Szilveszter Szabolcs környezetmérnöki diplomáját a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem csíkszeredai karának biomérnöki tanszékén szerezte 2008-ban, a Bukaresti Műszaki Egyetem hidraulika és környezetmérnöki intézetében pedig biológiai szennyvíztisztítás témakörben szerzett doktori címet 2011-ben. 2014-től egyetemi adjunktus a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem csíkszeredai karának biomérnöki tanszékén, ahol környezettechnológiai tárgyakat oktat, emellett az Erasmus+ program keretében tanított Budapesten és Veszprémben, valamint 2018-ban vendégoktató volt a Dél-Afrikai Köztársaságban a Fokvárosi Műszaki Egyetemen. Az ecuadori tanügyminisztérium Prometeo-ösztöndíjasaként egy évig Ecuadorban vízgazdálkodás területén végzett kutatást, valamint tanított a helyi egyetemen. 2016–2020 között az RMDSZ önkormányzati képviselője volt, a múlt év november 12-e óta pedig a céhes város alpolgármestere.

Elsősorban a városgazdálkodással kapcsolatos problémákért felel, és elvégez bármilyen olyan feladatot, amivel a polgármester felruházza. Az alpolgármesteri kabinet új munkatársa Gyergyai Bettina tanácsadó.

Az alpolgármester beszélgetésünk elején leszögezte: tisztségét még kóstolgatja, kezdi látni, hogyan működik a hivatal, és úgy véli, két év múlva joggal kérhetik számon őt a választópolgárok, de addig is fogadja a kritikákat és a jó tanácsokat. „A polgármesteri hivatal a lakosságért van, és nem fordítva” – vélekedik. A választási kampányban fő vállalása a város vízhálózatával kapcsolatos problémák megoldása volt, és most is úgy látja, hogy még sok a tennivaló, amit csak közös munkával lehet rendezni.

„A kampány fő és kikerülhetetlen témáját a vízhálózattal kapcsolatos gondok megoldása képezte. Ez nem maradhat üres beszéd szintjén, lépni kell. Sajnos, azt látom, hogy továbbra is vannak hiányosságok, de ezeket nem a városházán kell keresni, hanem a szolgáltató hibás menedzsmentjében, hozzáállásában és foghíjas kommunikációjában. Az embereknek teljes mértékben igazuk van, nem magyarázták el tisztességesen nekik, hogy mi a gond, mi a lehetséges megoldás. Amikor 12 esztendővel ezelőtt a nagy európai uniós beruházás történt, akkor sem hozták tudomásukra, hogy a pénz nagy részét a szennyvízhálózat felújítására költötték, és csak kisebb része ment a vízhálózatra, nem az utóbbi cseréjére fektették a fő hangsúlyt. Mindemellett ott tartunk, hogy az önkormányzat 350 ezer lejt adott a Csernátoni úton zajló vezetékcserére, de még csak a munkálat felét végezték el, mert hetekbe telt a papírok aláírása. Ezeken kell sürgősen változtatni” – magyarázta a szakember. Szerinte a Csernátoni út vezetékcseréjével a problémák egy része megoldódik, de lesznek még vízelzárások és csőtörések.

Az alpolgármestertől a két víztorony állapotáról és szerepéről, lehetséges sorsáról is érdeklődtünk annak tükrében is, hogy az Erdélyi Magyar Szövetség polgármesterjelöltje a kampányban azt ígérte, megválasztása esetén újra beüzemeli azokat. „Ez is egy kommunikációs probléma, nem volt szakszerűen bemutatva, hogy mi a helyzet a víztornyokkal. Az építmények már húsz évvel ezelőtt is csak a puffertartály szerepét töltötték be. Magyarán, a csapvizet akkor is szivattyúk szolgáltatták. A mostani tartályok azért jobbak, mert a víz pihenési ideje rövid, így normális működés esetén tiszta bennük az ivóvíz. A víztornyok visszaüzemeléséről a helyzet ismeretének híján felelőtlenség nyilatkozni, azok nem tudják betölteni eredeti szerepüket. A jövőjük kapcsán is van elképzelés. Nyugaton például a hasonló építményeket lefestik, dekorálják, és turisztikai látványosságként szolgálnak, mert egy mérnöki bravúrt képviselnek. Látogathatóvá kell tenni őket, bekapcsolni például a város látványosságai közé. Hamarosan bemutatjuk az állapotukat is, hogy a lakosság is tisztább képet kapjon. Lebontásuktól el kell tekinteni” – hangsúlyozta az alpolgármester.