Meglepő fordulatok Rétyen

2021. március 9., kedd, Faluvilág

Hosszabb idő távlatából lehet igazán megtapasztalni, milyen utat tettek meg a Feketeügy menti községhez tartozó falvak és Komolló településrész a rohanó időben. Közelebb kell férni a településtörténethez, esetünkben Réty nyugalmazott családorvosa, dr. Nagy Lajos monográfiájához. „Figyeltem, hogy melyek azok a múltban gyökerező hagyományok, szokások és megtartóerők, amelyeknek köszönhetően a rétyiek – a székelység részeként – századokon át mostoha körülmények között is megmaradtak magyarnak” – írta a szerző. Tizenöt esztendő pergett le Nagy Lajos könyvének megjelenésétől, egy-egy riport, akárcsak a soron következő, pillanatfelvétel a helyi változásokról.

  • Fotó: Albert Levente
    Fotó: Albert Levente

Sikeres esztendő

Van egy sor munkálat, ami befejezésre vár – tájékoztatott Dombora Lehel polgármester, kiemelve, hogy még a községközpont Rétyet és Réty-vidéket sem lehet közművesített térségnek nevezni. Amit mindenképpen be kell fejezni, az az Egerpatak és Szacsva közti műút, melyet tavaly nyáron kezdtek meg, és vonalán három híd is található.

Az aszfalt csak a falu kapujáig tart, mert a település belső útja keskeny, az aszfaltozással pedig várni kellene, amíg le tudnák fektetni a víz- és csatornahálózat csöveit. Ezek értékét tavaly sikerült kispórolniuk a költségvetésben, így önerőből folytatják. Mivel a finanszírozó vidékfejlesztési hatóság meghosszabbította a munkálat befejezésének határidejét 2022-ig, azt addig nyugodtan be tudják fejezni.

A külterületen haladó aszfaltszőnyegre – Egerpatak és Szacsva között – még egy koptatóréteget le kell önteni. Bita előtt a Feketeügyön folytatják a nagy teherbírású híd tavaly megkezdett építését, ezt követné a falun áthaladó műút teljes újjáépítése vízlefolyókkal és járdákkal együtt, a bekötések megépítése az igénylők kapujáig. Ez is a helyi fejlesztési program része.

Elnyúlt a rétyi ravatalozóház építésének folyamata, amire az önkormányzat kb. 450 ezer lejt szánt saját költségvetéséből. Látogatásunk idején az erdővidéki Zöld Út Kft. csapata a tetőt cserepezte. A tervekhez adományként jutott hozzá a Rétyi Református Egyházközség.

– Örvendünk, hogy halad a ravatalozó építése, ám az egyházközségben is lesznek munkálatok – mondotta Deák Botond református lelkipásztor. Ebben az évben tervezik a lelkészi lak tetőzetének teljes felújítását, cserepezését, melyhez anyagi támogatását ígérte a községvezetés. Elvégezték a temető takarítását, és a rend megtartása érdekében egyetlen szemétgyűjtő helyet jelöltek ki abban a reményben, hogy az elődök nyugvóhelyének tisztán tartását a hívek is tiszteletben fogják tartani.

Munkás évbe lépett az eklézsia, a beruházások lebonyolításának felügyeletét Bukur Béla főgondnok végzi. Közmissziói csoportjaik a lehetőségekhez mérten működnek, rendszeresen próbál az egyházközség kórusa, karmestere Demeter Melinda. A megszorítások miatt online folynak az istentiszteletek, s várják, hogy március 14-én szűk körben megemlékezhessenek a magyar szabadságharc évfordulójáról.

 

Dombora Lehel polgármester

 

Mentik a szacsvai templomot

Meg tudják oldani a közvilágítási rendszer teljes felújítását, ezt a környezetvédelmi minisztérium alapjaiból finanszírozzák, a beruházás értéke 400 ezer lej. Idei munka lesz az egerpataki ravatalozóház építése is, tervezése folyamatban, Tusa Attila munkája.

Dénes László Leventétől, az Egerpatak–Szacsva Egyházközségben 391 lelket pásztoroló református lelkésztől megtudtuk, hogy az új ravatalozó területét építés céljából átadták a községi tanácsnak, látványtervét is megtekinthették. Végre beindult a szacsvai műemlék templom restaurálásnak ügye is. Tervezetét a gyergyószentmiklósi Larix Studio készítette el, költségeivel a községi tanács támogatta az egyházat, s ígéret hangzott el a magyarországi Fejér megyei Bicskei körzet országgyűlési képviselőjétől is. Az egerpatakiak falutalálkozót terveznek év derekára, s a lehetőségek függvényében erre meg akarják hívni régi magyarországi testvértelepülésük, a Somogy megyei Böhönye küldöttségét.

Adós a rétyi önkormányzat még két nagyobb teherbírású híd megépítésével abból a pénzből, amit a szacsvai és egerpataki árvíz okozta károk helyreállítására kaptak. Az önkormányzat tervei között szerepel még mintegy 3,5 kilométernyi mellékutca felújítása – javarészt Rétyen és Komollón – az egerpataki központi főút, a templom, a lelkészi lak és a hősi emlékmű környékén. Ezeknek a terveztetése is folyamatban, de pályázati kiírásra várnak. Terveztetik az egerpataki és szacsvai kultúrotthonok felújítását. A teljesen megszűnt szacsvai régi iskola épületét lebontották.

 

Készül a rétyi ravatalozó

 

Megújul a Rétyi Nyír

Olvasom, kissé aggódva, hogy a Rétyi Nyír mögött, közvetlenül a védett terület határán is elmehet a Brassó–Bákó autópálya: a terveket készítő cég négy lehetséges nyomvonalat húzott meg, és ezek egyike az uzoni és szentivánlaborfalvi tavakat is magában foglaló természetvédelmi rezervátum szélén húzódik. Jelenleg van-e a Nyírrel kapcsolatos valamilyen újdonság? – kérdeztük a községvezetőt.

Mint elmondta, az utóbbi időben nagyon megöregedett a védett nyíres műútközeli, mutatósabb része. Kidüledeztek a fák, s a szabályokat tiszteletben tartva rendezni kell a helyet. A természetvédelmi ügynökség megyei képviselete elképzelhetőnek látja a nyíres kitakarítását és az övezet beültetését 2500 nyírfacsemetével. Erre a munkára támogatást kaptak a szomszédos fafeldolgozótól néhány közérdekű létesítmény kivitelezésére. Megrendeltek egy hatástanulmányt, s úgy néz ki, április elején megkezdik az ültetést. A terjedelmes, 2020 hektáros területet nem lehet bekeríteni, hanem az elültetett csemetéket karós-hálós védővel óvják. Irányítótáblákat, tájékoztató pannókat is készíttetnek. Ugyancsak az említett cég támogatja a rétyi központi orvosi rendelő belső felújítását, bebútorozását és orvosi eszközökkel való ellátását, a közösséget szolgáló helyi önkéntes tűzoltó-alakulatot pedig újabb felszerelésekkel segíti.

 

A Feketeügy hídja ezen a területen kap helyet

 

Nem kuporog Komolló végében a mennykő

Dr. Nagy Lajos dallamos nevű falunak nevezi Komollót, mely önálló település volt, de 1968-ban Rétyhez csatolták. Nevére inkább a régészeti irodalomban figyelhetünk fel, hiszen egykor római katonai tábor állott itt. A helyiek Nagyvár néven ismerik, és ide helyezik Kámélusz király várát, tőle eredeztetik a falucska nevét is. „Ő emeltette a várat, rabszolgái surcukban (kötényükben) hordták össze a Várhegy temérdek földjét. Velük ásatta ki a mély sáncokat is, a Várkutat – mesélik az öregek. – A vársánc vizét az angyalosi patak táplálta, a kút pedig nagyon mély volt. Ha valaki abba le merészelt menni az ott elrejtett temérdek kincset megkeresni, örökre megnémult.”

A tábor Kr. u. a II. század utolsó felében épült. Ez védte az egykori római utat, amely az Ojtozi-szoros felé vezetett.

A Feketeügy teraszán áll a falu református temploma. Első említése a XVIII. századból való. Kazettás mennyezetét földrengés pusztította.

Vidékszerte fél évszázaddal ezelőtt ismert volt egy szólásmondás: kuporog, mint Komolló végében a mennykő. A nagy víz, a Feketeügy vonzotta az istennyilát – magyarázták a régiek. Komollón egymást követték a villámcsapások és az azok okozta nagy tüzek. Mára már a szólásmondásnak is csak az emléke maradt. Amióta a falu közelében halad el egy magasfeszültségű villanyvezeték, fémből készült tartóoszlopain villámhárítókkal, ismeretlen a faluban a villámcsapás – magyarázzák a szólásmondás eltűnésének okait a ma élők.

A komollói ember nagyon büszke és szívósan ragaszkodik faluja nevéhez, 2004-ben rovásírásos táblát is szereltek a falukapuba. Komolló jeles szülötteként tartjuk számon Biró Vencel (1851–1891) néptanítót, gyümölcs- és virágnemesítőt. Ő jelöltette meg a csángó költő, Rab István szülőházát emléktáblával Zajzonban. Itt született 1898-ban Reznek Jenő jogász és honvédszázados, a magyar lovassport egyik ismert alakja. Itt élt és tanított az irodalmár Benkő Ágnes (1895–1980) tanár, a moldvai asszonyok életének tanulmányozója, Ignácz Rózsa írónő kor- és levelezőtársa.

Nem elszigetelt település Komolló, hiszen két aszfaltozott úton is meg lehet közelíteni a terasztetőn található E–574-es nemzetközi műútról. A helyben lévő Tódor Panzió az év bármely időszakában várja az érdeklődő turistákat. Sajnos, a település saját iskolája megszűnt, de önálló egyházközsége és gyülekezete van, társadalmi élete sok szállal kötődik a községközpont Rétyhez. Templomának, lelkészi lakásának felújítása a soros lelkipásztorok és a gyülekezet érdeme.

Az építéseknek-tatarozásoknak még most sincsen vége – tudtuk meg Barthos Károly református lelkipásztortól, középiskolai vallástanártól, aki elmondta, hogy nagy lelkesedéssel közmunkáztak hívei az imaház felújításánál, ami mintegy 85 százalékban elkészült, és felújítás előtt áll az egyházi tulajdonban levő kultúrház. Anyagiakkal támogatta azt a községi tanács, az egyházkerület és a gyűjtést szervező presbitérium. Az egyházközség főgondnoka Farkas Sándor, gondnok Szász Béla.
A községvezetés szerint az egerpataki ravatalozóval egy időben kezdenék ebben az esztendőben a komollói ravatalozót is, amelynek készül a tervezete, helyét a templomot körülvevő temetőkertben jelölték ki.

 

Antos János Általános Iskola

 

Sej, Nagyabonyban…

A rétyi Antos János nevét vette fel az általános iskola még néhai Kelemen Antal igazgató tanár idejében. A rétyi ravatalozó közvetlen közelében pillantottuk meg az Antos család sírboltját, melynek hasonmását e sorok írójának is volt alkalma megtekinteni a Szolnok közelében fekvő abonyi temetőben. Innen a két település egykori kapcsolata. Jó volt látni, hogy mind az itthoniak, mind az abonyi református egyházközség vezetői ápolják-védik az emléksírboltokat.

A szülőföld és szülőfalu iránti vonzalom alapján rendelkezett úgy az Abonyba szakadt rétyi Antos János (1819–1906) honvéd vezérkari alezredes, református egyházi főgondnok, hogy az otthoni síremlékhez hasonlót építsen Abonyban is. Részt vett az 1849. augusztus 2-i debreceni csatában. Világosnál letette a fegyvert, hatévnyi várfogságra ítélték. 1851-ben szabadult kegyelem útján leendő anyósa, Radák Istvánné Rhédey Klára közbenjárására, és még abban az évben feleségül vette lányát, báró Radák Katalint. Mindketten ott pihennek a rétyihez hasonló abonyi sírboltban.

Kelemen Antal maga is ellátogatott Abonyba, amikor emlékkopját állított az abonyi kripta előterébe, és hazatérve találóan döntött, amikor Antos Jánosról nevezte el a szülőfalu iskoláját, és feleségéről, Radák Katalinról a rétyi óvodát, melyeknek megírta a történetét is.

Már Orsolya, a 273 tanulót számláló rétyi tanintézet igazgató-tanára elmondta, hogy a gyerekek őrzik iskolájuk névadójának emlékét. Látogatásunk idején zöld forgatókönyv alapján folyt a tanítás Rétyen. Tanfelszerelésben nincsen hiány, táblagépeket és laptopokat kaptak a megyei tanfelügyelőségtől, maguk is sikeresen pályáztak, és támogatásáról tett ígéretet a helyi önkormányzat is. Utóbbi azt is megígérte, hogy anyagilag támogatja az iskola udvarán sportpálya kialakítását, rendezését.

Hozzászólások
Szavazás
Ön szerint mikor lesz vége a koronavírus-járványnak?







eredmények
szavazatok száma 637
szavazógép
2021-03-09: Magazin - :

Dán Filmnapok a Művész moziban

Március 5. és 18. között első alkalommal szerveznek dán filmnapokat a sepsiszentgyörgyi Művész moziban, melyen betekintést nyerhetünk a dán filmekre jellemző provokatív témák művészi szintű boncolgatásába. A legtöbb esetben intim drámákat látunk, amelyek morális, etikai és jogi kérdéseket feszegetnek, de azokra sosem kapunk egyértelmű, helyes válaszokat.
2021-03-09: Gazdakör - Bokor Gábor:

Véglegesítették az agrárköltségvetést

A költségvetési törvény elfogadásával véglegessé vált a mezőgazdaságra szánt keret is, a kormány szerint reális alapokra helyezték a büdzsét. Tavalyhoz képest nőtt a pénzkeret, 2020-ban 47,5 milliárd lejből, idén 64,3 milliárd lejből gazdálkodhat az agrárminisztérium. A növekedés az uniós újjáépítési és felzárkóztatási alapból lehívható összegnek köszönhető – az ország maga dönthet arról, hogy mire költi ezt a pénzt. Az agrártárca költségvetése a tervezett programok révén kielégíti a gazdák igényeit, másrészt az agráradminisztráció költségeit is biztosítja – mondotta érdeklődésünkre Könczei Csaba parlamenti képviselő, a képviselőház mezőgazdasági bizottságának tagja.