Március 15.A Kossuth- és Széchenyi-díj

2021. március 16., kedd, Magazin

A március 15. alkalmából kiosztott Kossuth-díj a legmagasabb magyar állami művészeti-kulturális kitüntetés, a Széchenyi-díj a legmagasabb magyar állami tudományos kitüntetés. A kitüntetésre javasoltakra az e célra létrehozott bizottság ajánlása alapján a kormány tesz előterjesztést, a díjakat a köztársasági elnök adományozza. A kitüntetettek a jutalom, az okirat és a jelvény mellett egy emlékszobrot kapnak. A 89 mm magas, bronzból készült, aranyozott, Kossuth Lajos, illetve Széchenyi István alakját formázó kisplasztikai alkotás talapzata 255 mm magas, 40 mm átmérőjű, rézből készült henger, amelynek a szobrot tartó felső része aranyozott, az alsó, oklevéltartó része ezüstözött.

  •  A Széchenyi- és Kossuth-díj szobra. Fotó: korkep.sk
    A Széchenyi- és Kossuth-díj szobra. Fotó: korkep.sk

Az első Kossuth-díjakat 1948. március 14-én, az 1848-as forradalom centenáriumán adták át az ország legkiválóbb tudósainak, művészeinek, ipari munkásainak, földműveseinek, akik hozzájárultak az ország újjáépítésének sikeréhez. A díjat 1965-től már csak a művészet és kultúra jeles képviselőinek ítélték oda, 1966-tól pedig csak háromévente adták át. 1990 óta évente ítélik oda.

Az első alkalommal kitüntetett 110 Kossuth-díjas között volt Bajor Gizi színésznő, Fejér Lipót matematikus, az író Déry Tibor és Füst Milán, Kovács Margit keramikus, Lukács György filozófus és esztéta, Molnár Erik történész, Somlay Artúr színész és Szent-Györgyi Albert Nobel-díjas orvos, biokémikus. Posztumusz díjat kapott mások mellett Bartók Béla zeneszerző, Derkovits Gyula festő és József Attila költő.

Nagydíjat 1952-ben és 1957-ben Kodály Zoltán zeneszerző, népzenekutató, 1953-ban Riesz Frigyes matematikus, 1955-ben Lukács György filozófus, esztéta, 1963-ban Lyka Károly művészettörténész, majd a rendszerváltozás után 2011-ben Nemeskürty István irodalomtörténész, 2012-ben Csoóri Sándor költő, 2014-ben Jókai Anna írónő, 2016-ban Makkai Ádám műfordító, nyelvész, 2017-ben Kallós Zoltán néprajztudós, népzenegyűjtő, 2018-ban Sára Sándor filmrendező, operatőr, 2019-ben Törőcsik Mari színésznő kapott.

Az Országgyűlés 1990. január 25-én döntött arról, hogy a korábbi Állami Díj helyett Széchenyi-díj adományozható annak, „aki a tudományok, a műszaki alkotások, a kutatás, a műszaki fejlesztés, a gyógyítás, az oktatás-nevelés terén kivételesen magas színvonalú, példaértékű, nemzetközileg is elismert eredményt ér el”. A díj megosztva is adományozható közös alkotás, együttesen elért eredmény esetén.

Az elismerést először 1990-ben ítélték oda, akkor hét egyéni díj mellett két kollektíva kapta meg a kitüntetést, és 12 posztumusz díjat is oda­ítéltek Bibó István jogásznak, társadalomtudósnak, Györffy Barna biológusnak, Hajnal István történésznek, Jendrassik György mérnök-feltalálónak, Johan Béla orvosnak, Kerényi Károly klasszika-filológusnak, Mándy György biológusnak, Náray-Szabó István vegyésznek, Papp Simon geológusnak, Sántha Kálmán orvosnak, Szabó István történésznek és Varga István közgazdásznak.

A Széchenyi-díjnak két fokozata van: a nagydíj és a díj. A csak egyéni teljesítményért adományozható nagydíjat eddig ötször ítélték oda: 1995-ben Kosáry Domokos történésznek, 2008-ban Lovász László matematikusnak, 2011-ben az Egyesült Államokban élt, Nobel-díjas Oláh György kémikusnak, 2012-ben Vizi E. Szilveszter agykutatónak, a Magyar Tudományos Akadémia volt elnökének, 2014-ben az Egyesült Államokban élt John Lukacs történésznek.

A díjakkal járó jutalom összege az előző évi országos nettó átlagkereset hatszorosa. A nagydíjjal járó jutalom a díj összegének kétszerese. (MTI)

Hozzászólások
Szavazás
Ön szerint mi lenne a helyes medve-ügyben?






eredmények
szavazatok száma 636
szavazógép
2021-03-16: Máról holnapra - Farcádi Botond:

Üzenetek számításból, köszöntők szívből

Visszafogott, magányos ünnep volt az idei március 15. is. Nemzeti színekbe öltözött város, büszkén viselt kokárda a kabáton, kisebb gyermekcsoportok, pár szál virág, koszorú az emlékműveken, magyar népdalok a város főterén – mégis, épp az hiányzott, ami oly felemelővé, egyedi hangulatúvá teszi legszebb közösségi ünnepünket: huszárok, hagyományőrzők hada, fúvósok serege, a felvonulás, az ezernyi torokból szóló ének, a sokaság, a tömeg, melyben jó elvegyülni, mely megerősíti bennünk az összetartozás tudatát.
2021-03-16: Magazin - :

Háromszéki fotók Marosvásárhelyen

Sepsiszentgyörgy és Bukarest után Marosvásárhelyre érkezett a Székelyföldi Magyar Újságírók Egyesületének (SZMÚE) tavalyi, Többsincs című éves tárlata, melyet március idusa előtt, csütörtök délután nyitottak meg a Bernády Házban.