Az Európai Parlament február 10-én fogadta el a helyreállítási alapra vonatkozó szabályozást, amelyben 30 milliárd eurónál többet különítettek el olyan projektekre, amelyeket 2020 februárja után indítottak el, és amelyeket 2026 augusztus 31-ig, ha törik, ha szakad, le kell zárni. Ennek a keretnek legalább 37 százalékát a „zöld átmenetre”, környezetbarát beruházásokra kell költeni, további 20 százalékát pedig digitalizálásra. A municípiumok szövetsége már egyeztetett is a lehetőségekről a kormánnyal, és a városvezetők megfogalmazták az elhagyott gyárak eltüntetésére vonatkozó igényüket, mert erre az elmúlt 30 évben nem volt lehetőség. Sepsiszentgyörgy 2007 és 2013 között pályázott ugyan Szépmező egy részének kitakarítására, de a jelenlegi ipari park mellett van egy terület, ami per tárgyát képezte, ezért nem tudtak hozzáférni, a jövőben azonban ezeket a régi istállókat is le lehet majd bontani – közölte.

Nagyobb szabású átalakításra készülnek Sepsiszentgyörgyön: az illyefalvi út mentén az önkormányzat éppen azért vásárolta meg az egyik volt tyúkfarmot, hogy más rendeltetést adjon a területnek; kitisztítása után korszerű, zöld, huszonegyedik századi lakóparkot szeretnének oda építtetni. A polgármester megjegyezte: nem az Őrkő negyedet kívánják áttelepíteni a Jókai utcába, ahogy ezt itt-ott híresztelik a városban.

Azt is elmondta: a napról napra romló állapotú Szakszervezeti Művelődési Házat nem lehet e programmal felújítani, amíg a jogi helyzetét nem rendezik, és erre kevés az esély: országszinten 37 ilyen épület létezik legalább ötféle, bonyolult jogi helyzetben, amelyek kibogozására még egyik kormány sem vállalkozott.
 

Gyorsabb közbeszerzést, a kicsik támogatását

Ennek a kormánynak a közbeszerzési eljárást kell felgyorsítania, ha nem akar rajtaveszteni a helyreállítási alapokon – véli Antal Árpád. Emlékeztetett arra, hogy a korábbi uniós támogatások esetében ketté lehetett vágni a nagyberuházásokat, így az eredeti határidők után is be lehetett őket fejezni, ezúttal azonban nagyon egyértelmű a dátum: ami 2026. augusztus 31-éig nem készült el, arra vissza kell adni a pénzt. Ezt pedig Románia nem engedheti meg magának – figyelmeztetett. Sepsiszentgyörgy polgármestere szerint az lehet a megoldás, ha a táblabíróságon külön osztályt hoznak létre három bíróval, akik 30 napon belül döntenek vitás közbeszerzésekről, mert ha a vesztes cégek perei rossz hazai szokás szerint továbbra is egy-két évig húzódnak, akkor a megvalósítás biztosan késni fog, a pénz pedig elúszik, vagy – ahogy az elöljáró fogalmazott – „ez a vonat is elmegy, és ez egy nagy vonat”.

Másik fontos elvárás a kormány iránt az, hogy az uniós pénzeket – azt a sokat emlegetett 85 milliárd eurót, ami ebben a hétéves költségvetési ciklusban Románia rendelkezésére áll – a szegényebb vidékek és települések felzárkóztatására használja fel, vagyis nekik juttasson arányosan többet, mert ha nem figyelünk oda, a következő években helyrehozhatatlan mértékben szétfejlődnek az egyes térségek. Antal Árpád emlékeztetett arra, hogy 2007 (Románia uniós csatlakozása) után az EU-s támogatásoknak a kohéziót kellett volna szolgálniuk, de az történt, hogy a nagyvárosok kapták a sok pénzt és fejlődtek, a kisebbek pedig lemaradtak. A különbség a megyék között is érződik, sőt, az elmúlt években növekedett, és ha ezen az úton megyünk tovább, a nagyvárosok még jobban megerősödnek, a kisvárosok, a falvak és a keleti megyék pedig kiürülnek. Hozzátette: még nem tudni, milyen tengelyek mentén írnak ki pályázatokat, de véleménye szerint elsősorban azokat az önkormányzatokat kell segíteni, amelyek 2022. december 31-ig rendelkeznek előkészített dokumentációkkal, és 2023. január elsején már a kivitelezési tervet rendelhetik meg. Nagyon fontosnak tartja a kis- és közepes vállalkozások támogatását is, mert az önkormányzatoknak és a versenyszférának van kapacitása a pénzek felhasználására; ösztönzőbb kedvezményeket szeretne az elektromos vagy hibrid gépkocsik beszerzéséhez is.
 

Digitalizálás fentről

Ha minden település és intézmény külön-külön saját szempontjai és lehetőségei szerint kezd digitalizálásba, az csak összevisszaságot okoz, és sokkal drágább mulatság is lesz, mert nehezen lehet megteremteni az átjárhatóságot, ezért a digitalizálás azok a feladatok közé tartozik, amelyek megoldását nem alulról, hanem felülről kell kezdeni – állítja Antal Árpád, aki szerint nagyon fontos, hogy a kormány kezdeményezze ezt a folyamatot, amire 6 milliárd eurónál többet kaphat. Elmondása szerint Észtországban nagyon jól sikerült korszerűsíteni az ügyintézést, ezért javasolta is, hogy hívjanak ottani szakértőket Romániába. Egyébként itthon is van jó példa, a polgármester szerint a ghiseul.ro portál szintjén kellene egységes, jól működő felületeket létrehozni az állampolgárok számára.