Jó szó Köpecért

2021. február 23., kedd, Riport

Ha Köpec szóba kerül, legalább viccesen egyszer biztosan elhangzik, hogy bizony baj van ott. Tényleg akad baj – folyamatos az árvízveszély, útjait itt, ott és amott is jogosan lehet szidni, középületei közül nem mindegyik van jó állapotban –, ám ez csak az érem egyik oldala. Mert igenis, van, aminek örvendeni. Például annak, hogy bár a koronavírus-járvány megnehezítette az életet, de súlyos eset egy sem volt; vagy annak, hogy akadnak, akik készek önzetlenül a köz érdekében tenni; vagy hogy van kivel közösen hálát adni Istennek, amiért megtartotta a közösséget. Köpec: városhoz tartozik, de falu – a javából. 

  • A református templom
    A református templom

Kalákában tennék rendbe a tűzoltószertárt

Bíró Béla Dávid, Barót város helyi tanácsának tagja az év végén többször is szót emelt Köpecért. Novemberben arra kérte Benedek-Huszár János polgármestert, hogy tegyen a Gra, a Mikes, a Közép, a Templom és Sas utcában lakók érdekében: a nyári esőzések nyilvánvalóvá tették, hogy a vízelvezető árkok nagyon gyorsan megtelnek, folyamatos veszélyt jelentenek sok háztartás számára. Az előző városvezetés a terepen felmérte a tennivalókat, de lényegében alig tett a helyzet rendezése érdekében – mondotta. A következő ülésen a polgármester azt válaszolta a helyi képviselőnek, hogy megjavíttatták a kotrórakodó hidraulikáját, és három különböző méretű kupát is vásároltak hozzá, így lesz mivel szélesíteni-takarítani a medret, viszont van olyan rész is, ahol a vízügynek kellene dolgoznia. Jelezték a gondot az illetékeseknek, ám választ még nem kaptak.

Egy másik lényeges kérdésben is a város segítségét kérte az RMDSZ színeiben megválasztott helyi képviselő: a tűzoltószertárnak és a helyi könyvtárnak is székhelyet biztosító épület állaga igencsak romlóban, javítani kellene, mégpedig gyorsan.

Az általános iskolával szemben levő épület mostoha sorsát a Háromszék is többször szóvá tette.

„A falu többi középületének állagáról beszélgetünk, s kiderül, a tűzoltószertárnak és könyvtárnak helyet adó épületre is ráférne némi gondoskodás, hiszen utoljára hat éve újították fel egy részét, s azóta a tetőzet már itt-ott kezdi megadni magát. A könyvtár sorsa tovább szomorodni látszik: még mindig zárva, semmi sem utal arra, hogy változna valami e téren. A kis téka néhány éve a politikai csatározások áldozatául esett. Az (akkor még) RMDSZ helyi szervezetét igazgató Bán István nem éppen törvényesen oda helyezte főhadiszállását. Nagy István nem sokáig nézte tétlenül, élt a rendelkezésére álló eszközökkel s utcára tette. Hogy biztos legyen, nem térnek vissza ellenfelei, bezáratta, s hatósági pecséttel is elláttatta. Három esztendeje se ki, se be a rácsozott ajtókon. A könyvek, ki tudja, talán még nem penészedtek meg, az egerek talán nem rágták össze teljesen...” – írta e riport szerzője 2010-ben, majd bő fél év múlva Kisgyörgy Zoltán is szóvá tette az ügyet:  „A »halálkanyar« után feltűnik a szépen restaurált Hoffmann-kúria, balról a tűzoltószertár régi épülete, s mint kiderül, egyik szobájában a falusi könyvtárnak kellene működnie. – Igen, ott raktározzuk a falu könyveit – tájékoztat azonnal Pál István, a baróti tanács tagja, falufelelős, de hogy milyen állapotban, ki felel értük, azt pillanatnyilag nem tudta megmondani. Nem is firtattuk tovább, hisz ebből is kitetszik, hányan olvasnak a falu közkönyvtárából. Rég bezárt – mondták, a kulcs talán a polgármesteri hivatalban.

 

Veszélyben a könyvek

 

Nyáron tataroznák az épületet: cserepet és deszkát kértek a baróti városvezetéstől, a kézi munkát kalákával fogják megoldani” – írta főmunkatársunk Nem csak baj van Köpecen című riportjában.

Benedek-Huszár János úgy nyilatkozott, hogy a helyi közélet egyik szervezőjével, Romeo Titi Smântânăval megegyeztek abban, a városháza minden szükséges anyagot megad, hogy a közérdeket szem előtt tartók kalákában elvégezhessék a tűzoltószertár – mert hivatalosan az! – felújítását.

A városvezető azt ígérte, ahogy a város minden településén, így Köpecen is elvégzik még idén a topogárfiai felmérést, telekkönyvezik a közterületeket, és figyelik azokat a pályázatokat, amelyek segítségével megoldható lenne a falu víz-, szennyvíz- és gázhálózatának kiépítése.


Köpecet sem kímélte a járvány

Nem bánjuk, hogy Ágoston István családorvos rendelőjéhez a megbeszélt időpontnál hamarabb érkezünk, hiszen a váróteremben kicsit belehallgathatunk a beszélgetésekbe, így száz kérdésre kapott válasznál is jobban kiderül, mi foglalkoztatja az embereket.

A koronavírus-járványtól való félelem – nem meglepő módon – jelen van a sorukra várók közt is: mindannyiuk száját és orrát gondosan feltett maszk fedi el, az újonnan érkezők pedig az ajtó mellett kihelyezett fertőtlenítőt is használják; az idősebbek néha telefonon tájékoztatják szeretteiket arról, várhatóan mikor kerülnek sorra, mikor jöhetnek utánuk.

A három falut is ellátó orvos – Köpec mellett Miklósvár és Felsőrákos tartozik a körzethez – rendelője szép, rendezett, és láthatóan felszerelésből sincs hiány. Hogy ez így van, köszönhető Barót polgármesteri hivatalának és a megyei tanácsnak, melyek az épület felújításában és a felszerelések biztosításában is jelentős szerepet vállaltak. Többek közt sterilizálóhoz, véroxigén-mérőhöz, kissebészeti eszközökhöz, EKG-hoz és defibrillátorhoz, sőt, a betegeknek kiadható oxigénfejlesztőhöz jutott a rendelő.

 

Ágoston István családorvos

 

Az informatikai rendszer akadozik kicsit, de az mindenhol előfordul – mondotta Ágoston doktor, aki szerint a legnagyobb gondot nem a technikai felszerelés hiánya, hanem a családorvosok számának csökkenése okozza: a rendszert annak idején úgy találták ki, hogy egy orvos 1500–2000 embert szolgáljon ki, ám manapság ott tartanak, hogy szinte kétszer akkora közösséget kell ellátniuk.

Erdővidék e szögletét sem kerülte el a járvány: májusig jóformán nem volt fertőzött a faluban, azt követően is csak elvétve, hogy aztán szeptemberben, októberben és némileg novemberben nőjön meg az esetek száma. 

„Mindegyik faluban megfigyelhető volt a pozitív esetek halmozódása: ha valaki bevitte a fertőzést, akkor a közvetlen környezetében fertőzési góc alakult ki. Ezért igyekeztünk célirányosan teszteltetni, s az esetek döntő többségében igazunk is lett, hiszen a hetven elvégzett teszttel hatvanöt fertőzöttet azonosítottunk. Az érintettek felelősségteljesen viselkedtek, a házi elkülönítést viszonylag mindenki betartotta, ezért uralni tudtuk a járványtani helyzetet, és sem súlyos eset, sem haláleset nem volt” – jellemezte az elmúlt hónapok történéseit a családorvos.

Ebben a nehéz időszakban sokat jelentett – mondotta Ágoston István –, hogy a krónikus betegek ellátását, hála a szakorvosok megnőtt számának, a baróti kórháznál meg lehetett oldani, nem kellett Sepsiszentgyörgyre vagy Brassóba menniük.

 

Ige nélkül nem maradt senki

Az elmúlt év történései a köpeci hívő embereket is megviselték. A karantén ideje alatt online tartották az istentiszteleteket, a lazítás időszakában a szabályokat követve a szabadtéren voltak az igehirdetések, amikor pedig lehetett, visszatértek a templomba.

Nagy Károly Kázmér református tiszteletesnek kettős érzése van az online tartott istentisztelettel kapcsolatban. Mint mondotta, az jó, hogy a legegyszerűbb istentisztelet is sokkal nagyobb közönséghez jutott el, mint akár egy-egy hagyományos keretek közt tartott ünnepi, de rendkívül fontosnak tartja az üzenet személyes átadását, az pedig igencsak sérül. „A földkerekség minden pontjáról érkeztek a visszajelzések, még a tengerentúlról is üzenték, milyen jó volt látni őseik templomát és onnan hallani Isten igéjét – ez mindenképp pozitívum volt. Amikor a bezártságból szabadulni kezdett a világ, én mégis azonnal beszüntettem az online istentiszteleteket, mert az otthoniakat szó szerint elkényelmesítettem általa. Pünkösdkor kezdtük kint a templomkertben. Szépen voltunk, nem igaz, hogy nem, de volt olyan, aki utóbb bevallotta, azért nem jött, mert éppen otthon valami egyéb teendője volt, ezért inkább csak hallgatta az istentiszteletet. Erre én azt mondtam magamnak, hogy ezután ne csak hallgassa, ne a telefonon nézze, hanem aki teheti, csak szépen jöjjön oda a templomba” – mondotta.

 

A református templom

 

A lelkésztől a kényszerű bezárkózás időszakában többen kértek személyes vagy telefonos bátorítást. Nem az idősebbek, hanem a szeretteikért aggódó fiatalabbak éltek a felkínált lehetőséggel: munkába járnak, az üzletekben bevásárolnak, könnyűszerrel bevihetik szüleik házába a betegség csíráit. 

A legnehezebb időszakban a gondviselés velük volt, temetést egyet sem kellett tartani, utána pedig a ravatalozónál, a szabályokhoz igazodva, méltóan lehetett búcsút venni az elhunytaktól. A konfirmálást nem virágvasárnap, hanem októberben tartották. Csak az érintettek szűkebb családja és a jubilálók ültek egymástól tisztes távolságra a templomban, mindenki más a templomkertben követte a kihangosított eseményt. Hasonló körültekintéssel tartottak megemlékezést, orgonakoncertet és karácsonyi ünnepséget is.

Hogy milyenek lesznek az elkövetkező hetek-hónapok: a tiszteletes szerint a tavasz mindig új reményt hoz, és ez idén sem lesz másképp.

Hozzászólások
Szavazás
Ön be fogja oltatni magát koronavírus ellen?







eredmények
szavazatok száma 4539
szavazógép
2021-02-23: Magazin - Tibodi Ferenc:

Több, mint egy fekete lyuk (Sörcsap – a székely sörkalauz)

Előlegben csak annyit árulhatok el, hogy a kolozsvári Bere à la Cluj sörmanufaktúra Gaura Neagră nevű itala volt az első kézműves sör, amelyet valaha megkóstoltam, és ezáltal jó magasra került a mérce. Csak valamikor 2018-ban találkoztak útjaink ezzel a seritallal, bár korábban többször is hallottam, olvastam róla. Az egyik barátomtól kaptam ajándékba ezt a porter stílusú habos nedűt, mintha tudta volna, hogy ez nekem nagyon fog ízleni. Éppen a lakásunk felújítási munkálatai miatt voltam kissé lemerülve/lefáradva, s azzal a Gaura Neagrăval jutalmaztam meg magam.
2021-02-23: Gazdakör - Bokor Gábor:

A módosított tervezet sem elfogadható (Sertéstartás korlátozása a háztáji gazdaságokban)

Ismét változott a sertésfarmok nagyságát szabályozó rendelettervezet. A korábbi dokumentum értelmében ötre korlátozták a háztáji, saját fogyasztásra szánt hízósertések számát. A módosítás során törölték a hízósertés fogalmát, de megmaradt az ötfős korlátozás. A változás egyik hozadéka, hogy az öt sertés között lehet koca, malac, süldő is, nem csak hízó, mint korábban fogalmaztak. A módosítás előrelépés, de a gazdák még mindig úgy érzik, az agrártárca beavatkozik tulajdonjoguk gyakorlásába.