdenek.

A ruszin megmozdulások mögött Moszkva keze van, és ez a feltételezés nem is feltétlenül alaptalan ― fogalmaztak politikai elemzők. Az orosz kapcsolatot látszik igazolni az is, hogy a ruszin nemzetgyűlés elnöke a gyűlés megtartása után az oroszbarát Rogyina (Haza) pártnak mondott köszönetet, amiért Ukrajna különböző régióiból Munkácsra érkezett ötszáz aktivistája biztosította a ruszin kongresszus lebonyolításának zavartalanságát.

Ukrajnában jelenleg is politikai vita folyik arról, hogy létezik-e egyáltalán ruszin kisebbség. A legutóbbi, 2001-es népszámláláson az embereknek fel sem ajánlották ezt a lehetőséget; csak azt regisztrálták ruszinnak, aki ezt külön követelte. Még így is tízezer ruszint írtak össze az 1,3 milliós lakosságú Kárpátalján, miközben az is elképzelhető, hogy a lakosság mintegy fele ruszinnak tartja magát.