2013. március 10.Tízezrek Székelyföld autonómiájáért

2021. március 10., szerda, Történelmünk

A koronavírus-járvány okán hozott megszorító védekezési intézkedések következtében nem lehet felvonulást szervezni Marosvásárhelyen, elmarad az autonómiatüntetés a székely vértanúk postaréti emlékművénél. Ma, a székely szabadság napján felelevenítjük a 2013-ban tartott első tömegrendezvény hangulatát, Farkas Réka Tízezrek Székelyföld autonómiájáért című, a Háromszék 2013. március 11-i számában megjelent tudósításából idézünk részleteket.

  • Autonómiatüntetés Marosvásárhelyen.  Fotó: Albert Levente
    Autonómiatüntetés Marosvásárhelyen. Fotó: Albert Levente

Autonómiáért még nem vonultak utcára ennyien az elmúlt húsz évben, az óvatos becslések szerint legalább harmincezren tüntettek Marosvásárhelyen a székely szabadság napján. A tömeg másfél kilométeren, tömött sorban hömpölygött a székely vértanúk emlékművétől a prefektúráig, újra és újra felharsantak a már jól ismert jelszavak: Autonómiát!, Vesszen Trianon!, Itthon vagyunk!, Vásárhely nem Románia!

Gyakran skandálta a tömeg az utca szélén álldogálóknak, ablakokból nézelődőknek: Gyertek velünk! Rendbontás nélkül, emelkedett hangulatban, nyolc óra után ért véget a nagygyűlés, tegnap este valóban leomlottak a félelem falai, s amint a tömegben is elhangzott, Marosvásárhely központja, ha csak néhány órára, de ismét „a magyaroké lett”.

Sokan utaztak autóbuszokkal Marosvásárhelyre, s a rendőrség gondoskodott a ráhangolásról, Marosvásárhely 60 kilométeres körzetében sorra állították meg, ellenőrizték a járműveket, volt olyan busz is, amelyet négyszer intettek le az egyenruhások. (…) Négy óra után már gyülekezett a tömeg a Postarét felső részében, számos csoportban, települési táblák alatt ott voltak a háromszékiek is, s maradtak annak dacára, hogy többször nekieredt az eső. (…) A kék-arany zászlók sem hiányoztak, az elmúlt időszakban egyre megszokottabbá váló székelyzászló-tenger elborította az emlékmű környékét. (…)

 

A szabadságot az autonómia jelenti

A marosvásárhelyi autonómia­tüntetést szervező Székely Nemzeti Tanács (SZNT) elnöke, Izsák Balázs egy bejelentéssel kezdte felszólalását: tárgyilagos becslések szerint legalább harmincezren vagyunk. A székely szabadság napja ezután a jövőben is azt idézi majd, hogy a székelyek kinyilvánítják a szabadság iránti igényüket.

„Ma a szabadság igénye Székelyföld területi autonómiáját jelenti” – mondotta, hozzáfűzve: ezért a célért békésen tüntetni elemi jogunk, itt, Marosvásárhelyen is, félelem nélkül. Idézte Antal Árpád sepsiszentgyörgyi polgármester szavait: félelemre nem lehet jövőt építeni, éppen ezért nagyon fontos megüzenni román honfitársainknak, illetve azoknak, akiket az 1990-es fekete márciussal riogatnak, hogy nem félünk. „De másnak sincs oka félni tőlünk, a jog népeként, a törvény rendjével akarjuk, igényeljük a szabadságot, mert Székelyföld autonómiája nem más, mint a szabadság törvényi és intézményi garanciája” – hangsúlyozta Izsák Balázs. (…)

Tőkés László (…) vázolta: Az autonómia, a nemzeti önrendelkezés előfeltétele, lételeme, kerete és közege nemzeti közösségünk életének, olyan, mint a természet számára a víz, a levegő, a napfény. (…) Ugyanaz a szabadság, ugyanaz az önrendelkezési jog illet meg bennünket, mint bármelyik európai nációt, mondotta, majd hozzáfűzte: „nem engedünk a 48-ból, nem engedünk a 89-ből”. (…)

 

Székelyföld egységes

A Magyar Polgári Párt nevében Bíró Zsolt jelentette ki: „Székelyföldet a jó Isten is egységes egésznek teremtette, a nyolc székely szék egy közigazgatási egység. (…) Forradalmaink és hőseink emléke kötelez.” Az Erdélyi Magyar Néppárt üzenetét Sánta Imre tolmácsolta: a magunk harcát meg kell vívnunk, nem a csatatereken, hanem a hit és a szavak fegyverével – hangsúlyozta. (…) „Nem kérünk többet, de kevesebbet sem, mint amihez Isten adta jogunk van: szabadságot a székely népnek, autonómiát Székelyföldnek” – zárta beszédét.

Izsák Balázs felolvasta a nagygyűlés petícióját, amelyet a jelenlevők közfelkiáltással elfogadtak, majd a jelen levő szervezetek, pártok koszorút helyeztek el az emlékműnél. (…)

A magyar és a székely himnusz el­éneklése után, fél hét után néhány perccel indult meg hosszú sorban a tömeg a prefektúra elé. (…)

Hozzászólások
Szavazás
Ön szerint mikor lesz vége a koronavírus-járványnak?







eredmények
szavazatok száma 637
szavazógép
2021-03-10: Kultúra - :

Czegő Zoltán: Székely szabadulás

Ez lenne hát az utolsó tavasz
Hiába állítod mert ez sem az
Annyi volt már a hatalom s dicsőség
Oda és vissza megtagadták
egyikünk másikunk ősét
2021-03-10: Történelmünk - :

A Postaréten kivégzett vértanúk

A Székely Nemzeti Tanács 2012. január 6-án a székely szabadság napjává nyilvánította március 10-ét, mivel 1854-ben ezen a napon végezték ki a marosvásárhelyi Postaréten bágyi Török János marosvásárhelyi kollégiumi tanárt, martonosi Gálffi Mihály székelyudvarhelyi ügyvédet és nagyváradi Horváth Károly orbaiteleki földbirtokost, a Makk-féle titkos szervezkedés székelyföldi vezetőit. Székely szabadság napi összeállításunkban néhai Kádár Gyula történésznek a Háromszék 2015. március 7-i számában megjelent, A székely vértanúk című tanulmányából közlünk a Marosvásárhelyen kivégzettekre vonatkozó részleteket.