Málnás az Olt-völgy utolsó régi települése. Hol önállóvá, hol csatolttá parancsolta a közigazgatás. Gyógyfürdő létesült borvizes helyein, s jó ideje már, hogy Zalánpatak is Málnás községhez tartozik. Jelenleg korszerűsítik a községközpontot, újjászületés előtt áll Málnásfürdő, Zalánpatakon pedig közművesítési program vette kezdetét, tájház várja a látogatót, újabb könyv jelent meg róla, s egy álom is született, mely életre keltene egy jelképes kis üvegfúvó műhelyecskét a valamikori Évegcsűrben.
Költségvetésre várva
vettünk részt reggeliben, ahol osztották-szorozták a hármas település gondjait-bajait. Többek között döntöttek a községi legelő bérbeadásáról, amelyre már vannak érdeklődők. Előzetes terepszemle alapján a következő tanácsülésen határoznak a málnásfürdői volt oxigéngyárral kapcsolatos adásvételi ajánlat ügyében. Az épületre szüksége lenne Málnásfürdőnek. Többek között nincs megfelelő kultúrotthona, jelenleg egy tömbházlakás földszinti részét használják közösségi rendezvényekre, ami miatt panaszt tettek az emeleteken lakó családok.
– Várjuk a költségvetést – nyilatkozta Szotyori Angéla polgármester. – Ez évi terveink között szerepel a községközpont arculatának szépítése, a történelmi emlékparknál a kerítések kicserélése, a település központi részén álló közösségi épületek – így a kultúrotthon – külső festése-meszelése és rendezése. Málnás és Málnásfürdő 13 utcájának aszfaltozására pályázatot tettünk le az Országos Befektetési Alaphoz, ebből nyolc utca a községközpontban van, öt Málnásfürdőn. A program része egy új híd építse is Málnáson a Malom utcában. Az ivóvíz- és csatornahálózat – leszámítva a néha jelentkező bajokat – mindkét településen működik, Málnásfürdőn felvetődött egy sportbázis létesítése is. Mind a két település lakossága igényelné a földgáz bevezetését, mi is benne vagyunk abban a csoportban, amely az Oltfej településeit képviseli.
A málnásfürdői Kádár István községi képviselő jó ismerője a fürdőtelepnek. Kiemelte, nincs akadálya, hogy a fürdőidény kezdetére megnyissák az egykori borvizes strandot és a felújított mofettát, mindkettő iránt nagy az érdeklődés. Szóltunk már arról, hogy egy Málnásfürdőhöz kötődő bukaresti család tavaly anyagilag támogatta a mofetta melletti Lábáztató fortyogó felújítását, a málnási községvezetés pedig vállalta mind a két gyógyhely sáros környékének a rendbetételét.
– Örvendünk annak hallatán, hogy jobb évek várnak Málnásfürdőre – kapcsolódott a beszélgetésbe id. Fekete Mihály, a korszerű Anna villa résztulajdonosa. Mint elmondta, cégük tulajdonába került az egykori Málnásfürdői Preventórium eléggé romos épülete és telke, s reméli, hogy turisztikai létesítményként szolgálhatja majd a megújuló Málnásfürdőt.
A községközpontban működik a Málnási Ifjúsági Szervezet (MISZ), s nemrég újraalakult a Málnásfürdői Ifjúsági Klub, az MIK is. A málnási csoport virágokkal köszöntötte március 8-án a helybeli és a zalánpataki nőket, este pedig rövid műsor is volt, amelyen az árkosi Ürmösi-Incze házaspár lépett fel.
– Ha helyreáll az idő, készülünk a tavaszi takarításra és szemétgyűjtésre. Hétfőn, március 15-én őrt álltunk a helybeli negyvennyolcas emlékkopjánál – tájékoztatott Mocsel Levente csoportfelelős.
– A mi klubunk fiatal, és Málnásfürdőn működik – mutatta be az ifjak klubját annak elnöke, Sala Norbert. – Néhány tagunk őrt állt a fürdő márciusi ünnepén, estefelé pedig teljes létszámmal helyeztük el virágainkat. Tervezzük, hogy egy kis rendezvényt szervezünk a málnásfürdői gyerekeknek.
Vendégváró mofetták
A gyógyfürdőre még várni kell
Megkerestük Gáj Nándort, a sepsiszentgyörgyi Művészeti és Népiskola igazgatóját, a Málnásfürdő megújhodását célzó átfogó projekt menedzserét is, aki elmondta, a tervekben szerepel az egykori Olt Szálló és vendéglátóipari komplexum teljes felújítása. A fürdőtelep megvásárlója és jelenlegi tulajdonosa, a megyei és a málnási önkormányzat várja a központi jóváhagyást, mely lehetőséget adna a gyógytényezőkben gazdag régi fürdőhely felvirágoztatására, rajta vannak a pályázók listáján Bukarestben.
– Nem csak mi és az önkormányzat várjuk a jóváhagyást, hanem a telep lakói is. A természetes gyógytényezők (gyógyvíz, mofettagáz, kedvező mikroklíma) ugyanis helyben vannak, az épített örökség egy részét kell felújítani, a gyógyszálló rendbetételével megoldódna a betegek elszállásolása is, és új munkahelyek születnének – tette hozzá Gáj Nándor.
Március 15. járványban is
Nem volt olyan települése Oltfejnek, ahol valamilyen formában ne emlékeztek volna – többnyire Isten szabad ege alatt – nemzeti ünnepünkön. Sepsikőröspataktól Sepsibükszádig érezni lehetett az ünnep hangulatát, látni lobogóinkat. Hol a községvezetők, hol pedig a lelkészek szóltak március 15. jelentőségéről azoknak a műsort biztosító óvodásoknak és iskolásoknak is, akik között voltak, akik most ismerkedtek magyarságunk legnagyobb ünnepével.
Málnás község ünnepségsorozata 9 órakor Zalánpatakon vette kezdetét a római katolikus templom előtti emlékműnél. A jelenlevőkhöz a község polgármestere szólt – tudósított Gecse Sándor, a helybeli iskola tanítója, aki elmondta, hogy a falu óvodásai és iskolásai műsorral léptek fel, őrséget álltak a málnási MISZ fiataljai.
Málnásfürdőn 11 órakor a parkban álló turulmadaras emlékművet vették körül a jelenlevők, az ünnepről a polgármester asszony szólt, imát mondott Gábos Zoltán helyi római katolikus plébános, verseltek és énekeltek a helybeli óvodások és iskolások, őrt álltak az MIK fiataljai – tájékoztatott Tomsa Enikő tanítónő. A községközpontban 13 órakor szólaltak meg a harangok, a református templom előtti negyvennyolcas emlékkopjánál zajlott az ünnepség. Az évforduló üzenetéről Szotyori Angéla polgármester beszélt, imát mondott Balla Barna málnási református lelkipásztor, az ünnepi műsort a Tőkés József Általános Iskolás tanulói szolgáltatták – mondta el Kovács Attila, az iskola igazgató-tanára.
Gábos Zoltán plébános
Zalánpatak hallat magáról
Szó volt már arról lapunkban, hogy szerencsés fordulatnak köszönhetően lehetőség nyílt Zalánpatak közművesítésére, ivóvíz- és szennyvízhálózatának kiépítésére, s már elvégezték a telekkönyvezéshez szükséges topográfiai felmérést. A kiviteleztetés menedzselését a Kálnoky Alapítványt vállalta fel – tájékoztatott megkeresésünkre Szabó István megbízott projektmenedzser, aki elmondta, hogy az anyagiakba bepótolt Károly walesi herceg alapítványa és más egyéni adományozók is. A munkálat a Kálnoky Alapítvány több más, közösségépítő tevékenységének a folytatása.
Beindult községszinten, így Zalánpatakon is a földparcellák, kültelkek és erdőterületek ingyenes telekkönyvezése. Tekintettel arra, hogy Zalánpatakon mindmáig az öröklődő magánbirtok a megtartóerő, nem könnyű feladat a vagyonrészek-parcellák pontos tulajdonjogi azonosítása. A munkában Kasléder János községi képviselő nyújt segítséget.
Akárcsak máshol, itt is csendes, szinte kihalt a falu, a világjárvány rányomta bélyegét a település közhangulatára. A szélsőséges időjárás, az Erdővidék felőli bekötőút minősége miatt megcsappant a Zalánpatak iránt érdeklődő turisták száma, így a helybeli falumúzeumot is kevesebben tekintik meg. Ennek egyik legnagyobb értéke megyénk második, üvegipar-történeti tárgyakat és maradványokat felsorakoztató állandó jellegű kiállítása. A Karácsony család ajándékaként Préda Barna turisztikai egyetemet végzett ötletgazda jóvoltából került itt közszemlére ez a páratlan gyűjtemény.
– Vannak még jó híreink – folytatta adatközlőnk. – A málnási községvezetés pályázaton nyert traktorára a Kálnoky Alapítvány anyagi segítségével hóekét szereltek, s tudtommal ez az első esztendő, amikor havazások után hótalanítottak a faluban, főleg a Zalánpatakot Málnás községközponttal összekötő, rövidebb hegyközti úton.
Friss hír, hogy a múlt év végén a sepsiszentgyörgyi T3 Kiadónál megjelent Préda Barna Zalánpatakról évekkel ezelőtt kiadott olvasmányos falubemutató kötetének a folytatása. Az Azok az évegcsűri legények címet viselő, helyi történeteket összefoglaló kis könyv ezúttal is Péter Sándor gondozásában jelent meg a Zalánpatak Falumúzeumáért Egyesület égisze alatt. Túl azon, hogy ismét élvezhetjük a szerző választékos nyelvezetét, a kötetből kiemelnénk a Zalánpatakon szájról szájra örökölt Mónár Gyurka balladáját. A Háromszéki népballadák című kötetből tudjuk, hogy Zalán, Kálnok, Oltszem környékén és Szárazajtán is még fennmaradt. A mostani zalánpataki kötetben megjelenő „rövid, szinte legendákká vált események (…) felmutatnak egy olyan világot, amelyben nem könnyű élni, de az életet éppen ezek az önnön körünkből kitermelt vidám, egymásra nagyon figyelő, egyáltalán nem bántó, megesett történetek teszik szebbé” – írja a könyv előszavában Péter Sándor.
