Csinta Samu interjúkötetében jeles értelmiségiek szólalnak megA Kárpát-medence élő jelesei

2021. február 15., hétfő, Kultúra

Por alatt parázs címmel, Beszélgetések életről, világról alcímmel látott napvilágot Csinta Samu interjúkötete*. A több mint háromszáz oldalas könyv a Háromszék újságárudáiban és könyvesboltokban is kapható, hamarosan Magyarországon is megvásárolható lesz.

Oly korban élünk, amikor a televízió kisajátította a riportot, kiiktatta a nyomtatott sajtó majd teljes egészéből. Gondolok itt a klasszikus irodalmi riportra, nem a tényfeltáróra. Hasonló sorsra jutott a nagyinterjú is. Online felületeken találkozni manapság életút-beszélgetésekkel. Hogy a műfajról mit tart a szerző, az kiderül az előszavából: „A szakirodalom szerint az a jó interjú, amelynek olvasásakor az olvasó már-már úgy érzi, harmadikként maga is ott ül a két beszélgető fél mellett.”

A 2015-től a Háromszék hétvégi lapszámaiban megjelent 150 interjújából válogatott ki mintegy negyvenet a szerzőjük. Csinta Samu beszélgetőtársai közül, a megannyi ismert személyiség mellett akadtak olyan erdélyiek, akiket csak hírből ismertem a kötet olvasása előtt. Örömteli, hogy ha pusztán végigolvassuk a névsort, porba hull a ballib – magát egyedülinek, kizárólagosnak tartó – értelmiség alantas állítása, miszerint a jobboldalon nincsenek valódi tehetségek, valódi szellemi óriások. Az interjúkat ciklusokba foglalta szerzőjük.

Az Írott szó alatt az elszakított területek – esetünkben Erdély–Partium–Székelyföld – olyan írónagyságait mutatja be a riporter, mint Bogdán László, Farkas Árpád, Szilágyi István vagy Bodor Ádám. A Kedvezőbb idők a román–magyar viszonyt vizsgálja, nem véletlenül Ablonczy Balázzsal, a Trianon 100 Kutatócsoport vezetőjével indítva, majd megszólaltatva Király Károlyt, Markó Bélát, Daniel Barbu politikus-politológust, Sabin Gherman tévés újságírót, aki szerint a mostani román politikai elit kirabolja Erdélyt, lerombolja kultúráját. A Lélektúra fejezetcím után, húsvét kapcsán, lelkészek, plébánosok – például Kató Béla, Gergely István – mellett szót kapott Csókay András vagy Tánczos Vilmos néprajzkutató, a hagyományos népi imádságok moldvai és gyimesi gyűjtője. A Pókminta művészeket, sportolókat mutat be, példaértékű személyiségeket: Kányádi Sándort, Kallós Zoltánt, Berecz Andrást, Sebestyén Mártát, Kemény Dénest, Bölöni Lászlót. A befejező ciklus, a Belső hallás szintén a művészeté, ám a végén, egyúttal a kötet végén már szűkebb hazája, Sepsiszentgyörgy nagyjait hívta beszélgetni Csinta Samu. Így Selmeczi György, Jankovics Marcell mellett Mátray Lászlót, Pálffy Tibort, Molnár Gizellát, a Tamási Áron Színház színművészeit.

Tartalmas utazásra hív a szerző, amelynek végén kirajzolódik az elmúlt fél évtized Trianon aljasságával máig dacoló magyarsága, s az, miből fakad e dac ereje.

Ditzendy Attila (Magyar Nemzet)

* Por alatt parázs. Hármas Alapítvány és H–Press Kft., Sepsiszentgyörgy, 2020.

Hozzászólások
Szavazás
Ön be fogja oltatni magát koronavírus ellen?







eredmények
szavazatok száma 4539
szavazógép
2021-02-15: Kultúra - Gazda József:

Összefogó harmónia – Orth István világa

A sepsiszentgyörgyi Erdélyi Művészeti Központ kiállításterének földszinti termeit az erdélyi magyar képzőművészet Nagyszebenben élő kiváló mestere, Orth István munkái töltik be. Az első termet a festmények, a hátsóbb részeket a grafikák. Mintha megfordult volna a sorrend, hiszen művészünk a tudatokban mint a grafika kiválósága él. De hogy egyéniség alkotta, sajátos arculatú műveket látunk a festőtől is, az már első tekintetre látszik.
2021-02-15: Kultúra - Puskás Attila:

Gombák a magyar néphagyományban

Dr. Zsigmond Győző új könyvvel ajándékozta meg a gombák „szerelmeseit”, mintegy tovább bővítve a témát, és egyúttal ismeretekben is gazdagítva a magyar nyelvterület gombászait. A tökéletesnek méltán nevezhető fényképektől a történelmi áttekintésig és egyben a téma minden részletében pontos szövegig a teljesség érdemével jelentkezik.