Von der Leyen a Michellel tartott közös sajtótájékoztatóján kiemelte: a támogatás fő prioritásai az alapvető humanitárius szükségletek, az oktatás és az egészségügyi ellátás lesz. Ugyanakkor rámutatott: az EU-s támogatásnak a jövőben egyre inkább lehetővé kellene tennie, hogy a menekültek maguk tudják előteremteni a megélhetésüket. Aláhúzta, hogy a támogatás egyrészt Európa szolidaritásának a jele, másrészt befektetés az EU és Törökország kölcsönös stabilitásába. A kilátásba helyezett javaslat nemcsak Törökországra, hanem Jordániára és Libanonra is vonatkozik majd.

Von der Leyen az illegális bevándorlással kapcsolatban egyúttal arra hívta fel a figyelmet, Brüsszel azt várja Ankarától, hogy tartsa magát a 2016-os migrációs paktumban rögzített vállalásaihoz, beleértve a menekültek visszafogadását a görög szigetekről. Azt is nyomatékosította, hogy a jogállamiság, illetve az emberi jogok tisztelete szerves részét kell hogy képezze az EU és Törökország kapcsolatának. Leszögezte: Törökországnak tiszteletben kell tartania a nemzetközi ember jogi szabályokat, amelyek mellett egyébként is elkötelezte magát az Európa Tanács (ET) alapítótagjaként.

A brüsszeli testület elnöke mélységes aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy Törökország március 20-án kilépett a nők elleni és családon belüli erőszak megelőzését célzó, az ET égisze alatt elfogadott isztambuli egyezményből. Elmondta, hogy intenzív vitát folytattak Erdoğannal az ügyről, mert szerintük a jelen helyzetben ez nem jó jelzés sem az EU–török kapcsolatok tekintetében, sem általában véve.

Charles Michel hangsúlyozta, hogy az EU kész konkrét és pozitív napirendet kialakítani Ankarával. Ennek egyik pillére a gazdasági együttműködés lenne – mondta, jelezve, hogy az Európai Tanács már megkérte az EB-t, hogy kezdje meg az előkészítő munkát. Az unió nyújtja a kezét, és Ankarán áll, hogy meglátja-e ebben a lehetőséget – fogalmazott Michel. Ugyanakkor üdvözölte, hogy Törökország és Görögország között újraindultak a tárgyalások a vitás ügyek rendezése érdekében.