Bródy János 75 éves

2021. április 7., szerda, Magazin

Bródy János Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas előadóművész, szövegíró, zeneszerző, beatzenész, az Illés, majd a Fonográf együttes tagja április 5-én betöltötte a hetvenöt évet.

  • Fotó: przoli.ucoz.hu
    Fotó: przoli.ucoz.hu

Budapesten született Bródy András matematikus-közgazdász és Vajna Márta tanárnő gyermekeként, dédapja Maróti Géza építész és iparművész volt. Kiskorában zongorázni tanult, majd átváltott a gitárra. Villamosmérnöknek készült, le is diplomázott, de életét akkor már a zene töltötte ki. Érettségi után, 1964-ben Koncz Zsuzsa ajánlására került a később legendássá vált Illés zenekarba, ekkor ragadt rá a Tini becenév. Az együttes klasszikus felállása – a gitáron és billentyűs hangszereken játszó Bródyn kívül Szörényi Levente énekes-gitáros, Szörényi Szabolcs basszusgitáros, Illés Lajos billentyűs, Pásztory Zoltán dobos – 1965-re alakult ki. Az év nyarán a nógrádverőcei ifjúsági táborban játszottak, itt születtek meg az első magyar nyelvű beatdalok (Az utcán, Óh, mondd). Még az év során elkészült az első magyar nyelvű beatkislemez (Táskarádió), és Koncz Zsuzsa a tévében elénekelte Rohan az idő című dalukat, innen számítható a magyar nyelvű beatzene.

Az 1966-os első Táncdalfesztiválon megosztott második díjat nyerő Még fáj minden csók című számuk megosztotta a közönséget is, de az 1968-as fesztiválról az Amikor én még kissrác voltam című, népzenei gyökerű szerzeményükkel szinte minden díjat elvittek. Az Illés – az Omega és a Metró mellett – Magyarország legnépszerűbb zenekara lett, dalaik a slágerlista élén tanyáztak, koncertjeik hatalmas sikert arattak. Számaik zömét Szörényi Levente szerezte, a Bródy János által írt, gyakran áthallásos, politikailag kényes szövegek az előző nemzedék magatartásmintái ellen lázadó ifjúság életérzéseit fejezték ki. Állandó nyomás alatt álltak, a hatalom megpróbálta ellenőrzése alá vonni, egyben az ifjúság megnyerésére is felhasználni őket. Rendre kifogásolták szövegeiket, nyilatkozataikat és viselkedésüket, 1970-ben Budapesten nem léphettek fel, így lettek „a vidék legjobb zenekara”. Illés Lajos végül belefáradt a hercehurcába, és 1973 végén feloszlatta a zenekart.

Bródy a Szörényi testvérekkel együtt a Fonográf együttesben folytatta. A sokrétű, igényes zenét többszólamú vokállal megszólaltató zenekar egy évtizeden át dolgozott, szövegeiket továbbra is Bródy írta, aki új hangszeren, steel gitáron is játszott.

A dalszerző önálló korszaka 1978-ban kezdődött a Várszínházban és az Egyetemi Színpadon tartott előadásaival. A műsor Az utca másik oldalán címet viselte, kifejezve az alkotó művészi magatartását. Hitelesen és mindenki által érthetően fogalmazta meg nemzedékének álmait és csalódásait, a dolgok színét és fonákját, emiatt a hatóságok továbbra is gyanakvással figyelték. 1980-ban jelent meg első szólólemeze Hungarian Blues címmel, rajta a Filléres emlékeim, a Földvár felé félúton és a Mama, kérlek című slágerekkel. Ezt az 1984-ben kiadott Ne szólj szám című album követte, rajta többek között a hatvanas években betiltott, egy nemzedék himnuszának számító Ha én rózsa volnék kezdetű dallal. Ezt követően négy-öt évenként jelentkezett önálló nagylemezzel. 2001-ben jelent meg a Kockázatok, 2011-ben az Illés szekerén, 2016-ban a Ráadás és 2020-ban Gáz van, babám! címmel a nyolcadik szólólemeze.

Munkásságában jelentős helyet foglalnak el a színpadi művek, amelyeknek szövegét írta. Ilyen többek között a Szörényi Leventével írt Kőműves Kelemen, a mára kultikussá vált első magyar rockopera, az István, a király, a Veled, Uram, a Tolcsvay Lászlóval készült Doktor Herz, a Várkonyi Mátyással közös Will Shakespeare, vagy akit akartok, a Volt egyszer egy csapat című musicalben Andrew Lloyd Webber szerzőtársa is lehetett.

Miközben gitárral a kezében változatlanul járja az országot és a határon túli területeket dalaival, az Illés (1981, 1990, 1996, 2001, 2005, 2014–15), illetve a Fonográf 2004-es (búcsú)koncertjein is a közönség elé állt. 2016-ban barátai, tisztelői kezdeményezésére a hetvenedik születésnapja alkalmából koncertet adott az Arénában.

Dalszövegeit először 1983-ban adták ki Jelbeszéd címmel, majd 2010 tavaszán jelent meg Ne várd a májust címmel versként is olvasható szövegeinek gyűjteménye. Több mint 50 nagylemez elkészítésében működött közre, mintegy félezer dal szövegét és száz dal zenéjét szerezte. Ő volt Koncz Zsuzsa majdnem minden lemezének a szövegírója, és Halász Judit legsikeresebb dalainak is ő a szerzője. Titokban még a rivális Omega együttesnek is írt szöveget, többek közt a Léna című slágerét.

A kilencvenes évek végén két súlyos betegséggel is meg kellett küzdenie, az igazi gyógyulást egy új szerelem hozta meg neki. Új házasságában egy, a korábbiban három gyermeke született.

Dalaiban, magatartásában ma is azt képviseli, amit a hatvanas évek végén. „Az álláspontom ugyanaz, mint ötven éve, csak az élet díszletei cserélődnek mögöttem, akár egy forgószínpadon” – nyilatkozta 2015-ben. Vámos Miklós 1994-ben könyvet írt róla Ha én Bródy volnék címmel.

A zenész 1995-ben Huszka Jenő Életműdíjat, 1996-ban Liszt Ferenc-díjat, 2000-ben az Illés együttes tagjaival Kossuth-díjat kapott, 2006-ban a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztjével tün­tették ki, 2011-ben a szakmai zsűri által odaítélt Fonogram-életműdíjat kapott. (MTI)

Hozzászólások
Szavazás
Ön szerint mikor lesz vége a koronavírus-járványnak?







eredmények
szavazatok száma 635
szavazógép
2021-04-07: Sport - Miska Brigitta:

Megszakadt a KSE negatív, a Sepsi OSK II. pozitív sorozata (Labdarúgás, 3. Liga)

A Kézdivásárhelyi SE hazai környezetben, küzdelmes mérkőzésen egy góllal legyőzte a Plopeni csapatát, így a harmadosztályú labdarúgó-bajnokság 14. fordulójában megszakadt a hat mérkőzés óta tartó nyeretlenségi sorozata. Véget ért a Sepsi OSK II. nyolc találkozó óta tartó veretlenségi sorozata is, miután 2–1-re kikapott az Astra Giurgiu II. otthonában. Kulcsár László legénysége kedden hazai pályán pótolta a múlt hónapban elhalasztott Brassói Corona elleni mérkőzést. Az 5. csoport bajnoki címét már biztosító Cenk alatti együttes 3–0-ra győzött, így továbbra is veretlen az idényben.
2021-04-07: Életutak - Hecser László:

Munkatábortól a képernyőig és kulturális diplomáciáig (Beszélgetés Schaffhauser Ildikóval)

Schaffhauser Ildikót az idősebbek a bukaresti német adás főszerkesztőjeként ismerhetik: a képernyőn keresztül sokszor volt otthonuk vendége. A bő évtizede Illyefalván élő újságíró munkássága révén sokat látott. Szerkesztőként beszámolhatott az életerős szászság örömeiről és hagyományairól, majd szemtanúja volt elvándorlásuknak, a közösségek megszűnésének és falvaik pusztulásának. Részese volt a decemberi eseményeknek is – a „forradalmárokkal” nem kívánt közösködni, a felkínált előnyöket visszautasította –, főszerepet vállalt az adás újraindításában, pályája vége felé pedig kultúrdiplomataként nem csak a románság, hanem a multikulturális Románia értékeit közvetítette az osztrák fővárosban.