Szokták mondani, a kincs ott van, ahol keressük. Ez sokszorosan igaz népzenei és néptáncörökségünk tekintetében, amelyre minden kor rányomta a maga bélyegét, hol szegényítette, hol gazdagította, de teljesen eltörölni soha nem tudta. Ezt használta ki a csíkszeredai Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes, amely először állított össze egy teljes estés előadást a Gyergyó-medence zenei és táncos ékességeiből.
Az ékes Gyergyó című előadás és annak előkészítése példa lehetne, mert van, amit bányászni más vidékeken is, ahol már csak legyintenek, ha a helyi hagyományokról érdeklődnek a kutatók, annál is inkább, mert a Hargita együttes olyan népzenei örökségre hívta fel a figyelmet, amelyről Kodály Zoltán úgy tartotta, a magyarság eredetével összefüggő zenecsíra. Népzenekutatók szerint Bartók Béla, Kodály Zoltán és Molnár Antal 1907 és 1911 közötti gyergyói népzenegyűjtése, az itt élő székelység ötfokú dalainak felfedezése fordulópont volt a magyar zenetörténetben, az ő gyergyói gyűjtéseikhez köthető a pentatónia felfedezése a magyar népzenében. Kell-e ennél több?
Érdemes tehát ott is kincset keresni, ahol egy-egy sajátos szokás, viselet, zenei hangzás, tánc nem került be a gyűjtők elsődleges figyelemkörébe, ezáltal elfelejtettként tartották számon, pedig a magyar néphagyomány minden területen, így a székelység minden zegzugában is kitermelte a saját kincseit, ékességeit. A gyergyói és még nagyon sok vidék népzenei hagyatéka – köztük a korán polgárosodott Háromszéké – nem került be az 1970-es években indult táncházak repertoárjába, emiatt Gyergyó táncait sem járták, tanították, ezért is van különös jelentősége annak, hogy a táncegyüttes egyfajta úttörőként olyan anyaghoz nyúlt, olyasmit vitt színpadra, amit kevesen ismernek. A sepsiszentgyörgyi közönségnek talán nem volt idegen ez a Maros menti ízlésvilág, mert Ivácson László, a Háromszék Táncegyüttes művészeti vezetője révén, aki gyergyóremetei származású, több ízben ismerkedhettek a polgári bálokhoz közel álló táncokkal, de a zeneiségében ősrégi elemeket tartalmazó muzsikával is, olykor rácsodálkozva a cimbalom és a hatlikú furulya együttes hangzására.
Be jó lett volna élő zenével követni a csodálatos gyergyói ékességeket, be jó lenne minél több vidék elrejtett kincseit előbányászni és felmutatni! A digitális térben ez már részben megtörtént, a Romániai Magyar Néptánc Egyesület jóvoltából az Erdélyi Néptánctudás Tárban elérhető (https://erdelyineptanctudastar.neptanc.ro) a különböző vidékek táncanyagának oktatófilmje és a hozzá fűzött ismeretanyag. Fontos lenne ellenben a nagyközönség elé tárni élőben is ezeket a kincseket, hogy minél többen közelről bizonyosodjanak meg ezek értékéről, megtartóerejéről.
Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
