A Postaréten kivégzett vértanúk

2021. március 10., szerda, Történelmünk

A Székely Nemzeti Tanács 2012. január 6-án a székely szabadság napjává nyilvánította március 10-ét, mivel 1854-ben ezen a napon végezték ki a marosvásárhelyi Postaréten bágyi Török János marosvásárhelyi kollégiumi tanárt, martonosi Gálffi Mihály székelyudvarhelyi ügyvédet és nagyváradi Horváth Károly orbaiteleki földbirtokost, a Makk-féle titkos szervezkedés székelyföldi vezetőit. Székely szabadság napi összeállításunkban néhai Kádár Gyula történésznek a Háromszék 2015. március 7-i számában megjelent, A székely vértanúk című tanulmányából közlünk a Marosvásárhelyen kivégzettekre vonatkozó részleteket.

A Makk-féle szervezkedés

Az 1848–49-es szabadságharc leverése után Magyarországon bevezették az abszolutizmust. Erdélyben öt éven keresztül terror, ostromállapot uralkodott, ez az időszak – az akasztások, a kivégzések, a bebörtönzések nagy száma miatt – kötélkorszak néven is fennmaradt. A rendszer a besúgók hálózatára, a modern alapokra helyezett politikai rendőrségre támaszkodott.

A magyarság egyre nehezebben tudta elfogadni az abszolutizmust, és egyre többen reménykedtek egy új szabadságharc kitörésében. Kossuth Lajos 1851. június 25-én bízta meg Makk József ezredest az erdélyi titkos katonai mozgalom szervezésével. Makk kiáltványban mozgósított az osztrák uralom ellen, így a hatóságok korán tudomást szereznek a katonai szervezkedésről. Úgy tervezte, hogy településenként nyolc-tíz tagú gerillacsapatokat szerveznek, felkészülnek arra, hogy a felkelés kitörésének pillanatában átvegyék a közigazgatást, a kincstári pénztárakat, és lefegyverezzék a zsandárokat, majd a titkos alakulatok egyesüljenek a hadsereggel.

Magyarországot tizenkét kerületre, úgynevezett hónapra tagolták. Erdély három, Székelyföld egy hónapból áll. Minden kerületnek van vezetője. A hónapok hetekre, azaz megyékre, székekre bomlanak, majd napokra, vagyis településekre és további kisebb egységekre, órákra, percekre, másodpercekre. A legutolsó megnevezés az egyszerű katonát fedi.

A titkos mozgalomba bekapcsolódó csak a felettesét, illetve az alárendeltjét ismerhette. Az utasításokat titkosírással tervezték továbbítani. A mozgalom női tagjainak feladata a futárszolgálat szervezése, a mozgalom céljainak népszerűsítése, a szabadságharc egészségügyi ellátásának megteremtése volt.

Székelyföldön 1851. július és 1853. október 6-a között Makk József ezredes irányításával két titkos katonai jellegű szervezkedésre került sor.

 

A Török János vezette megmozdulás

Rózsafi Mátyás republikánus újságíró 1851-ben érkezett Erdélybe. Útja a legradikálisabb régióba, Háromszékre vezetett. Orbaiteleken felkereste Horváth Károly földbirtokost. Két héten keresztül a Horváth-kúria valóságos főhadiszállássá alakult. Háromszéket hét körzetre osztották, ezek vezetőit Horváth személyesen bízza meg. Rózsafi itt találkozott Török János marosvásárhelyi református kollégiumi tanárral, akit Makk ezredes előzetes engedélyével a székelyföldi szervezet vezetőjévé neveztek ki. Török Székelyföldet négy „hétre” tagolta. Csíkszék élére Veress Ignác csíksomlyói páter került, a háromszékiek vezetője Horváth Károly, Udvarhelyszék – Bardoc fiúszéket is beleértve – vezetője Gálffi Mihály ügyvéd, Aranyos- és Maros­szék irányítását Bíró Mihály kisgörgényi földbirtokos vállalta.

A szervezkedésbe bevonták a közép- és kisbirtokos nemességet, az értelmiséget és a városi polgárságot, de szép számban kapcsolódtak be egyszerű földművesek is. Törökék mintegy négy-ötezer embert akartak katonai kiképzésben részesíteni. A szervezetbe a legtöbb tagot a Gálffi vezetése alatt álló Udvarhelyszéken mozgósították. Így például Bereczky Sándor helységparancsnok 403 hadra fogható embert vont be a titkos mozgalomba. A szervezés ekkor túllépte az összeesküvés szűk kereteit, katonai mozgalommá szélesedett. Az emigrációval való kapcsolattartás egyre nehezebb, a pénzhiány éreztette hatását, amihez még hozzájárult az osztrák titkosrendőrség kettőzött ébersége is. A mozgalom tömegbázisának növelésére Horváth Károly balavásári szőlőbirtokára a szüret idejére megbeszélésre hívták össze a székelyföldi, erdélyi és a pesti szervezetek vezetőit is. Megvitatták a különböző régiókkal való kapcsolattartást, a futárszolgálat és levelezés módját. A mozgalom kezdettől fogva a titkosszolgálat megfigyelése alatt áll. Bíró Mihály, beférkőzve Török és Horváth bizalmába, Maros- és Aranyosszék irányítójaként már augusztus derekától jelentette az eseményeket, elárulta az évszaki rendszer működési szabályzatát és a titkos levelezések kulcsát is.

A nyomozás elvezetett Makk ezredes bukaresti lakásához is, de nem tudták megszerezni a mozgalomra vonatkozó dokumentumokat, és Makk elfogása is meghiúsult. Az első letartóztatásokra Magyarországon került sor. A csíkszéki mozgalom vezetőjét, Veress Ignácot 1851 decemberében Pesten tartóztatták le, majd januárban Pozsonyban akasztották fel. 1852. január 24-én fogságba vetették a székelyföldi mozgalom vezetőit. Később még hatvan gyanúsított kerül a vádlottak padjára. 1852. június 13-án újabb letartóztatások, majd a két évig tartó kihallgatás után a nagyszebeni hadbíróság Török Jánost, Gálffi Mihályt és Horváth Károlyt kötél általi halálra ítélte. Az ítéletet Marosvásárhelyen a Postaréten 1854. március 10-én hajtották végre.

(A Váradi József vezette mozgalomról egy későbbi lapszámunkban szólunk)

Hozzászólások
Szavazás
Ön szerint mikor lesz vége a koronavírus-járványnak?







eredmények
szavazatok száma 635
szavazógép
2021-03-10: Történelmünk - :

Tízezrek Székelyföld autonómiájáért (2013. március 10.)

A koronavírus-járvány okán hozott megszorító védekezési intézkedések következtében nem lehet felvonulást szervezni Marosvásárhelyen, elmarad az autonómiatüntetés a székely vértanúk postaréti emlékművénél. Ma, a székely szabadság napján felelevenítjük a 2013-ban tartott első tömegrendezvény hangulatát, Farkas Réka Tízezrek Székelyföld autonómiájáért című, a Háromszék 2013. március 11-i számában megjelent tudósításából idézünk részleteket.
2021-03-10: Pénz, piac, vállalkozás - Ferencz Csaba:

Nők munkában (Munkaerőpiac)

A nemzetközi nőnap alkalmából több elemzés is megjelent a nők munkapiaci helyzetéről. Ezekből szemlézve egyebek mellett az is kiderül, hogy még az Európai Unión belül is nagyok az eltérések az országok között, az egy éve tartó világjárvány pedig az addigi folyamatokat is jelentősen befolyásolta.