Az utolsó rendi országgyűlés és az európai forradalmak

2021. március 13., szombat, Történelmünk

Március 15-éhez közeledve mai Történelmünk rovatunkban az 1848. március 15-höz vezető eseményeket összegezzük. Hermann Róbert történész Forradalom és szabadságharc, 1848–49 című, Budapesten a Kossuth Kiadónál 2009-ben kiadott könyvének első, Az utolsó rendi országgyűlés és az európai forradalmak című fejezetéből idézünk a szerkesztőség alcímeivel. Rovatunk március 15-i különkiadásában a pozsonyi és pesti márciusi eseményekről számolunk be.

  • Az országgyűlések városa, Pozsony – Arthur Heyer akvarellje. Fotó: Digitális Képarchívum
    Az országgyűlések városa, Pozsony – Arthur Heyer akvarellje. Fotó: Digitális Képarchívum

(…) Amikor 1847 novemberében összeült a magyar rendi ország­gyűlés, az alsótáblán immáron az ellenzék volt többségben. Az ellenzék soraiban először vett részt követként az országgyűlésen Kossuth Lajos. Az ellenzék célja a polgári alkotmányos Magyarország megteremtése volt. Bécsben azonban nem akartak engedni az ellenzék követeléseinek. A felsőtáblai konzervatív többség segítségével egészen 1848. február végéig sikerrel akadályozták meg azt, hogy az országgyűlés érdemi eredményeket érjen el. A birodalom külpolitikai helyzetének megrendülése azonban csakhamar megteremtette annak esélyét, hogy a magyar ellenzék létrehozhassa a Habsburg Birodalmon belül önállósággal rendelkező, polgári alkotmányos Magyarországot.
 

Európa forradalmai

1848 első európai forradalma január 12-én a szicíliai Palermóban tört ki az abszolutisztikus uralkodói gyakorlat ellen, s ez már jelezte, hogy Európa újabb forradalmi hullám előtt áll. A január 27-i nápolyi forradalom, az észak-itáliai nyugtalanságokról érkező hírek mind-mind azt vetítették előre, hogy küszöbön áll az európai hatalmi viszonyok újabb átrendeződése. Mozgolódásokról érkeztek hírek Csehországból és az osztrák tartományokból is. Az okok sokrétűek voltak. A kapitalizálódó kontinens ekkor élte át az első világgazdasági válságot, az előző évek rossz termése miatt éhínség söpört végig Nyugat-Európán. Az európai áttörést azonban csak a február 22-én Párizsban kitört forradalom hozta meg. A párizsi nép elűzte Lajos Fülöpöt, a „polgárkirályt”, s kikiáltotta a köztársaságot.

A párizsi forradalomban nem annyira a gazdasági válság és az éhínség, sokkal inkább a politikai elégedetlenség öltött testet. A sors fintora, hogy Lajos Fülöp 1830-ban maga is forradalom révén került hatalomra. Ideiglenes kormány alakult, amelynek valamennyi politikai árnyalat képviselői tagjai voltak. A franciák forradalmát heteken belül követte a többi európai főváros és központ megmozdulása is. Csupán a kontinens két – politikai értelemben is szélső – pontja, a polgári alkotmányos Nagy-Britannia és az önkényuralmi Oroszország maradt szinte érintetlen a forradalmi hullámtól.

Kossuth Lajos ás Batthyány Lajos – az alsó- és felsőtáblai ellenzéknek a cselekvés időszerűségét tekintve radikálisabb nézeteket valló vezetői – úgy látták, a Habsburg Birodalom megrendült külpolitikai helyzetét fel kell használni a reformellenzék programjának megvalósítására. Már február végén arra akarták kérni az uralkodót, hogy „békét szerezzen a kormány, mert erre szükségünk van; ezt másképp nem érheti el, mint ha népeinek alkotmányt ád; és a jó magyar vért ne áldozza fel az olasz szabadság elnyomására”. Olyan követelés volt ez, amely egyszerre tükrözte az ellenzék széles külpolitikai látókörét és józanságát. Batt­hyány és Kossuth tudta, hogy Magyarország szabadsága csak akkor áll majd biztos alapokon, ha az örökös tartományokban is alkotmányos lesz a kormányzás, mert a birodalom két felének eltérő érdekei csak azonos politikai rendszer és kölcsönös partnerség mellett egyeztethetők össze.
 

Kossuth indítványa

Kossuthék indítványát ekkor még – 1848. február végén – az ellenzék többsége sem támogatta. Megérzésük helyességét azonban bizonyította, hogy néhány nap múlva, március l-jén befutott Pozsonyba a párizsi forradalom híre. Ekkor már az ellenzék egésze a fellépés mellett döntött. Március 3-án Kossuth az ellenzék nevében történelmi jelentőségű indítvánnyal lépett fel az alsótábla kerületi ülésében, felszólítva az országgyűlést, „emeljük fel politikánkat a körülmények színvonalára”. Úgy vélte, a birodalom vezetőinek választaniuk kell az államalakulat jövendő érdeke és egy korhadó rendszer fenntartása között. Részben nyíltan, részben a sorok közé rejtve, követelte Magyarországon a közteherviselés, a politikai jogegyenlőség, a népképviselet és a független nemzeti kormány megteremtését. Ám ezzel nem elégedett meg, s annak tudatában, hogy e követelések elhangozhatását is a külpolitikai helyzet változásai tették lehetővé, a sorok közé rejtve, egyszersmind alkotmányt követelt a Habsburg Birodalom örökös tartományainak is.

A párizsi forradalom híre megrettentette ugyan a hatalom birtokosait, s a birodalom pénzügyi helyzete – nem először és nem utoljára – válságos volt, de továbbra is számíthattak I. Miklós, minden oroszok cárja fegyveres segítségére. Ám Kossuth Bécsben német nyelvre azonnal lefordított és kinyomtatott beszéde olyan erjedést indított meg a császárvárosban, amely lehetetlenné tette az erőszakos reagálást. (Ebben szerepe volt annak is, hogy a fordításban az örökös tartományoknak adandó alkotmány sokkal hangsúlyosabban szerepelt, mint az eredeti beszédben.) Március 13-án Bécsben kitört a forradalom, Klemens Metternich herceg, a gyűlölt kancellár kénytelen volt lemondani és elmenekült, az uralkodó pedig alkotmányt ígért Ausztria népeinek.

Hermann Róbert

Hozzászólások
Szavazás
Ön szerint mikor lesz vége a koronavírus-járványnak?







eredmények
szavazatok száma 639
szavazógép
2021-03-11: Család - :

Az egyházban bíznak leginkább

Az egyházban, a katonaságban és a Román Akadémiában bíznak a legnagyobb mértékben a romániaiak az első, Romániában elkészített hitéleti felmérés szerint.
2021-03-11: Történelmünk - :

A Váradi József vezette mozgalom (Székely vértanúk)

A Székely Nemzeti Tanács 2012. január 6-án a székely szabadság napjává nyilvánította március 10-ét, mivel 1854-ben ezen a napon végezték ki a marosvásárhelyi Postaréten bágyi Török János marosvásárhelyi kollégiumi tanárt, martonosi Gálffi Mihály székelyudvarhelyi ügyvédet és nagyváradi Horváth Károly orbaiteleki földbirtokost, a Makk-féle titkos szervezkedés székelyföldi vezetőit. Tegnapi, székely szabadság napi összeállításunkban néhai Kádár Gyula történésznek a Háromszék 2015. március 7-i számában megjelent, A székely vértanúk című tanulmányából közöltünk a Marosvásárhelyen kivégzettekre vonatkozó részleteket A Postaréten kivégzett vértanúk címmel. Mai Történelmünk rovatunkban a Váradi József-féle katonai szervezkedésről és megtorlásáról szólunk a jelzett forrás alapján.