Sajtószabadság és sajtótörvény

2021. március 15., hétfő, Történelmünk

A magyar sajtó története című, Szabolcsi Miklós által főszerkesztett trilógia második kötetéből (Akadémiai Kiadó, Budapest 1985), A sajtótörvény című fejezetből idézünk az alábbiakban, kapcsolódva Petőfi Sándor 1848-as naplójából a sajtószabadság március 15-i „kivívásáról” a 7. oldalon közölt részletekhez.

A polgári sajtószabadság ügye nem zárult le a pesti forradalom győzelmével. Az elv törvénybe foglalásáig, szabályos formák között, még egy kissé hosszabb folyamatnak kellett eltelnie, több szakaszban, nem kis küzdelmek között.

Az első, ideiglenes szabályozás attól a kormányszéktől származott, amelynek az új, polgári államban meg kellett szűnnie. (…) A helytartótanácsnak ez az ideiglenes szabályzata, amelynek addig kellett érvényben maradnia, „míg a törvényhozás rendelkezend”, az első szakaszban kimondta, hogy „a sajtó minden megelőző censura nélkül, szabadon működik”. A továbbiakban viszont a rendelet „a sajtó kicsapongásai és visszaéléseinek kellő megtorlása végett” előírta, hogy a kinyomott sajtótermékből, amelyért mindig készítője felelős, egy példányt meg kell küldeni az e célra kijelölt, 25 tagú bizottság elnökének. E bizottság azután, ha az adott terméket sajtóvétségben elmarasztalandónak tekinti, az ügyet a bírósághoz továbbítja. (…)

Az új, polgári nemzeti állam berendezését, a sajtó ügyével együtt, természetesen még ezután, a pozsonyi országgyűlésnek kellett törvénybe foglalnia. (…) A forradalmi Pest, mint utóbb is kitűnt, elég erős volt ahhoz, hogy a liberális nemeseket előrelendítse és támaszt adjon Kossuthnak a nemesi jobbszárny és Bécs vonakodásával szemben. Ahhoz viszont természetesen nem volt elég erős, hogy az irányítást saját kezébe vegye át a nemességtől. (…)

Pozsony és Pest e belső feszültsége, ellentéte magyarázta meg, hogy az országgyűlés mindjárt ezután, március 20-án, éppen a sajtótörvény ügyében szinte váratlanul szűkkeblűnek mutatkozott. Pest hatása e téren nem annyira előrelendítő, mint inkább ellenállást keltő erőként érvényesült. A szabad sajtót elsősorban a márciusi ifjak, a pesti radikálisok tartották a maguk legfőbb eszközének, amely, ha kell, a nemesi liberálisokkal szemben is felhasználható. A pozsonyi nemesek viszont, a pesti forradalmi hírektől megriadva, éppen ezért ezt a sajtószabadságot, amelyet korábban maguk is sokat emlegettek, most mint a radikalizmus ellenük is fordítható, fő fegyverét igyekeztek a maguk szempontjából, vagyoni cenzus segítségével, lehetőleg veszélytelenné tompítani. (…)

A sajtótörvény javaslata, amely az országgyűlési „röpíven” Pestre március 22-én délelőtt érkezett, a legnagyobb felháborodást váltotta az alig egy hete kivívott sajtószabadság szülővárosában. (…) Hogy mennyire, az az egyébként korántsem radikális Pesti Hírlap mindjárt ehhez fűzött, saját kommentárjából is kitűnt: „A törvényhozás tagjai, úgy látszik, nem ismerik az itteni mozgalmak nagy jelentőségét.” Ezért is jó lenne, ha az országgyűlés Pestre tenné át székhelyét, „mielőtt valami közjogi organisatióhoz fogna”. Itt ugyanis más a légkör. (…) Ez a sajtótörvény „sok részben rosszabb állapotot idézne elő az irodalomra nézve” a március 15. előttinél. (…)

A pesti városháza tanácstermében aznap délután 3 órakor megnyílt közgyűlésen az ismét felolvasott javaslat „rendkívüli ingerültséget idézett elő”. A roppant számú hallgatóság, amely „még a szomszéd termeket, előcsarnokokat, sőt a felvezető lépcsőzeteket” is elfoglalta, „még felolvasás közben”, tehát a tulajdonképpeni tárgyalás előtt, „zajosan követelte” a javaslat megégetését. (…) A nyilvános megégetésre, bár Vasvári és Nyáry ellenezte, a városháza előtti Szabadság téren, a tömegben még a felszólalások alatt sor került. Végül, Nyáry javaslatára, úgy döntöttek, hogy Pulszkyt futárként, egy határozott hangú felszólítással, azonnal Pozsonyba küldik Batthyányhoz. „Miniszterelnök Úr!” – kezdődött az irat. „Mit e város lakossága a sajtó felszabadításával mártius 15-ikén dicsően kivívott, azt a törvényhozás… tökéletesen lerombolni indul”. (…)

A módosításokat mind a kerületi ülés, mind március 24-én az országos ülés egyhangúlag elfogadta. (…) A főrendek március 28-án még néhány kisebb jelentőségű módosítást javasoltak, amelyekhez részben az alsótábla is hozzájárult március 31-i üzenetében, amely után a szöveget a felsőtábla is elfogadta. Az uralkodói szentesítésre április 7-én került a sor, miután félretették az egy-két részletkérdésben még mindig akadékoskodó magyar kancellária, illetve az államkonferencia ellenvetéseit. A szentesített törvényt 1848. április 11-én hirdették ki. Az új sajtótörvény 1. paragrafusa leszögezte, hogy „gondolatait sajtó útján mindenki szabadon közölheti és szabadon terjesztheti”. Utána persze egy sor további paragrafus e szabadságnak korlátokat szabott. (…)

A 48-as sajtótörvényt a radikálisok oldaláról e módosított, enyhített formájában is megszületésétől kezdve sok bírálat érte. (…) Petőfi június végén a Radical Kör megbízásából készített előterjesztésében leszögezte: „egyesültünk a valódi és feltétlen, minden kaucziótól ment sajtószabadság kivívására”, mivel a március 15-én kivívott sajtószabadságot „a pozsonyi nemesi gyűlés zsarnoki törvényei által megbuktatá”. (…)

Petőfiék elképzelése egy új, jobb sajtótörvényről természetesen jóval demokratikusabb, haladóbb volt, mint a liberális nemesek elég szűkkeblű polgári sajtószabadsága. De hangsúlyoznunk kell, hogy ez utóbbi is polgári sajtószabadság volt. Olyan, amelyet a polgárosodó, a polgári átalakulást vezető nemesség saját érdekeinek feláldozása nélkül elfogadhatott, de amely a feudális rendszer gyakorlatától alapvetően különbözött, és amely mégis igen lényeges fordulatot hozott.

Hozzászólások
Támogassa a Háromszéket! Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Szavazás
Részt kíván-e venni a június 9-i európai parlamenti választásokon?









eredmények
szavazatok száma 753
szavazógép
2021-03-15: Történelmünk - :

Pozsony és Pest márciusa

A Történelmünk rovat március 15-i különkiadásában Hermann Róbert történész Forradalom és szabadságharc 1848–1849 című, Budapesten a Kossuth Kiadónál 2009-ben megjelent könyvéből az 1848. márciusi pozsonyi és pesti eseményekről szóló fejezetet közöljük.
2021-03-15: Belföld - :

Autonómiában testet öltő szabadságot követelünk

Erről Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke beszélt a Székely Szabadság Napja és a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) nemzeti régiók védelméről szóló európai polgári kezdeményezése kapcsán Kolozsváron, ahol pénteken tartott sajtótájékoztatót Izsák Balázs és Ferencz Csaba, az SZNT elnöke, illetve alelnöke és Szilágyi Zsolt, az EMNP külügyi és nemzetpolitikai bizottságának elnöke társaságában. Interneten csatlakozott hozzájuk Erika Casajoana Daunert katalán politikus is.